Lipót! Jejejeje!

2009.08.02.
Csütörtök Balaton, Péntek Pápa, Szombat Lipóti élményfürdő!

Kicsit szétcincáltuk a 4 napos mininyaralásunkat. Szerencsére ettől nem veszített varázsából! Igaz, hogy minden este a saját ágyunkban aludtunk, és igaz, hogy nem így terveztük, mégis feltöltődtünk valamennyire.

Lipóti stranddal zárni ezeket a szabadnapokat a legjobb ötlet volt. Délelőtt vízitorma volt egy srác vezényletével, "nudlik" segítségével. :) Csajszi élvezte a zenét, és nem mondom, hogy nem próbálta lenyomni a víz alá a "nagyon is fenn maradni akaró" nudlit! :)

Ezt követően kicsit lelkesebben ugrott neki az ebédnek, de félúton persze ez is lelankadt. :( Egy kis ebéd utáni szunya visszaadta a kellő energiát, hogy a 14:00 órakor kezdődő programokba teljes gőzzel vethesse bele magát. Bár a délutáni vízi alakformálásról lecsúszott, kárpótolta a színpadon előadott hastánc bemutató, amit azóta is szeretettel gyakorol úton, útfélen. A hastáncosok után fellépó Terminátor ember (Nem semmi mutatvány volt, fizikailag szerintem kivitelezhetetlen, amit ez as rác művelt a színpadon :O!) már annyira nem nyerte el a tetszését, a sok fekete ruhának, és sötét szemüvegnek köszönhetően, de a színpadra egy közös tánc erejéig felbátorkodott, mint legkisebb a kicsik közt! :)
Számomra az idei nyár egyik legnagyobb ajándéka, ha nem a legnagyobb, hogy Csenge egész nyáron hőség, nap, naptej, Balaton víz, termálvíz, fürdés ellenére is tünetmentes maradt. A 3 napig tartó áztatás eredményeképpen egy kicsit visszaszáradt a bőre, és a hóna alatt, illetve hajlatokban kicsit fellángolt ugyan, de se nem vakarta, se nem zavarta, és 3 napon belül el is tűnt.... Ezt nevezem eredménynek egy talpig ekcémás kislánynál! :P
Éljen a homeopátia! :)

Balaton? Hmm!

09.08.02.
Hét közepén Apa gondolt egyet, és csinált magának 2 szabadnapot. Egy ismerőse felajánlotta Alsóörsön lévő lakása kulcsait, így kétes érzelmekkel összepakoltunk egy 4 napra tervezett Balatoni hosszú hétvégéhez.
Csenge az első pillanattól nagyon izgatott volt, karúszókkal a karjain segített megtömni a bőröndöket... :D

Egy hatalmas kalandnak élte meg a megérkezést, a fotelágyat, amibe bevackolta magát, a mini kis lakást, amit pillanatok alatt rendbe tettünk, majd belaktuk.
Irány a strand.
A lépcsőről gyakorlatilag belerobbant a Balatonba... és jött a felismerés: hideg, koszos, és homokos az alja... ráadásul egy hínár (?) megcsiklandozta a lábszárát!
Itt véget ért a szerelem lányunk és a Balaton között! :P
(Sokat gondolkodtunk, ha sikerül megakadályozni a hirtelen találkozást másképp alakult volna? Nem biztos.)

Amit viszont újként felfedeztem, hogy igenis szerette volna élvezni... próbálta élvezni. Mégis gyakran csillant meg a szemeiben a félelem, és ez volt az ami arra ösztönzött mindkettőnket, hogy irány haza! :O A vízben, egy gumicsónakból figyelte a többi kisgyereket, és látszott rajta, hogy bár szeretne Ő is úgy pancsolni, mégsem tud. Hogy mi tartotta vissza ettől, azt csak Ő tudja igazán, Mi csak találgatunk, de a tó mérete biztos dobogós helyen áll.

