Hogy történhetett?!

Biztos sokan vagyunk, akik feltették ezt a kérdést egy-egy látszólag megakadályozható balesetről hallván!

A válasz:
Halvány lila dunsztom sincs róla, megtörtént! Ez van!
2 felnőtt karnyújtásnyira sincs a kislánytól... Ő játszik, mondókázik, vidáman körbe körbe, nevetgél, és egyik pillanatról a másikra 2 tenyerét ráteszi a villany tűzhely lapjára. Arra, amelyikről kb. 5 perce lett levéve a kávé! :'(
Kislány ránéz az anyjára, szemében a mély döbbenet, az ijedtség, és az értetlenség.... fájdalom még nem.... Az Anyja a tőle telhető leggyorsabban a fürdőbe lendíti, és a jéghideg víz alá tartva reménykedik: "Még nem sír, talán nem is égette meg, nem sír, biztos nem fáj Neki, azért nem sír!!! Ugye nem fáj Neki?????
"Anya esz jó, esz nem fáj" (Huhhh!)

x perc hideg vizes locsolás után.... "Hazamegyünk, és bekenjük!" "Jó! Anya fáj, Egíts!" Ima ide, fohász oda..... megégett.... piros, de nem hólyagos....

Hazafelé egy vizes papírzsepit szorongattattam Vele, nem sírt! Itthon, amíg a kenőcsöket kerestem, már vastagon potyogtak a könnyei. Szerencsére csak felületi, és "csak" egy hólyag lett rajta, de az "élmény" biztos hogy nem kicsit volt megrázó Neki!

Mostanra rengeteg síráson és sok sok jégakku kiolvasztáson vagyunk túl, már nem fáj, nem is emlegeti, de volt amikor Ő maga mondta menjünk az orvoshoz, hogy meggyógyítsa!

Amikor könnyes szemekkel a két tenyerét az arcom elé tartva néz rám kérőn, és mondja hozzá "Egíts!!!!" Bármit BÁRMIT megtettem volna, csak elmúljon!!!!
Pedig tudta.... mindig mondja, mi pedig helyeselünk: "Nem szaad! Meeg, fojjó! soha soha nem szaad!" És mégis.... :(

Bebiztosítva!

Végre!
Mióta szembesültünk a ténnyel, hogy Kukac is bölcsibe jár, bizony a fejünk felett lebegett a kard... Napról napra nőtt az esélye annak, hogy elveszik, tönkre megy, itthon hagyjuk, ott hagyjuk, balesetet szenved, stb. ... Persze nyilván nagyon figyeltünk rá, hiszen beszerezhetetlennek bizonyult. Világítós fejű alvós barát hivatalosan. (nem egy kísérletet tettünk már rá :P)
2007-ben kapta a csajszi NagyBarátnőjétől, és azóta körülötte van állandóan. Nem titok, és tán már írtam is, hogy eleinte mi használtuk ki világító tudományát a kiságy körül. Viszont ahogy az a Nagykönyvben is megíródott, menthetetlenül egymásra találtak, és azóta bizony nincs álom nélküle. Közben a világítás elromlott, a szerkezetet kivettük, következésképp kicsit összement a teste, és már korántsem olyan pihe puha, mint új korában, a címkéje két cérna szállá rongyolódott, de varázsából cseppet sem veszített. Ezek után tán érthető, hogy tegnap a Sparban lecsaptunk a polcon vigyorgó klónra. Becsapni nem akartuk, nem is tudtuk volna, így Csengus hozhatta haza! Már az üzletben egyértelmű volt, hogy barátja lehet az új is akár...
Miután hazaértünk, és kicsit elszórakoztatta magát az osztódó kedvencekkel, az újból kiszedette, és a régibe tetette a világítás technikát! :P Így most az valami újjal is megajándékozta lánykánkat. (Mégiscsak a Kedvencről van szó.) Kihasználva az új betolakodó iránti lankadó figyelmét azt gyorsan eltüntettük, és ha egyszer netán (ne kelljen) szükség lesz rá, majd elővesszük. Az biztos, hogy becsapni akkor sem tudjuk majd, hiszen az első ellenőrzési ponton (címke állaga) sem csúszik majd át, de a többi hasonlóság talán megvigasztalja majd!
Ma reggel nem túl belemélyülősen odabökte: "Másik kukac efeszett!" Ennyi!

