Hogy történhetett?!

Biztos sokan vagyunk, akik feltették ezt a kérdést egy-egy látszólag megakadályozható balesetről hallván!

A válasz:
Halvány lila dunsztom sincs róla, megtörtént! Ez van!
2 felnőtt karnyújtásnyira sincs a kislánytól... Ő játszik, mondókázik, vidáman körbe körbe, nevetgél, és egyik pillanatról a másikra 2 tenyerét ráteszi a villany tűzhely lapjára. Arra, amelyikről kb. 5 perce lett levéve a kávé! :'(
Kislány ránéz az anyjára, szemében a mély döbbenet, az ijedtség, és az értetlenség.... fájdalom még nem.... Az Anyja a tőle telhető leggyorsabban a fürdőbe lendíti, és a jéghideg víz alá tartva reménykedik: "Még nem sír, talán nem is égette meg, nem sír, biztos nem fáj Neki, azért nem sír!!! Ugye nem fáj Neki?????
"Anya esz jó, esz nem fáj" (Huhhh!)

x perc hideg vizes locsolás után.... "Hazamegyünk, és bekenjük!" "Jó! Anya fáj, Egíts!" Ima ide, fohász oda..... megégett.... piros, de nem hólyagos....

Hazafelé egy vizes papírzsepit szorongattattam Vele, nem sírt! Itthon, amíg a kenőcsöket kerestem, már vastagon potyogtak a könnyei. Szerencsére csak felületi, és "csak" egy hólyag lett rajta, de az "élmény" biztos hogy nem kicsit volt megrázó Neki!

Mostanra rengeteg síráson és sok sok jégakku kiolvasztáson vagyunk túl, már nem fáj, nem is emlegeti, de volt amikor Ő maga mondta menjünk az orvoshoz, hogy meggyógyítsa!

Amikor könnyes szemekkel a két tenyerét az arcom elé tartva néz rám kérőn, és mondja hozzá "Egíts!!!!" Bármit BÁRMIT megtettem volna, csak elmúljon!!!!
Pedig tudta.... mindig mondja, mi pedig helyeselünk: "Nem szaad! Meeg, fojjó! soha soha nem szaad!" És mégis.... :(

Mert olyan jó...

... és szófogadó!

Rájár a rúd, hiába! :(

1. Szombat óta ragtapaszozzuk az orrát. (3-4 félével felváltva :P) Ennek következménye a jobb szeme alatti vörös folt, amit a ragtapaszok szívtak az arcára. Lehet az bármilyen baba barát, mintás, szellőző... a mi lányunk bőrével nincs barátságban! (Fel kéne ajánlani a gyereket minőség ellenőrző helyekre? :O Ha nála átmegy a rostán, Tuti nagyon jó a cucc! :P)

2. Az orrán lévő seb ugye adott volt. :(

3. A tökéletességre törekedve pedig délelőtt sikeresen elharapta a száját. 4 FOGGAL!!! Szó szerint arcra bukott! Kezei a kabátzsebben, veszedelmesen magas patka a zebra végén, segítséget nem fogad el, sőt, még ránt is magán egyet. Az eredmény a képeken nagyon jól látszik. :( Nagy nevelésre ez után már nem volt szükség... Azóta többször elhangzik: "Soha soha seb (zseb) nem! Eccse seb nem! Soha soha!!!" Majd meglátjuk! ;)
Még szerencse a szerencsétlenségben, hogy a fogai megmaradtak. :P A vér ömlött, az ijedtség nagy volt, és bár azt mondhatnám, hogy mostanra felejtős... nagyon csúnya, iszonyatosan fel van dagadva...
Tudom, ebcsont beforr! :S Remélem nem marad heges!

Az incidens után:

Pár órával később: :S

Szerencsére a humorát, jó hangulatát most sem veszítette el, és nagyon készségesen tartotta a "bibis" száját, :O hogy megörökítsem eme jó tettét is. Sőt, hónapok óta először, még pózolt is egy keveset a fényképezőgépnek:) :

Végezetül egy pár napos ragtapaszos fénykép! Álmában volt a legnagyobb biztonságban a ragacs! ;)
Pihü!
Átlósan lent: Fifi, Kankalin és Füles alszik! ;)

KeljfelJulcsi!

Alapvetően higgadt, nem kapkodó, nyugodt lánykánk az utóbbi időben esik kel, csetlik botlik, és gyűjti a búbokat, kék, zöld foltokat!
Ennek egyik oka, hogy 2 lépést is futva kell megtenni természetesen, illetve, a túlzott önbizalom, bizalom a székeken való ücsörgés során :P!

1. Felmosás előtt bepakolom a nappaliba, normál esetben összecsukott állapotban a székeket! Most nem csuktam össze! :O Csenge ücsörög az egyiken, de nem a támla felé dönt a hátát, hanem oldalra! Erről megfeledkezve, lendületből akar hátradőlni! KOPP!!!! Nagyon nagy, és nagyon hangos! Mindketten ott álltunk mellette! A feje mégis koppant a parkettán! Szörnyű volt, nagyon féltünk, hogy baj lesz, szerencsére nagyon stramm kis csaj! Kutya baja!
2. Szintén szék, szintén oldalazva, de most a konyhában! Most nem koppant, most tekeredett! A látvány után még fél órával is lúdbőröztem! Szerencsére csak a látvány volt szörnyű! Gyakorlatilag kis ijedtség után el is felejtette!
3. Ma délelőtt futtában rúgta el a küszöböt, tiszta lendületből! Még mindig vörös a lábán az ujja, de el nem törött szerencsére! (Be kell vallanom, ez anyai öröksége! Nekem el van törve az egyik lábujjam, és pont így történt! Azóta sem kímélem őket :P)

És sikerült egy újabb rossz szokásra is szert tennie, miszerint a bal mutatóujjával (mivel azt szívja) vagy bányászkodik az orrában, vagy az orra alatti kis részt vakargatja, ami már szó szerint sebes! :'(@ Bár a rengeteg balhé miatt már talán talán kifelé megy e hobbiból!