Az autóban hazafelé mégsem tekintettük kudarcnak a napot, hiszen rengeteg kalandban volt része, a víztől függetlenül is, és szerencsére nem egy lefoglalt szállást kellett bebuknunk. :P Azóta ha kérdezik, a Balatont hosszú vízként emlegeti, és elmondja, hogy nem szereti, mert Ő a pici vízben szeret úszni! :)

Számunkra a Balaton megmarad egyenlőre hattyúetetéses tavaszi kirándulásnak! :)

A feketeleves!

2008. augusztus 30:
Talán a szerencse az, hogy az utolsó éjszaka? Ha lehet ezt mondani! Már a fürdetés után láttuk: valami nincs rendben! Csak sír, és sír... pillanatok alatt elaludt, és nagyon hamar fel is riadt! Nem érezte jól magát! Nagyon rosszul volt! Belázasodott, kúpot kapott, sem megnyugodni, sem elaludni nem tudott, így a láza sem ment le! Egész éjjel 38 körüli volt, rengeteget sírt, engem egyáltalán nem fogadott el, csak Apa, Apa, Apa... de ugye Ő is tanácstalan volt! És ez így ment reggel 06:00-ig, akkor sikerült Neki elaludnia 08:30-ig! Nagyon féltem a haza úttól, hiszen lázasan nem indulunk neki, még egy ilyen nem túl hosszú útnak sem! Féltem, hogy milyen lesz a közérzete!
Az eredeti terv az volt, hogy egy hosszabb, de jobb, és kényelmesebb úton jövünk haza! Veszprémnek, ahol kicsit tekergünk a Plazaban, és a klasszikus jól bejáratott balatoni úton irány haza. Mindez persze innentől már a Csengus állapotától függött!
10:00-ig kellett elhagyni az apartmant, amit másodpercre pontosan sikerült is betartani, a késői kelésnek köszönhetően! :S Kiscsibém szinte Veszprémig aludt, teljesen békésen, és jól volt! Úgy döntöttünk, megállunk és bemegyünk a Plazaba! Patikába is szerettem volna bemenni, mert fecskendő kellett a Nurofenhez! Kapott is egy adagot, mert elég nyirkos volt a buksija! Megebédeltünk, kicsit kinyújtózott Csengus is, és így indultunk haza! Későn, majdnem 15:00 volt mire hazaértünk. De nem is rohantunk! :)
Nagyi már finom csibe aprólék levessel várt minket itthon, aminek kisasszony állapota miatt külön örültem! Szerencsére a délután hátralevő részében nagyon jól volt, így benéztünk még a másik mamáékhoz is! Este ismét lázas volt, és az éjszaka sem volt sokkal békésebb, mint az előző!
Másnap természetesen ügyelet! (2008. augusztus 31.) Ahol a Doktornő gyanúja az volt, hogy egy vírusos fertőzés, és másnap a háziorvosnál vegyenek torok-, és orrváladék mintát. Írt fel egy krémet, amiről utólag derült ki, hogy szteroidos! :@ (Csak 2x kentem be, remélem nem borított fel mindent, amit eddig elértünk!)
2008. szeptember 01:
A doki nénink szerint nem belső fertőzésről van szó, inkább csak az ekcéma, a víz, egy kis immunrendszer gyengeség, és egy nagyon csúnya felülfertőződés űz gúnyt velünk, de biztos ami biztos alapon levette a mintákat! (Még nincs eredmény!) Írt egy másik antibiotikum krémet! (Amivel még nem kentem be a hátát!)
Délután mentünk a Homeopátiás doktornőhöz is, hiszen mi van ha a Psorinum műveli ezt? És bizony így lett! Sajnos tényleg az okozta a felülfertőződést, de hogy az alap dög honnan lett, az egyelőre titok!
A pöttyökről: Azóta szépen húzódnak vissza, naponta többször lekenem alkohollal, és a lecserélt homeóbogyókat adom, de ez majd egy új bejegyzés lesz! Mert nekem is muszáj valahogy követhetővé tennem, hogy mit szed, és mi hogy hat rá! Bízzunk benne, hogy ettől (mérges szömörce alkotója) nem lesz Turbó Gizi, mint a Psorinumtól volt! drukk-drukk-drukk! :)

A pöttyök és az utolsó nap!

