2009 karácsony

Meséljenek a képek. :)

Kisasszony ismét a bőség zavarával küzdött, és még idén is a Fa volt a középpontban. Szenteste azért nem volt hajlandó az ágyában aludni, mert elalvásig rendszeresen ellenőriznie kellett, hogy még nem vitték el az angyalkák a fát... Minden ajándék kibontása után ugyanúgy, mint a szülinapján megjegyezte, hogy pont ilyet szeretett volna... arra is, amiről azt sem tudta, mi az! (Nyomdaszett :D) Szentestén Velünk voltak idén is a Nagyszülők is. :)

Karácsony napján Nagyinál ebédeltünk, Dédihez mentünk délután, másnap pedig a Mamáéknál és Aranyéknál voltunk! Az előző évekhez hasonlóan most is igyekeztünk nem túlzsúfolni a napokat, ennek ellenére Csenge sajnos így is túlpörgött!  

Az idei karácsony más volt mint a többi, adott valami sokkal fontosabbat a tárgyi dolgoknál, és elvett valami sokkal fontosabbat a tárgyi dolgoknál, a mérleg még sincs egyensúlyban! :P

Egy nagyon hosszú hétvége!

Péntek:

1 nagyon erős, értelmetlen üvöltés bepisilésig, Anya bőgésig feszítve!
1 gyengébb műsorka, mert nem értett meg valamit, de az észérvek hatottak Rá!

Szombat:
1 -1 gyenge műsor, mert nem azt csináltuk, és nem azonnal, amit Őhölgye kívánt.
1 erős fesztivál, ami meghiúsított szám szerint 2 programot! (élményfürdő, fagyizás)

Vasárnap:
Megúsztuk! Rengeteget voltunk a levegőn, délelőtt, délután. Későbbinél még a játszótérre is lemerészkedtünk, amit nem bántunk meg! A bicikli tekerését is úgy tűnik, lassan a megoldott feladatok közé sorolhatjuk. A tegnapi elmaradt fagyizást is bepótoltuk... az élményfürdőzést pedig a reggelre megérkező orrfolyás miatt napoltuk.
Félek a holnaptól!


Végül pár fénykép a hajókázásról és egy rögtönzött divatbemutató:

Háttérben azzal a bizonyos üvegajtóval, még az út elején:

Kerianyu ölében!
Így kezdődött: a többi gyerek is levette a cipőjét! (Én a többinek sem engedtem volna meg, de nem ez volt a fő baj....)

Igen egy nagyon gyűrött Eperkés kánikularuha! (Mentségemre, átmosás előtt horgászta ki a szennyestartóból :P)

Elfogultság nélkül: ez a pofi feledteti a vasalatlan ruhát szerintem. :P

Végül, álruhában, mégis leleplezve: (Hogy bohócot csinálunk a gyerekből? Nem, megoldja Ő maga! Segítség nélkül is! :D)

A szerelésről: a ruha egy teljesen komfortos "itthonka" napszemüveg, hiszen az álca elengedhetetlen része! A Csimma: mert Ő tócsákban szeretett volna ugrálni... nem hitte, hogy azzal, hogy felveszi, még nem lesz tócsa... aztán abban jött fel! (A háttérben lévő vasalnivalóról: csak az 1/3-a a ténylegesnek! :S)

Héééé! Ne fotózz, álruhában vagyok! :D

Na jó, de csak egyet! :P

Ahogy játszik:

Apa biztatására csütörtökön, a bölcsi után egy másik játszira mentünk, ami útba esik hazafelé, és a bölcsihez is közel van. (Apa minden nap látja a kocsiból, és gondolta nézzük meg mi is. :))

A játszótérnél letettem a kocsit, magamhoz vettem a játék babakocsiját és a ciklámen hajú babát... és iránya bölcsi, Őhölgyéért! A visszaút a vártnál is sokkal jobban sikerült. Útba esett az aluljáró, ami akkora csoda volt, az összes falfirkát kommentálta.. és mi sem mutatja szépséges kis világát, mint amikor egy koponyafejű, körben lángoló akármire mosolyogva megjegyzi: "Béges Papocska!" (mérges napocska) :D Persze voltak nagyon szép képek is, azokat is észrevette: "Néni picibaba aszik!"

A játszótéren végre készültek képek is, igaz telefonnal:

A homokozó főlé épített házikó, már önmagában is csudaklassz volt...

A kedvenc mégis ez a kb 160 cm magasan végigfutó "hidacska" volt. :)

Persze csúszdából sem volt hiány... 3 is volt, és mind másféleképpen megközelíthető :):

Több, mint 2 óra játék után még visszavágyott a "másik káccótérre". :D Tényleg soha nem fáradnak el??? :O :D

Pénteken lógott a bölcsiből, mert reggelre olyan erős orrfolyása volt, hogy jobbnak láttam szorosra fűzni a kapcsolatát az orrszívóval. Délelőtt egyre zavarosabb lett a tekintete, így biztos ami biztos látogatást tettünk a Doki néninél. Ő megnyugtatott, hogy igen, tényleg csak nátha, de ha lázasodna Csengus, menjünk vissza! :P Szerencsére semmi komoly azóta sem, ügyesen fújja za orrát, és amikor már nem elég, csatlakozik a porszívóra is. :)



Ma először felsikoltott ijedtében. :( Nem tudjuk, mitől ijedt meg ennyire, a TV-ben látott valamit, de nem tudta elmondani mit. Mélyen belevésődött, és még biztos visszaköszön valahol, mert sehogy nem tudtuk kiverni a fejéből... egyfolytában azt mondogatta: "csúja, gonosz, Csenge fél!" :'(

Képes bejegyzés!