Gyógyulgat!

A kisasszony a héten még mindenképpen az itthoni légkör előnyeit élvezheti. A doktor nő megkért, ha van rá lehetőségem a héten még tartsam itthon. Továbbra is melegítsük a fülét, és adjam az orrcseppet. Ezzel csak az a bibi, hogy továbbra is elkezdtem melegíteni a fülét, mert hétfőn ezt elfelejtette mondani, az orrcseppről meg azt mondta hétfőn szükség esetén.... most meg azt, hogy továbbra is... :S Jó, akkor továbbra is cseppentek ha szükséges lesz! :D Kicsit szétszórtnak tűnt, lehet hogy Őt is megkeveri ez az állandó szél? Vagy az volt a fura, hogy időben kezdett? :) Ki tudja! A lényeg, hogy a héten még itthon maradhat velem a csajom!

Annyira nagyon megnőtt pár nap alatt, kész kis minifelnőtt!
1. Már mindent kér, és megköszön.
2. A neki feltett kérdésekre 90%-ban érdemleges és érthető választ ad! Értem ez alatt, hogy a kérdésre nem feltétlenül csak igennel vagy nemmel felel!
3. A bűnrossz 3 napos antibiotikum kúrát szó nélkül, okosan végigcsinálta. Nem műsorozott, szépen elfogadta, hogy márpedig az kell, és meg is itta! (Persze a rengeteg dicséret mellé azért mindig került valami, ami elvette a rossz szájízt! :$)
4. Megpróbál szinte mindent ugyanúgy csinálni, mint mi. Mosogat a konyhájában, mosni próbál a mosógépében, (sajnos az nagyon kicsi, de a nyúllal már egyezkedünk egy külön kis mosógépen ;)!) Igazi kis házi tündér! Tegnap a főzésben is nagyon ügyesen segített! :)
5. Folyó ügyeit teljesen önállóan intézi, (csak a villany fel,lekapcsolásában szorul némi segítségre, lévén nincs 1 méter...).
6. Egyezkedik, zsarol... "Ha Csenge kap kakaót, akkó pisííí" vagy "Csenge nem aszik, baba ámos, baba aszík" A múltkor épp Eperke ment DVD-n, és Apukája ki szerette volna szívatni az orrát! Erre a kis dugó felemelte a mutatóujját, és nagyon lassan, tagoltan: "A-pa! Csen-ge vévé, E-p-e-k-e, ne-e-e-m pó-szi oj-ja!"

Azt hiszem nem kiabálom már el, hogy szó szerint matrica függő lett. Imádja ezeket a ragacsos hátú színes kis képeket, állatokat, mintákat. Rendezgeti, sorakoztatja, "számolgatja"... csak úgy csillog a szeme egy egy ív láttán! Kriszti már meg is írta, hogy hol tudok beszerezni neki matrica gyűjtő füzetet, remélem nem túl korai... :)

Közkívánatra!

A cipő, ami tesztelés alatt van, a Superfit nevet viseli! (tojásdobálás mellőzését kérném ;)) osztrák márka!

Itt található a hivatalos honlapjuk (németül). Amit tudni lehet róla, fej fej mellett halad a magyar horror árú Siestával. Ára így is van belőve a Brendonban :S! Illetve pár ezerrel olcsóbban a Humanicban is láttam. De még annál olcsóbban is beszerezhető ;)! Harántemelős, boltívemelős betét, (26-os felett kivehető) bokatartós. Kívül belül nagyon finom bőr, a boka résznél van egy kevés gyöngyházas anyag általában mindegyiken. Ha kinövi a meglévő szandijait, akkor ilyet veszünk majd helyette. Rugalmas, hajlékony az egész, olyan kondicipős, de mégsem az! Futkároznak,bicajoznak,motoroznak, nem egy utolsó szempont, ha hajlékony a talp.