Sajnos a zalakarosi élményeken túl hoztunk magunkkkal onnan mást is! Az itthon már meglévő, de eltünedező pöttyöket! Sokkal többet, nagyobbat, vöröset, csúnyát! Másnapra nagyon cudarul nézett ki a háta! Figyeltük, elemezgettük, adtuk a Psorinumot szorgalmasan, amit amúgy is be kellett vennie pénteken. A lórúgás adagot! Mint utólag megtudtuk valószínűleg ez okozta a felülfertőződést! :( Annyira jót akarsz, és milyen rosszul sül el! Este egyet elvakart, ami begennyesedett, és szétterítette az egész hátán! :'(

Még egyértelműen nem zavarta, és elvakarni is csak véletlenül sikerült neki. Még nem viszketett, nem feszengett.

2008. augusztus 29. péntek:

Délelőtt átmentünk Hévízre beszerezni pár dolgot, és délután mentünk a fürdőbe,mert egyértelműen jól volt aranyom! De ezt a fürdőzést is félbe kellett szakítanunk időnek előtte, mert a vádliját elkezdte kiszívni a víz. És ugye az ekcémát nem nagyon kívántuk vissza! :)

A délután hátralevő részét viszont nagyon szuperül töltöttük! Megtanult sima hintán hintázni, már hajtja is magát. (Legalábbis próbálja! :P) És egy nagyon nagyot labdáztunk hármasban, és focizott Apával!

Zalakaros!

2008. augusztus 28.

Mert az élményekből, és a fürdőkből sosenem elég ;)!

Reggeli után összepakoltunk, (a fél apartmant) és irány a nem is olyan messze, alig pár kilométernyire lévő zalakarosi élményfürdő!

Egy csodaszép külső környezetben elhelyezkedő extra nagy strand, és nagyon más élményfürdő várt ott ránk! És azóta hallottuk, hogy átépítik, bővítik! Akkor ezután már csak GPS segítségével találunk vissza a cuccainkhoz? ;) Azért azt meg kell jegyeznem, hogy míg Kehidán nehezményeztük a külső környezetet, az élményfürdő ezerszer kárpótolt. Viszont Zalakaros varázslatos külső környezetét nagyban lerombolta, hogy a baba pancsolókba, gyerek medencékbe nem engedtek be felnőttet. Hát hogy engedjem az úszni nem tudó lányomat egy számára nyakig érő vízbe??? Sehogy! :( És a kehidai feszített víz tükör is sokkal barátságosabbnak tűnt ezek után, mint a majd fél méteres medence fala!

És bár egész napra terveztük e kirándulást, a délután közepén úgy döntöttünk, félbeszakítjuk és visszamegyünk Kehidára pihenni. Ennek erősen oka volt az is, hogy már csak fejen nem álltunk, hogy valahogy szórakoztassuk Őhölgyeményét... valahogy Neki sem jött be az a hely? Ki tudja, de már nem is számít! Láttuk, és tényleg nagyon szép helyen van!

Mivel korán visszaértünk, Kiscsaj úgy döntött, gálába vágja magát, lekaparja a jeget a szélvédőről, és elhúz még egyet bulizni! Hogy mit keres a gumicsimma a lábán? A magyarázat pofon egyszerű. Minden reggel hajnali fél 7-kor kelt, és rögtön húzott is ki a homokozóba. Mivel minden tiszta víz volt, előszeretettel homokozott gumicsizmában. És ha már ott van a homokozó mellett, gondolta délután 30 fokos hőségben is kipróbálja! :D Az összes kép oldalt! :)

Hévíz, Keszthely!