Mert ilyen nincs túl gyakran mostanság!!! :$

Előkészítettem a masinát, bízva, hogy lesz alkalmam kattintani.

A délelőttöt ragasztgatással kezdtük, és mint azt az ábra jól mutatja, nem volt jó ötlet! :P

A fentiek után inkább rajzolásba fogtunk! Részletesen megbeszéltük, hogy mindketten szőlőt, körtét, majd lufit rajzolunk!
Egy kis plusz munkára is megkértem, mégpedig pöttyös labda és csiga készítésre! Nagyon készségesen lerajzolta. A labdába tényleg "beleböködte" a pöttyöket, és a csiga egyértelműen felismerhető volt :D (Nekem)!







A rajz után kinyújtóztunk, és megtáncoltattuk a kutyust (mozgókép helyett):

















Sikerült készítenem pár nagyon kedves képet is (úgyhogy frissítettem is a sz.gép hátterét :P):

Nagyon szépen köszönjük a sok gyógycuppot, jó kívánságot, szerencsére nincs nagy baj, nagyon jól van a mini Hurrikán! :)

Rendhagyó!

Tegnap délutánunk, képekben:

Tekergők

Ma ha ránk kapcsoltak volna egy lépésszámlálót, kiakadt volna, tuti! :) Reggel elvileg védőnőhöz kellett volna menni, de lebeszéltem magam róla, aztán úgy volt, hogy orvoshoz viszem a csajt, de erről meg lebeszéltek! :p
Ennek ellenére mégsem maradtunk itthon, Nagyival bevetettük magunkat az Árkádba, egy kis beszerző körútra.... mint pl.: hátizsák, :D

pohár, miegymás.... poharat persze nem kaptam... De kiválasztottam a szülinapi ajándékomat! :S
Majd átmentünk a Plaza-ba. Szerencsére, mert a Csaj hátán látható hiper-szuper bocis zsák onnan van. Választhatott: a másik kutyusos volt! :P
Délre értünk haza, addigra mindannyian fejen álltunk a fáradtságtól. De megérte! ;) Az alsó képen megkértem, mosolyogjon nekem egy szépet.... még finomítjuk :D

Nyilvános wc:
Új hobbinak hódol az én édes pici lánykám: minden nyilvános wc-be bele kell pisilni! Hát nagy örömet nem okoz eme hóbortja, pláne, hogy végig vigyorogja, amíg sterilizálom, letakargatom, majd nagy nehezen ráültetem, miközben tartom, és igyekszem nem hozzáérinteni sehol a gyerek fertályát a helyhez! :S Nagyon gáz, komolyan. És miután kijöttünk, negy lendülettel és hangosan (az étteremnél :D) kijelenti, hogy: "Na!! Anya! Kaki! Bécébe... igen!" Persze erősen alapozok arra, hogy némileg ismerem a sarjat, aki szimplán a buli kedvéért szeretne ismételni.... (Igazam volt, 1x sikerült megennem! :S) A plázában már dörzsöltebb voltam! ;)

Hááát az van,

... hogy a fodrászkodás tényleg CSAK kiigazítás volt, ergo nem nagyon van látható különbség. Ha csak az nem, hogy azóta rendszeresen kéri a "cicafaok" elkészítését. :P

Azért felteszek 3 gyöngyszemet:

A kép címe:
A megtestesült szerénység! vagy A Földre szállt Angyal! :D (Persze nem bánnám, ha inkább nekem hinnétek, és nem a szemeteknek.)

Itt már "Cicafaok"kal, de sajnos ujjal a szájában :S

Képek!

Az ezerarcú Lá(é)ny! :P

Egy kis show 2008. végére:

Majd egy kis ízelítő 2009-re
Persze, nem gondolom, hogy az idei év unalmasabb lesz: :P

Mint a fenti képek is mutatják, babázunk.... öltöztetjük naponta sokszor (többször, mint azt bárki is elképzeli... :S)
Rengeteg szerepjátékban partner, legyen az főzés, bevásárlás, babázás (megeteti, betakarja, olvas neki, majd puszit ad és kimegy a szobából. Persze a redőnyt le kell engedni, mert a kislámpa fényénél kell olvasni.)...

Fifi Virágoskertje annyi pluszt hozott, amit még álmaimban sem gondoltam volna. Kakaózni hívja Kankalint, Napoznak a tetőn. :) Azok az apró kis játékok, amiktől úgy féltem, hogy majd jól felidegesítik, és hogy a suta kis kezeivel (már látom mekkorát tévedtem!!! :O) majd nem fog tudni játszani velük, életre kelnek Általa.


Pár napja összeraktuk a karácsonyra kapott favonat szettet, amiből az alagút a nagy kedvenc, Beleteszi a kocsiba Fifit, és utaztatja! :) De imádja azt is, ha egy emelkedő után lendületet vesz a kiskocsi, és sikerül bevenni a kanyart, nem repül ki!

Sok kis apróság, ami folyamatosan jelzi, hogy bizony nagyon gyorsan nő!

Képek!

Keriék!!!

Képek, szinte vágatlanul már fent vannak! :) Még biztos fér az SD kártyára! ;)

Borsóleves kis segítséggel!

Így készült tegnap este a csipedet a borsólevesbe. Természetesen még a lépcsőház is vastagon lisztes volt, és a csipedetek mérete is finomításra szorul, de a lelkesedés és az öröm, hogy ugyanazt csinálhatta mint én, mindent megért! Természetesen a "csipedetek" is belekerültek ma a levesbe! :) Már alig várom a karácsonyi mézeskalács sütést. Bár valószínűleg még szilveszterkor is annak a nyomait fogjuk takarítani, de kit érdekel?