Csenge szereti! Már a tesztköröket lefutottuk. :P
Mi 5 900,- FT-ért vettük, postaköltséggel együtt! A Brendon 10 490,- Ft-ért árulja. :S

Kicsit csapongó...

1. Lánykám szerintem az elmúlt 2 napot nézve aláírhat 1 hét szabit a bölcsiben, de 3 napot biztos! :S

Őszintén szólva nem lep meg, számoltunk vele, hogy az első hetek, hónapok így fognak eltelni. Ha számba vesszük még Kisasszony "hihetetlen erős" immunrendszerét is... :S
Tegnap szó szerint csatlakoztathattuk volna 1-2 órácskákra az orr szívóra, mert amit termelt, az már elképzelhetetlen. Volt amikor már Ő maga szívatta ki és közben akkorákat kacagott, hogy csak lestünk! :D Persze volt, olyan is, amikor egyáltalán nem nevetett! :S Többször be is lázasodott sajnos!
Ma már egész tűrhető a helyzet, az orra sem piros az állandó törölgetéstől, és a láz sem jelentkezett még! :) Mire látja a "Dodó" néni, meggyógyítom! :P Nyilván nem, és biztos ismét antibiotikummal nyúzzák majd a s szervezetét, de nem kellett ügyeletre rohanni (kopp-kopp-kopp)!





2. Március 15.
Megnéztük a Nemzeti Múzeumnál és a Petőfi szobornál tartott emlék műsort! Eltaposott copfos kislány... eltakart szemű Petőfi...
Szörnyű, hogy mit adunk tovább. Az én szívem fog megszakadni, de ha nem megy el önszántából én lökdösöm át a határon (persze persze nincs olyan)! Persze szeressen magyarnak lenni, meg minden, meg ismerje március 15.-t is, meg a Honfoglalást, meg erős Pistát, Balatont, és ne keverje össze Bukarestet Budapesttel... de egyelőre szerintem nem a magyarkodást kellene mellkast veregetve hangsúlyozni, mert a tény, hogy magyarok vagyunk, nem változik, de a világ Rólunk alkotott képe nagyon képlékeny, és semmit nem teszünk azért, hogy büszkék lehessünk.
Ami 1848-ban történt, az példaértékű, és ünnepelni való, pláne, hogy mi kis népünk nem egy összefogós típus sajnos. Ha másért nem, ezért érdemes benn tartani az történelem könyvekben. Petőfi versei nagyon szépek, és szegényebb lenne nélkülük irodalmunk.
Szerintem sokkal szebb lett volna az ünnep, ha arról szól, amiről tényleg, a 161 évvel ezelőtti eseményekről. Mert a ma csak keserű száj ízt tud hozzáadni az ünnephez.
Nem idevaló, azazhogy igen, de mégsem... na mindegy...

3. Cipő!
A héten megérkezett végre a tavaszi cipője, ami egy kicsit másabb, mint az eddigi cipellői. Ideje volt egy váltásnak, mert nem lehet nem észrevenni lányunk befelé billenő bokáját, és teljesen egyenes, boltozat nélküli talpát! :S A most tesztelésre kerülő cipőről hallottam már, és nem is számít újdonságnak. Tudni kell róla, hogy pille könnyű, és nagyon rugalmas a talpa. Nem utolsó sorban nagyon nagylányos! :) Persze azt tudni kell, hogy eddig a "nagy" márkák topánjait viselte, de látszólag ez nem hatotta meg azokat a bizonyos izmokat, hátha majd így...
Mondtam, hogy csapongó....

1 sima 1 fordított!

