Rám szakadt...

...egy kis szabadidő (főnök tárgyal ;)), így megörökítem az elmúlt pár napot:

A hét első három napját kis csaj otthon töltötte, mert belázasodott a bölcsiben.... szerencsések vagyunk, hisz Apa át tudja csoportosítani ilyen esetben a teendőit, és otthon tud maradni beteglánykával. Aki hétfőn bizony oda volt. Rosszul érezte magát, rosszul is nézett ki, láza sem akart lemenni... aztán másnapra kutya baja sem volt, de a szobafogság még szerdáig tartott Olgi néni (doki) utasítására.

... és jött a kedd, amikortól már én sem a huszonévesek táborát bővítem... :S

Apa, Csenge személyében cinkostársra talált. Hazaérve kitárt ajtó fogadott,csinibe öltözött lánykám, aki az izgalomtól egy kicsit megszeppent, de mindenképpen sietteteni szerette volna a dolgokat. A csizmám levételénél már a szobaajtóból mesélte a látványt... közben Apa pisszegett, csitította, majd pedig a torta körül segédkezett hatalmas lendülettel. Imádni való volt.

Üröm az örömben, hogy a Nagyit már egyedül mentem át megköszönteni, mert csajszi bepörgött, és nem láttuk értelmét erőszakoskodni. Délelőtt pedig most először vigyázott Rá a Nagypapája. Na ennek nagyon nem örültem. :s

Szerda, ha nem Velem történik, azt mondom vicces! Utólag már nekem is az;)

Az elejéről: telefon: hétfőn nem ébresztett! Kedden éberebb alvás 02:30-tól, hátha.... ébresztett! Ezért szerda békés alvás... elalvás.... nem ébresztett. Kocsi kereke leeresztett, így sprint a munkahelyig. Ahhoz, hogy Apa meg tudja csinálni/csináltatni, megint csak Apósomra bízta a kislányt, akit mintha kicseréltek volna. De ezt majd egy külön bejegyzésben...

Délután pedig megrendeltük az ÚJ konyhámba ezt, ezt, meg ezt és ezt! :D Március közpére kértük a szállítást!

Asztalos sajnos beteg, de remélem gyorsan gyógyul! :D

   

A "nagynapok" élményei!

A csütörtöki beszámolóval gyorsan végzek:

"Milyen volt? Hogy sikerült?" 
Bea néni: "Nagyon jól érezték magukat!"
Csenge: "Jó volt Anya! Zene is volt! Dani is fújta a tortámon a gyertyát!" 
Élménybeszámoló vége! :S
De nem vagyok csalódott, meséljenek a képek! :D

A nagy nap reggelére a szoba ismét harci díszben állt, ismét nagy sikert arattak a lufik, díszek, az asztalon lévő csomagok...

Gyors kicsomagolás után gazdagabb lett egy távirányítással működő motoros pónival, (a  hangsúly a távirányítón van :P) egy szép könyvvel, (ami inkább ismeretterjesztő, mint mesekönyv) és egy új fülbevalóval.

Rövid technikai szünet (mosakodás, öltözés, szemek kinyílása.... stb.) után pedig egy katica torta is előkerült. A tűzijáték és a gyertyák idén még nagyobb szerepet kaptak. Nagyon örült a tortának!

Majd átírtuk a forgatókönyvet, felöltöztünk, és bementünk a városba ebédelni. Ebédet követően pedig elsétáltunk a karácsonyi vásárba, ahol lefényképezkedtünk a Mikulással, szarvasokkal. :)

Délutáni alvás után jöttek a vendégek. Először a Nagyi és a Dédimama érkeztek meg, Nagyitól is kapott egy tortát, aminek ugyanakkora sikere volt, mint a délelőttinek. Szerencsére nincs az a torta mennyiség amit megunna! :) Ezt ki is használjuk rendesen! ;) Ismét csomagbontás következett, egy Hercegnős laptop, egy kedvenc könyv, két aranyos plüss, és egy nagyon vagány barbis pizsama került elő a papírokból! :)

Éppen csak megismerkedett az ajándékokkal, már meg is érkeztek a Mamáék, az újabb adag meglepetéssekkel + 1 ilyen is! :D
Végül megérkezett Arany is, akitől egy bélelt bársonynadrágot kapott! 