2008. augusztus 27. szerda:

A napot e két helynek szántuk! Miután otthon megreggeliztünk autóba ültünk, és átmentünk Hévízre! Gyönyörű! Túlzás nélkül! Tényleg! Csak kicsi, így még délelőtt autóba ültünk és irány Keszthely! Séta a Balaton parton, majd a belvárosban! Hazafelé az apartman közelében lévő pizzériában "megebédeltünk"! A fennmaradó szabad óráinkat ismét a Kehida Termálnak szenteltük, ha már egyszer 3 belépőnk van, valahogy használjuk fel! :S De most már sokkal okosabbak tapasztaltabbak lévén, hűtőtáska elő, szendvicsek innivalók, nasik bekészítve, mehetünk!

És itt volt a vízválasztó! Miután érvényesítettük az órákat, egy fiatal srác, (gyanúm szerint nyári diák) odaugrott a kártyájával, és a hotelvendégek számára fenntartott lifttel levitt minket az öltözőkhöz! Közben közölte, hogy Ők azért vannak, hogy nekünk, babakocsisoknak, nagy pakkosoknak segítsenek! (Akkor előző nap valószínűleg szabadnapos volt :p! a pihenés neki is jár ;)) Jó kedvünk lett! Hálásak voltunk a figyelemért, és a kedvességért! Irány az uszoda! Megmagyarázhatatlan oknál fogva, most inkább a benti élménypancsolókat részesítettük előnyben! A nagy víz Csengus számára még mindig mumus volt, pedig nem volt soha negatív élménye a vízzel! :( Sok kisbabán, gyereken láttuk a karúszókat! Megbeszéltük Apával, nézünk egyet Csöppünknek, hátha!!! És bizony minden szavunkat értette, kérte fel magát, és mutogatta a karját! :) Elmentünk, megvettük! Csőrikés! Az üzletből kifelé jövet már fújtuk fel, mire a medencékhez értünk, már a karjain volt! Egyenesen a nagy vízhez ment az én bátor lányom! És igen, innentől kezdve ViziCsibe lett! PERSZE Óvatos Duhaj a csajszi, mert aznap még szigorúan fogni kellett, és Ő is kapaszkodott a nyakunkba, de élvezte! :) Este nem kellett az altatással bajlódnunk! Fej a párnán, ujj a szájba ... hork!

És mi is kaptunk pár szabad órácskát kint a teraszon egy üveg bor, mogyoró társaságában! Pont, mint régen, amikor a mi még csak 2 fő volt! :)

Kehida Termál!

2008. augusztus 26. Kedd:

A napot a fürdőpelus beszerzésével kellett kezdenünk, hiszen, mint írtam, itthon felejtettük! :P De előtte ellátogattunk az étteremhez, hogy mégis milyen reggeli kínálata van, hiszen hírdette! :) És itt sajnos történt egy kis félreértés, ami megpecsételte ezt a napunkat Apával! Mégpedig: van reggeli, de fel kell iratkozni! Ami n emis lenne baj,de a közlésmód, ahogy ezt a szintén KedvesTulaj felénk irányította... hát kinyílt a bicska Apa zsebében! Nem baj, nem hagyjuk, hogy elvegyék a kedvünket, irány Hévíz! Ott megreggeliiztünk egy pékségben, ahol otthagytama telefonomat, de szerencsére meglett, megvettük a fürdőpelust, és 10:00 után már ismét Kehidán voltunk, átöltöztünk, összepakoltunk, és irány a fürdő! A bejáratban beleestél egy liftbe, aminek nagyon megörültünk, babakocsistól, pakkostól, Csengéstől, berepültünk, hiszen lent vannak az öltözőszekrények! Nem úgy van ám az! A lift csak a szálló vendégeinek van. A fürdőzők liftje hátul van, a WC-n, tusolón túl! Hááát az amúgy sem túl rózsás hangulatunk kicsit lejjebb ment. Ami az ételeket illeti, sikerült megtalálnunk az összes olyan helyet, ahol hideg volt az étel, vagy nyers volt a hot dog virslije! (Ami csak nekünk okozott fennakadást, mert a kiszolgáló csak bambult, amikor nehezményeztük, hogy nyers a virsli! Őszinte döbbenettel kérdezte: Milyennek kéne lennie??? :O FŐTTNEK! Na mindegy!