A kép, ami délután fogadott:
Kislányom Bea ölében gubbaszt, (tegnap éppen kezet és arcot mosott amikor megérkeztem, és futott elém...) és amikor odaérek melléjük, akkor látom, lázat mérnek! :( Nem ok nélkül, 38,1 hónaljban!

Már tegnap délben is sírdogált kicsit, de a dadusok szerint csak a fáradtságtól. Így lehetett tényleg, hiszen mikor mentem érte, nagyon jól érezte magát!

Ma reggel szintén sírt miután elmentem. Gyöngyi néni kérdezte is: "Anyuka! Csenge bújós?" (Hajaj!) Amikor lehajoltam hozzá, úgy ölelte át a nyakamat és fúrta a fejét a vállamba, hogy meglepődtem!" (Igen, Ő ilyen!)
Ma már többször pityergett, egyszer az egyik kisfiú csípte arcon, és a délutáni alvás alatt is felsírt egyszer!
De nem értem, miért nem hívnak fel?

Mindezek ellenére a kisasszony még mindig töretlenül szeret bölcsibe járni! :) Fantasztikus lányunk van, de tényleg!
Mondtam/írtam már hogy mennyire büszke vagyok? :O

Remélem hétvégén nem kell ügyeletre vinnünk, mert akkor megint nem jutnak el a valós betegség kezeléséig. :P Mindig elakadunk a bőrénél! (Ami a betegség ellenére is nagggyyyyon szép!) Kriszta! Minden újévi kívánságod így teljesüljön!!! :) kopp-kopp-kopp
Szóval hétfőn a dokinál kezdünk! :S

"Anyuka! Ilyen gyerek nincs is!"

Ezzel a mondattal fogadott ma délután a gondozó néni! :)
Reggelire már odamentünk, (igaz 5 percet csúsztunk, amiért kaptam is dorgálást,) és 14:00 után mentem érte.
Délelőtt játszott, Balázsnak segített egy kirakóban, ügyesen megebédelt (Répafőzeléket), és 12:15-13:45-ig aludt!
Amikor Bea néni hozta ki, úgy megörültünk egymásnak, mintha 1 hete nem találkoztunk volna. Annyira okos és kiegyensúlyozott. Nagyon büszke vagyok rá!!! Mesélt, hízelgett, bújt, nem volt szemrehányó.
És amiért ezt mondta róla Bea néni, az az, hogy egyszer sem sírt. Sem reggel, sem alvás előtt, sem alvás után.... soha, soha nem sírt!

Hazafelé a kocsiban pedig letisztázta:
Anya nem dószik. Máj nem dószik, nem bóóba! Apa dószik!

Annyi mindent szerettem volna leírni, amolyan lelkizős szentimentális zagyvaságokat, bölcsiről, kettőnkről, meg úgy általában erről az egészen másfajta életről,... de mivel egész napom ráment az önsajnálatra, és a pityergésre, mostanra ég a szemem, és egy ép gondolatom sem maradt! De ami késik, nem múlik! :)

Update: Képtelen vagyok megfogalmazni! Próbáltam, töröltem! Majd egyszer talán...

Kedd / Baleset!

Reggel már Kukaccal kéz a kézben sétált be a szobába, és az autóban a kérdésemre, miszerint ebéd után, vagy alvás után menjek érte? Nagyképű "Nem ebéd, Csenge aunni bőcsibe!" volt a válasz. 12:30-kor kellett odatelefonálnom, hogy megérdeklődjem sikerült e elaltatni!
És jött a meglepő válasz: "Anyuka tessék érte jönni, mert nem alszik!" :O