Hát nem tudom, azt hiszem el tudnék viselni egy ilyen napot! :D Csengénk is kiélvezte minden pillanatát a napnak. A finom torták, a szép ajándékok, és az ünnepi hangulat.... egész nap véletlenszerűen felcsendülő dal, hol Ő énekelgette, hol mi dúdoltuk, Nagyon szuper nap volt!

A rengeteg újdonság, a vendégsereg, és úgy általában az élmények ellenére sem pörgött túl, és nem ment át kis sedrébe.... ;) (pedig ez nálunk nagy szó!)

Nagyon nagyon büszkék vagyunk a Mi kis 3 éves tündérkénkre, aki folyamatosan ontotta magából a puszikat, kedveskedéseket! Mindenkinek odasúgta minimum 1x, hogy: "Nagyon szejetlek!" (Gondolom nem kell mondanom, hogy szem nem maradt szárazon!)

Képek itt!

A Harmadik!!! :D

A születésnapját megelőző napokban rendszerint kavarognak a fejemben a gondolatok, hogy majd ide is írok valamit. Valamit, ami szép, vagy megható, vagy kedves, vagy mind együtt....

Most sincs ez másképp, eljött a késztetés, hogy: " add ki, írd ki magadból, próbáld meg megfogalmazni," stb....

Nagyon nehéz, és egyre nehezebb. :D (Persze jó értelemben véve)

Itt van, velünk van, fantasztikus természetével rendszeresen levesz a lábunkról, friss hozzáállása az élethez szeretni-, mosolyognivaló...

Az elmúlt 1 év az Ő életében (is) hatalmas változást hozott, kezdve  a bölcsődétől, amit szerencsére könnyen, szeretettel fogadott. Itt van az "anyátlanság", ami sokkal inkább összehozott minket... A rakoncátlan szavak betűk csiszolgatásának következtében a beszéd beszélgetésekké, elbeszélésekké alakult.

"Mostanra úgy alakult, hogy nem elviszem magammal a boltba, hanem elkísér!" válaszoltam egyszer egy nagymamának, aki azt kérdezte tőlem, "Miben más a 2 éves és a 3 éves Csenge?" :)

Ez az év, kettőnk éve volt... intenzív, viharos, nem könnyű, mégis.... Kettőnk alatt: értem úgy, hogy nagyon anyás lett, és én hagytam... mit hagytam, igényeltem... Tudat alatt én tettem ezt vele? Mindenesetre a kapcsolatunk egy egészen másik dimenzióban fogalmazódik meg bennem most, mint eddig bármikor. :) Nem tudom leírni, képtelen vagyok rá... :S Sajnálom, mert anniyra szeretném, hogy megmaradjon.

Most megállítanám az időt! Most ugyanúgy, mint 35 hónapja bármikor, amikor édesen "nyünyörögve" evett, miközben mélyen a szemembe fúrta a tekintetét...

a köldökzsinór visszanőtt, sőt, egyre szűkebb kört enged... a következetesség meg mondjon fel...

2006. december 19.

2007. december 18.

2008. december 18.

2009. december 18.

Holdsugár

Csillagfényben,
holdsugárban,
téli szellő
hajnalán:
decembernek
csodás napján
káprázatos
fény-varázs.
Selyem-puha
hóesésben,

hideg szélben
hajdanán?
Édesanyád
kisszívében
bizonyára
tavasz járt.
’06-ban
eme napon
kisütött
a Napsugár:
megszülettél
reánéztél,
másképp forog

a Föld már.

Évek jönnek,
évek mennek...
tavaszra - nyár
őszre - tél:
sok-sok évig
világítson
életedben
örök fény.
/Nagy Edina/

Mivel napok óta énekelgeti, dúdolgatjuk, legyen itt is, hisz egy nagy 3 éves már el tudja dönteni, hogy mi tetszik Neki, és Ez Az! :D

Izgi....

Reggel sokkal nagyobb hangsúlyt fektettünk a frizurára, Apa sokkal nagyobb pakkal vitte a csajszit a bölcsibe... volt egy nagy táska, egy doboz, (amit Csenge nem nagyon értett miért kell magukkal vinni), a fényképezőgép ...
 Ráadásul ma lesz a Fenyőfa ünnepségük is! :)

... engedélyt kértek, és természetesen kaptak a fényképezőgép ottani használatára.... :D

Jajj olyan különleges, izgalmas érzés, élete (életünk) első külön buliját éli ebben a pillanatban.... (hát nem nagyon tudok munkára koncentrálni :S)

Már úgy várom a fényképeket, remélem sokat csinálnak, remélem jók lesznek, jaj úúúúúgy izgulok.... remélem nagyon jól érzi ma magát! Remélem sokat mesél majd, úgy szeretem hallgatni, amikor valamit elmesél! 

