A következő címkéjű bejegyzések mutatása: húsvét. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: húsvét. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. április 16.

Szigorúan a tények...

Mint azt az előző bejegyzésben már írtam, szombat délelőtt járt nálunk a nyuszi. (Ez volt az első olyan ünnep, amit rendhagyó módon előrehoztunk.) Egyáltalán nem bántam!
Vasárnap délelőtt a Nagyszüleinél ebédeltünk. Ott az udvaron hagyta a nyuszi az ajándékokat. Bár a legnagyobb ajándék Neki az udvar fogalma volt. Egyszerűen imádott kint lenni, élvezte, hogy bármikor bejöhet a konyhába, majd visszafuthat a hintához.
Az ebéd utáni csendes pihenő után pedig jöttek a Keresztszülei, és a Nagyi! Egy jó kis húsvéti buli kerekedett, szép ajándékokkal. :)
A tengernyi csokin, és édességen kívül rengeteg sok szép ajándékot kapott: Vasaló deszkával, mosógép, állatos memória játék és puzzle egyben, matricák, Fifis nyári pizsama, trikók, bugyi, zoknik, szoknyák, pólók, felsők, nadrágok.... (bár a ruhákat így is úgy is megkapta volna, mert 2 hónap alatt 2 méretet nőtt, de így ráfogtuk a nyuszira. :P És nem kicsit volt nekünk is segítség. :)
Hétfőn a Nagyinál ebédeltünk a Dédikével együtt. Ott már jöttek a jelek, de én vak voltam! :(

A húsvét lecsengett, de valami csak nem akart a helyére billenni. Egyszerűen a kisasszonyt kicserélték egy állandóan sikongató, hisztiző, vinnyogó kis ricsajra, akinek a viselkedése már nem kicsit borzolta az idegeket. Rendszeres volt a csapkodás, önmagát földhöz vágás, hangos hiszti.... :S Minden, ami egy szülőt elgondolkoztat.... Minek voltam 2 évig hú de milyen következetes, ha ilyen a lány? Ezért nem érte meg a nagy nevelés, meg mittudoménmi.... ha csak nőtt volna, mint a gomba akkor is ilyen lenne... És ehhez hasonló finomságok szépítették meg az elmúlt pár napot....
Aztán Anita az nagyon nagyon.... észbe kapott: a Lány, aki azelőtt hébe-hóba csokizott, nasizott, hétfő este az Apájával csokit vacsorázott.... Na most erre mit mondjak??? Persze hogy pörög.... kicsit kicsúszott a kezemből az irányítás.... de mától visszavettem. Muszáj volt!

Rengeteg jó kép készült, ide csak a kedvencemet teszem fel, a többit, ha időm engedi feltöltöm majd albumba! :)

















Tegnap volt Nagyi szülinapja, így miután Apa is hazaért átmentünk megköszönteni Őt! Este időben itthon voltunk, és időben ágyba került. :P










Az elmúlt napokban nagyon furcsán viselkedik, és nagyon remélem, hogy az édesség dömping tehet róla.

2009. április 11.

Húsvét, A tojásfestés, és ami elmaradt...

Bars Sári: Hímes tojás

Ha feldobom fehér,
Ha leesik sárga.
Nem dobom fel, nem esik le
Készül a vásárba.

Kihímezem előbb
Szivárvány festékkel,
Virágszirmot pingálok rá,
Tavaszi ég kékkel.

Jácintot, ibolyát,
Csibét, piros szívet,
Annak adom, aki érte
a legtöbbet fizet.

Nyúlanyó már kérte
fényes rézkrajcárért,
Csakhogy pénzért
nem eladó, sem bolyhos barkáért.

Locsolkodók jönnek
húsvét másodnapján,
Szagosvizet hintenek rám,
Nekik oda adnám.

Ennél hozzánk/hozzám passzolóbb verset nem is találhattam volna, amivel Nagyon Kellemes Húsvéti Ünnepeket, és gondolat olvasó Nyulat kívánhatnék minden kis Barátunknak.
Aki ismeri a múltunkat tudja, én és a tojás festés -hiába is szeretném,- egyszerűen nem jutunk közös nevezőre... :S a Világ legfakóbb, legfoltosabb, legkevésbé mutogatni való "hímeseit" vagyok képes összekontárkodni. :( De idén ismét nekifutok, és hogy feldobom e? Az majd kiderül! ;) Vettem festéket, illetve a hagyma héjba csomagolásnak is nekifutok. Anyukámnak régen sikerült. :P


Idén az elsők között voltunk Nyúl listáján, mert délelőtt meghozta az oly régóta vágyott vasalót és még deszkát is csomagolt hozzá. (rengeteg kép van, majd válogatok, és töltöm :D) Meg nyári pörgős szoknyát, spagetti pántos felsővel, csipke zoknival... :P
Már 1 hónapja, ha megkérdezte Tőle valaki, hogy mit hoz a Nyuszi, mindig ugyanaz volt a válasz: "kasakó" (vasaló). Az az öröm, amikor kibontotta, és ott volt... leírhatatlan. Annyira örült, csak úgy csillogott a szeme, izgatottan bontogatott, közben kicsit kapkodott... imádtam nézni azt boldog kis buksiját, ahogy örvendezett, és vasalt! :O)


Április 6.-án múlt 2 éve, hogy a blogírók táborát bővítem... bizony több, mint 2 éve majdnem rendszeresen írom le napjainkat, örömeinket, bánatainkat... dejó dejó, dejó!!! :) (Azt hiszem kitartó vagyok :))







Sajnos az interjúk nem sikerültek. :( Majd egyszer! :)