Amikor odaértem, kijött a Bea néni, és elmondta, hogy nagyon jól érezte magát egész délelőtt, ügyesen ebédelt, de az altatásnál konfliktusba keveredtek... Bea néni szerint szőlős ágy Csenge szerint nem szőlős! :S (Na én ebbe nem is folynék bele mélyebben.;) Ez Rájuk tartozik. :P) Bekukucskáltam, hogy mégis hogyan miképp alszanak/ nem alszanak! Csengusom az ablak alatt volt és nagyon könnyű volt észrevenni, mert az egyetlen buksi volt, amelyik magasra emelve forgott. Észrevett, és már jött is ki... ahogy mászott ki az ágyból már láttam, baleset történt! Bepisilt! (Ezt nem nagyon értem, mert itthon a délutáni alvásnál soha nincs balesete... pláne úgy, ha ébren van!!! :O
Kérdésemre, hogy szól e ha ki kell mennie, a válasz igen volt. Egyszer szól délelőtt, és egyszer kiviszik ebéd előtt, de akkor nem sikerült Neki! (Én itthon ebéd után szoktam. :P Ezt mondtam is, és Bea néni azt mondta, kikíséri majd ebéd után is.)
Holnap újra megpróbáljuk! :P

Hétfő /Zellerfőzelék... pfúj

Reggel 08:30-kor már ott voltunk, megbeszéltük,hogy ebéd után megyek érte, addig Ő jó kislány lesz...
Bea néni elmondása szerint a délelőtt nagy részét az asztalnál ücsörögve töltötte, és csak ha Ő hívta valamilyen játékra, akkor ment. (Odafelé folyamatosan mondogatta, hogy "Csenge ebédel!" Remélem nem azért ült egész délelőtt az asztalnál! :P) Nem sírt, nem akart mindenáron haza menni, nem keresett engem, de látszott, hogy nem is az igazi valami... (Mondjuk ez nagyon jellemző rá. Ő amolyan elfogadó típus? :P)
Persze 1 hét kihagyás után, ezen nem csodálkozok, és nem is nagyon aggódok, mert amikor kihozta Bea néni az átadóba, Rám mosolygott, majd elindult, hogy Ő is alszik a többiekkel. :) (Akkor Ő nem szeret itthon? Vagy nem jó Neki itthon? Azért nem hiszem, hogy erről van szó, inkább csak az új most nem olyan ijesztő, és ezáltal érdekes. Egyelőre!!! :O)
De a délelőtti viselkedése, és az 1 hét szünet miatt majd holnap alszik ott, már ha sikerül! :P Bea néni tett egy halvány ígéretet egy szőlős ágyra... remélem sikerül neki megtartani a szavát, mert lánykám hazafelé bizony emlegetett valami ilyesmit: "Csenge aszik szőlő ágyba! Csenge szőlő aszik..."

Zellerfőzelék volt az ebéd fasírozottal.... pfúúúúúúúúúúúúj! Még soha nem adtam Neki. Valahogy a zellert ebben a formájában (minden benne lévő vitamin ellenére,) sem szeretem. Édes kislányom, aki ebédelni ment a bölcsibe, nem hogy nem ette meg, kóstolgatás nélkül, és szinte egyedüliként megette mindet! ha jól vettem ki nem túl szószátyár kisasszony szavaiból, volt alma is. :S

A bőre sajnos most kicsit visszaesett, de szerintem a testápoló miatt, ami a hétvégén elfogyott. Plusz az 1 hétig tartó antibiotikum kúra valószínűleg legyengítette a golyók hatását. Bea néni is megjegyezte, hogy látták a lábát, amikor kint voltak pisilni... :( Mondtam, hogy viszek be a szekrényébe golyókat, viszketés ellen, és ha úgy látja adjon Neki legyen szíves! Nagyon segítőkész volt, talán megteszi majd! :)

...

Patríciától kaptam egy ilyet! Nagyon szépen köszönöm!

"Ezek a blogok szerfelett bájosak, a blog íróknak az a céljuk, hogy barátok és barátságosak legyenek. Reményeink szerint ezen díj átadásakor több barátság keletkezik, a barátság elterjed, és több figyelmet kap a blogger. Amikor továbbadod, kérlek vedd figyelembe ezen elveket. Válassz 8 embert!"

Update!

Köszönet Dancinak és Daninak, (:)) illetve szüleiknek, hogy gondoltak a blogra!
Mely nem mellékesen lassacskán 2 éves lesz! :)