Mikor lesz már délután?????????

2009. év Mikulása...

...számunkra (nagyok) is hozott egy kis vidámságot!

Szombaton délután átjött hozzánk egy kedves pár, az alig 1 évvel idősebb fantasztikus kisfiúkkal! (Ez nem fényezés, nem tudnak a naplóról! Egyszerűen tényleg az ;))

A buli késő estig (23:00) tartott, és bizony  az apró talpúak nagyon is jól bírták, és csak a  vége felé kezdtek nagyon gyorsulni. Egész délután, mint kis angyalok sütöttek főztek, építőkockáztak, vonatoztak, mindezt olyan csendben és békében, hogy csak pislogtunk. :) Így persze hogy volt időnk és lehetőségünk nekünk, felnőtteknek is szórakozni, lazulni egy kicsit! Ez már nagyon ránk fért!

...az igazi, és Csenge számára felejthetetlen, mindenképpen a bölcsibe érkezett.

Vasárnap délelőtt rengeteg fenntartással ugyan, de átmentünk Miráékhoz, mert oda személyesen is ellátogatott a Miki. Az előző kalandok után egyáltalán nem voltunk biztosak abban, hogy RiCsaj értékeli majd.... pedig mi az hogy! Persze az ajtó nyitás után megszeppent, de Ő volt a 3 kislány közül az egyetlen, aki énekelt a Mikulásnak. Persze utána tartotta is a markát.... :D

Miután a Mikulás elköszönt:

"Az Ő apukája hol van most?" -mutat Mirára!

"Boltban"

"Nem! Az Ő apukája volt a Mikulás!"

"Dehooooogy!!! Csak nagyon hasonlít, tudod, mint az ikrek a bölcsiben.... " :O)

Ennyit a megérzéseinkről.... TUDTUK, HOGY EZ LESZ! :D Mindenesetre mostanában nem mutogatjuk a képeket Neki, pedig készültek fantasztikusak, majd töltök fel! :)

Amúgy Miki idén nagyon is kitett magáért, hiszen kislány álmában átalakította  a szobát "hejcegnősre", meghozta a nagyon áhított hajót, orvosi táskát, a rengeteg csoki mikulásról, könyvről és édességről már nem is beszélve, amik egész jól bírják az alattuk roskadozó ablakpárkányon! Szerencsére már nem gondolja úgy, hogy fulladásig kell enni! :P

Az előkészületek

Bizony most veszünk egy mély levegőt, és elkezdünk készülni a következő nagyon nagy ünnepre, ami Ránk vár! A tortákat már kinéztem, 2-t is, mert egyet visz a bölcsibe is!  ;) Az 1 évvel ezelőtti dekorációból rengeteg minden megmaradt, csak pár új színt vettem hozzá, és persze az elmaradhatatlan lufikat/2  és /1!

Az ajándékok már megvannak, hejcegnős csomagolópapír megvan, már csak várni kell! :D

Csenge már nagyon izgatott ha szóba jön, és számunkra is meglepő módon nagyon élénken emlékszik a 2. születésnapjára, a tortáira, a dekorációra, .... úgyhogy ez már hagyomány kérem szépen, méghozzá lassan 3 éves! :D

Élményekkel és tapasztalatokkal...

... lettünk gazdagabbak az elmúlt egy hétben. :)

Múlt héten vasárnap Sopronban voltunk a szomszéd kislánnyal, és szüleivel. Nagyon jól éreztük magunkat. :) Sajna az idő nem volt hozzánk túl kegyes... gyakorlatilag olyan vihar kerekedett, hogy kiüldözött minket a városból... de sétáltunk nagyot, a lányok szemmel láthatóan élvezték egymás társaságát, mi felnőttek szintén, úgyhogy eső ide, vihar oda, a mi napunk csak pluszos maradt! :P Hazafelé a kocsiban Apával kicsit élcelődtünk egymással, (én vezettem, így adott volt a téma ;)) és mondtam neki, "Na szólj be!" Diktafon a gyerek ülésből: "Apa!!! NE SZÓLJ BE!" Ugyanaz a stílus de emeltebb hang! Kb 20 percig röhögtünk. Itthon még meggyeztek kicsit a ház előtt álló meggy fákról, ami az elmúlt időszak legnagyobb slágere, és egyértelműen első számú hiszti forrása is! :S

Hétfőn minden visszaállt a rendes kerékvágásba; mi dolgoztunk, Csengus bölcsizett. :)

Kedden jött hozzám a fodrász, és bár nem terveztem, úgy alakult, hogy kiscsaj haja is megrövidült pár cm-rel. Mire Timi bejött az ajtóból, lánykám már a széken ülve fogadta.... mit volt mit tenni:

Szerdán Nagyi ment a csajért, mert én állás interjúra loholtam... Nagyon meglepte, és nem is nagyon tudta elfogadni aranyom. Valószínű, hogy reggel nem mondták Neki, és mint tudjuk nem szereti a meglepiket.... Nem is volt könnyű dolga Nagyinak.

Csütörtökön Győrasszonyfára mentünk kettesben, egyenesen munka után. Cseresznyét szedni. Hétvégén már késő lett volna a cseresznyének, meg nekünk is más elfoglaltságunk volt betervezve... :P Sajnos az eső, és vele együtt érkező nagyon hideg gyorsan hazazavart minket. Hazafelé a kocsiban, miközben előztem egy autót hátul a csajszi felkiált: Anya vigyázz!!! (Mivel visszaváltottam, hangosabb volt a motor, és megijedt! :O)

És hogy micsoda kis szivacs a Lujzi, mi sem igazolja jobban, mint a péntek reggeli incidens:
Apa vezet, Csenge mellette gyerek ülésben. Nem működik a lámpa, és a védett úton közeledő autós nem biztos a dolgában, de Apa menne... nem megy, ott ül mellette a diktafon...
Apa: "Jössz itt nekem hússzal b.... m...!" :$ (Tudom, nem szabad így beszélni, de nincs ember aki ezt mindig minden esetben betartja!
Csenge: "Jössz itt húccal b.ccmeg!" :S persze értette, mert az illetőnek mondta, ugyanazzal az artikulációval, mint előtte az apja.... szegény ember....
Ha péntek este, akkor buli... Már estefelé van, közeledik a fürdés ideje... egyszer csak Csenge elkezd tekerni a derekával, ritmust kever a karjaival, és azt mondja: Apa! Csenge kéjsz Zenét!" :) Gyeje Apa zene, buli van! :) Szoknya, zene, buli van!" :D Közben úgy teker ritmusra, hogy bátran állíthatom, ez a lány TÉNYLEG táncol! Pörög, ide oda teszi a lábait és teker ezerrel.... :O!!!

Ma pedig Születésnapoztunk, hiszen Apa ma betöltötte a 34-et?! :) Jöttek a Szülei, Anyu. Nagyon jó hangulatban telt a délután. Szerintem mindenki nagyon jól érezte magát! :)

Képekkel jövök majd valamikor, mert van sok, csak nagyon nagyok, és nagyon fáradt vagyok....

Szigorúan a tények...

Mint azt az előző bejegyzésben már írtam, szombat délelőtt járt nálunk a nyuszi. (Ez volt az első olyan ünnep, amit rendhagyó módon előrehoztunk.) Egyáltalán nem bántam!

Vasárnap délelőtt a Nagyszüleinél ebédeltünk. Ott az udvaron hagyta a nyuszi az ajándékokat. Bár a legnagyobb ajándék Neki az udvar fogalma volt. Egyszerűen imádott kint lenni, élvezte, hogy bármikor bejöhet a konyhába, majd visszafuthat a hintához.
Az ebéd utáni csendes pihenő után pedig jöttek a Keresztszülei, és a Nagyi! Egy jó kis húsvéti buli kerekedett, szép ajándékokkal. :)
A tengernyi csokin, és édességen kívül rengeteg sok szép ajándékot kapott: Vasaló deszkával, mosógép, állatos memória játék és puzzle egyben, matricák, Fifis nyári pizsama, trikók, bugyi, zoknik, szoknyák, pólók, felsők, nadrágok.... (bár a ruhákat így is úgy is megkapta volna, mert 2 hónap alatt 2 méretet nőtt, de így ráfogtuk a nyuszira. :P És nem kicsit volt nekünk is segítség. :)
Hétfőn a Nagyinál ebédeltünk a Dédikével együtt. Ott már jöttek a jelek, de én vak voltam! :(

A húsvét lecsengett, de valami csak nem akart a helyére billenni. Egyszerűen a kisasszonyt kicserélték egy állandóan sikongató, hisztiző, vinnyogó kis ricsajra, akinek a viselkedése már nem kicsit borzolta az idegeket. Rendszeres volt a csapkodás, önmagát földhöz vágás, hangos hiszti.... :S Minden, ami egy szülőt elgondolkoztat.... Minek voltam 2 évig hú de milyen következetes, ha ilyen a lány? Ezért nem érte meg a nagy nevelés, meg mittudoménmi.... ha csak nőtt volna, mint a gomba akkor is ilyen lenne... És ehhez hasonló finomságok szépítették meg az elmúlt pár napot....
Aztán Anita az nagyon nagyon.... észbe kapott: a Lány, aki azelőtt hébe-hóba csokizott, nasizott, hétfő este az Apájával csokit vacsorázott.... Na most erre mit mondjak??? Persze hogy pörög.... kicsit kicsúszott a kezemből az irányítás.... de mától visszavettem. Muszáj volt!

Rengeteg jó kép készült, ide csak a kedvencemet teszem fel, a többit, ha időm engedi feltöltöm majd albumba! :)

















Tegnap volt Nagyi szülinapja, így miután Apa is hazaért átmentünk megköszönteni Őt! Este időben itthon voltunk, és időben ágyba került. :P










Az elmúlt napokban nagyon furcsán viselkedik, és nagyon remélem, hogy az édesség dömping tehet róla.

Húsvét, A tojásfestés, és ami elmaradt...

Bars Sári: Hímes tojás

Ha feldobom fehér,
Ha leesik sárga.
Nem dobom fel, nem esik le
Készül a vásárba.

Kihímezem előbb
Szivárvány festékkel,
Virágszirmot pingálok rá,
Tavaszi ég kékkel.

Jácintot, ibolyát,
Csibét, piros szívet,
Annak adom, aki érte
a legtöbbet fizet.

Nyúlanyó már kérte
fényes rézkrajcárért,
Csakhogy pénzért
nem eladó, sem bolyhos barkáért.

Locsolkodók jönnek
húsvét másodnapján,
Szagosvizet hintenek rám,
Nekik oda adnám.

Ennél hozzánk/hozzám passzolóbb verset nem is találhattam volna, amivel Nagyon Kellemes Húsvéti Ünnepeket, és gondolat olvasó Nyulat kívánhatnék minden kis Barátunknak.
Aki ismeri a múltunkat tudja, én és a tojás festés -hiába is szeretném,- egyszerűen nem jutunk közös nevezőre... :S a Világ legfakóbb, legfoltosabb, legkevésbé mutogatni való "hímeseit" vagyok képes összekontárkodni. :( De idén ismét nekifutok, és hogy feldobom e? Az majd kiderül! ;) Vettem festéket, illetve a hagyma héjba csomagolásnak is nekifutok. Anyukámnak régen sikerült. :P


Idén az elsők között voltunk Nyúl listáján, mert délelőtt meghozta az oly régóta vágyott vasalót és még deszkát is csomagolt hozzá. (rengeteg kép van, majd válogatok, és töltöm :D) Meg nyári pörgős szoknyát, spagetti pántos felsővel, csipke zoknival... :P
Már 1 hónapja, ha megkérdezte Tőle valaki, hogy mit hoz a Nyuszi, mindig ugyanaz volt a válasz: "kasakó" (vasaló). Az az öröm, amikor kibontotta, és ott volt... leírhatatlan. Annyira örült, csak úgy csillogott a szeme, izgatottan bontogatott, közben kicsit kapkodott... imádtam nézni azt boldog kis buksiját, ahogy örvendezett, és vasalt! :O)


Április 6.-án múlt 2 éve, hogy a blogírók táborát bővítem... bizony több, mint 2 éve majdnem rendszeresen írom le napjainkat, örömeinket, bánatainkat... dejó dejó, dejó!!! :) (Azt hiszem kitartó vagyok :))







Sajnos az interjúk nem sikerültek. :( Majd egyszer! :)

Csengus 2. születésnapja!

Mielőtt belekezdenék, mindenképpen szeretném megköszönni azt a rengeteg levelet, képeslapot, verset, képet, sms-t, amivel ilyen sokan kedveskedtetek KicsiLányunknak! Az amúgy is pityergős, meghatott napunkat,, ezzel még szebbé, meghittebbé tettétek! Hiszen olyan jó, hogy ennyien vagytok!!! :)))
Külön köszönet a gyönyörű könyvekért! :)

A napot a tavalyihoz hasonlóan kezdtük...
Reggelre a feldíszített nappaliban várták a szülinapi ajándékok: Baby Annabell, és pár babaruha hozzá.
Már délelőtt a csini ruhát adtuk rá.
Füles torta inkább csak vizuális élményt adott Őhölgyének, illetve kényes ízlésének.... de ilyen téren mindenképpen nagy sikere volt.
Délelőtt meghitt hármasban nosztalgiáztunk (nem, nem a parkolóban, csak otthon ;))! Ebéd után egy gyors, de kiadós alvás, majd az ébredés utáni pillanatokban megérkezett Nagyi a Dédivel.
Apropó Dédi!
A másik vonalról délelőtt telefonáltak, hogy beszéljenek az ünnepelttel. Aki ezt nagyon hasznosan ki is használta, és két orbitális hazugsággal le is rendezte a győrasszonyfai dédiéket:
1. Kérdés a telefonból: "És kaptál szép ajándékot?"
Válasz: "Neeeem!" :S (Na persze, azok az izék, amiket hozzávágtunk ááááá nem azok voltak, dehogyis! :D
Mondom Neki: "Mondd meg, milyen tortád van?"
Erre Ő: "Pici toóta!" :D Na ja! Végülis, mihez képest, illetve honnan nézzük! :D

Vissza a vendégekhez:
Nagyi hozta a régóta beígért tortát, "Szippancs"ot, a beszélő "pószit", és egy sapka-sál szettet! Dédikétől pedig egy játék kávéfőzőt kapott! :P
Még alig fogta fel, hogy mi van, megérkeztek Keriék. És az Ő ajándékuk! :) Egy "bicií"!!! Nem kellett sok, hogy felismerje, mi rejtőzik a csomagolópapír alatt! Úgy tépte le a bicajról, hogy csak pislogtunk! :)
(Azóta már kb. 20x beállt a derekam, és a lábamba már teljesen beivódott a kerék mintája! :P És a tekeréssel is próbálkozik szorgalmasan! :))
Mire megérkeztek a Mamájáék, már pár kört "letekert" a 2 éves! De szerencse is volt, hiszen Ők meg hozták a pórázon vezethető hófehér lovacskát!
A hangulat végig fergeteges volt, a tortákat többször vissza kellett hozni a hűtőből, hogy előttem rohanva hangosan felkonferálhassa....
Este, miután ismét hármasban maradtunk, nem győztük tömjénezni magunkat, hogy milyen tüneményt neveltünk, hiszen a végletekig illedelmes, kedves, figyelmes, és okos volt egész délután. Mindenkit egyformában szeretett, minden ajándéknak kellő figyelmet szentelt.... egy felnőtt is megirigyelhette volna a viselkedését.
Így ünnepli a születésnapját egy nagy és okos 2 éves! :D
A képes beszámoló itt megtekinthető!

December 18.

2006. december 18.

2007. december 18.

2008. december 18.

Várakozás... :)

Már alig várom, hogy elaludjon....
Lufik, díszek, ajándékok becsomagolva, torta, szép ruha.... mind mind a holnap reggelre várnak a lakás különböző pontjain... Ránézek, és pityergek... Valami különös módon ma a megszokottnál is sokkal de sokkal elevenebb, (rosszabb?) .... Jaj, már csak pár óra.... :D

~~ ° ~~ ° ~~ ° ~~ ° ~~ ° ~~ ° ~~ ° ~~ ° ~~

Update: Minden a helyén

Szülinap kontra karácsony!

Jöjjön most megint egy olyan kitárulkozós, majdnem depressziós, lehet, hogy rosszul látós bejegyzés, az adventi koszorúról, a dekorációról, a karácsonyi hangulatról, és arról, hogy ezek hiányában is olyan lett a lakás amilyen, és remélhetőleg Csengusom sem sínyli meg!
Azt 1 éve már írtam, hogy nekem milyen fontos a karácsony, és hogy a családommal milyen fantasztikusan éltük meg mindet. Ezt most nem is nagyon ragozom tovább, mert az érzéseim nem változtak.
De valami változott! Persze ezt nem rossz értelemben értem! :)
Szóval az adventi koszorú saját kezűleg való elkészítése Nálam is hagyománnyá vált, köszönet érte régi barátnőmnek. 2006-ban kapott új formát a koszorú. Szép volt, a hagyományoknak megfelelő. Aztán a 4. gyertyát már 3-asban gyújtottuk meg, már ha meggyújtottuk egyáltalán! Semmire nem emlékszem 2006. karácsonyából! :(
És egy új élet kezdődött. Az új év hozta magával! :P

2007-ben még csak csak tudtam párhuzamosan vinni 2 nagyon fontos alkalom előkészítését, bár bevallom nem sikerült! Többek között itt már kimaradt az adventi koszorú elkészítése is. Alapvető hibákat követtem el, amiből Nagyi (ismét) szerencsésen kihúzott! Szerintem ember még ekkora hülyeséget nem csinált: Nem főztem 24-ére vacsorát! Oka? Amióta az eszemet tudom, mindig a Nagymamámnál szentestéztem. Előtte éven szoptattam és sírtam, és aludtam, és sírtam... Szóval eszembe sem jutott, hogy vacsora kell! Másnap ebéddel készültem ugyan! Ez volt az első élesben végigcsinált karácsony. Annyira magas lángon égtem mindkét ünnepet illetően, és annyi felesleges feszültség volt körülöttünk, (persze ez idén is megvan, :S de mivel nem zárt a blog, nem részletezem) hogy egyiket sem sikerült normálisan ép ésszel végigvinni!
A szülinap páratlan volt a maga módján, hiszen az első volt, és rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk.
A karácsony is végigment szépen meghitten, (köszönet érte Anyukámnak) a kezdeti gubanc után.

Idén már jelentősen visszafogottabban teszek mindent. Próbálok takarékon cselekedni.
A torta még nincs megrendelve, de már tudjuk, hogy honnan lesz, és milyen! Mivel a 2 alkalom ennyire közel van egymáshoz, nekem már a szülinapra is a karácsonyi határidőkkel kell gondolnom. Amikor meghallják, hogy 18.-a, a legritkább esetben mondják, hogy oké, semmi gond. A megszokottabb az, hogy hááát elég necces, közel a karácsony! (Jó, hogy szólsz, kösz!)
Csoda, hogy kicsit kiesik a kosárból? A másik pedig az, hogy számomra a lányom születésnapja fontosabb, mint Jézusé! Az egyiknél ott voltam! :P Kicsit úgy érzem, hogy a nagy nagy készülődés az Ő nagy napjától csalja el a figyelmet! És ez rossz! Ismerek olyan majdnem 2 éveseket, aki 21-én és 23-án születtek. Olyan kíváncsi lennék, hogy az Ő szüleik hogy oldják meg! Komolyan! Jó lenne, ha valaki súgna, segítene!

(Amúgy már kigondoltam a karácsonyi menüt!) Idén ezt a hibát nem követem el! Egy kicsit elveszünk innen, hozzátesszük oda... :P
Sőt, szülinapra is készülök egy plusz édességgel a torta(ák) ;) mellé! Viszont nem lesz nagy meghívós buli, mint az elsőnél. Mindenki, aki szeretné velünk ünnepelni a másodikat is, az jön, és mi szeretettel látjuk. De nem rántunk össze boldog boldogtalant egy légtérbe, mert az senkinek nem jó! (Főleg nekem meg Apának :P)Mert mindenkinek kell a csajból, és csak 1 van belőle! (szerencsére ;)) Szóval idén minden más.... az érzések is!

Nálunk, itthon első a szülinap! Aztán van 6 napunk, hogy ráhangolódjunk a karácsonyra, ami nem lesz nehéz! Remélem sikerült leírnom, és nem lett nagyon zagyva. Bízom abban is, hogy senkit nem botránkoztattam meg a kicsit antikarácsonyos hangulatommal! Ne bántsatok érte! :$