A medencék szuperek voltak, a babapancsolók tényleg babáknak kitalálva, szóval ez a része kárpótolt minket. Az, hogy láttuk, Csengus mennyire élvezi! Az idő szerencsére megengedte, hogy javarészt a kinti medencék körül legyünk!

Este az étteremben élőzenére vacsoráztunk! Ezt KicsiLánynál senki nem értékelte jobban! Erős törzsmozgások, vállrázogatások kíséretében sikerült extragyorsan megennie a részét, hogy rohanhasson a terasz közepére táncolni! :D Nagy sikere volt! ;)

Fénykép nem készült! Nem voltunk olyan passzban. :S

Beköszönő!

"Elvileg frissen, üdén, kipihenten!" - Ez megmaradt elméletnek! :P

"Csengus délig alszik majd," - Na ezt már akkor sem hittem amikor leírtam, de a remény hal meg utoljára! mondják ugye az okosok ;)

"ügyesen eljátszik," - Aha, persze hol Apjával, hol Anyjával de sohasenem egyedül! Hogy is gondoltam én ezt! :S

"és minden rózsaszín lesz!" - Ezt majd részletesen! :P
"Szükségünk van a feltöltődésre, az élményekre, mindenre!" - Ezekből kijutott rendesen! :P

2008. augusztus 25.

• 2 bőrönd,
• 1 babakocsi,
• 1 kismotor,
• 1 táskányi homokozós cucc,
• 1 táskányi uszodai cucc,
• 1 utazótáskányi vegyes,
• 1 egész patika,
• 1 utazótáskányi alvósbarátok, saját kispárna kispaplan, lepedő,
• 1 utazóágy
• 2 karton ásványvíz (hátha ott nincs mi??? :)
• 1 elősátor strandoláshoz
• 1 hűtőtáska (ami jaj de jól jött később :p)
• 1 játék babakocsi,
• 1 játékbaba,
• 2 fényképezőgép (ez fontos, mert egyiket sem használtuk "szinte")
• és még soksoksok minden, ami nem jut eszembe!

Ez mind be tud férni egy Astrába! Na milyen SzuperApunk van? ;) :P

Ami itthon maradt: Úszópelus! Naná! :D

Akkor útra fel! Számított érkezési idő: 12:00 Plusz mínusz pár perc! (Ebben már benne volt egy fél órás eltévedés. Ami természetesen megtörtént! Fő a bizalom! ;)) Tényleges érkezés: 12:15! Jók voltunk! :D

Az apartman gyönyörű, pont, mint a képeken. Az udvar szintén! Szép zöld fű, homokozó, hinták, játékok az udvaron! A tulaj kedves, segítőkész! (A 3 kávéfőző közül sikerült kiválasztanom azt amelyik rossz! Persze a tulaj ezt látta, de gondolta, nem kérdeztem, így nem szól! Akkor is kedves volt, amikor odatettem a kávét, és akkor is, amikor takarítottam a szétfolyt zaccot és forró levet! Isten hozott bennünket Kehidakustányban! KÖSZI! :D

Egy icipici észrevétel, már a megérkezés pillanatában: az az 500 méter a fürdőtől valószínűleg légvonalban értendő, de sebaj, még mindig minden szép!

KedvesTulaj ajánlata: -Ha nála vesszük meg a fürdőbelépőt 10 % kedvezmény, és sorban állás mentes bejutás biztosítva! -Oké! -Mennyit veszünk? 5-öt, 6-ot? -He???? -3-at, de azt is megfontolva!

Kipakolás, majd egy kis séta, a falu feltérképezése, az étterem felkutatása, Csengus nagy nehezen való elaltatása! Minden sikerült!

Vacsora az étteremben: A gyermek menük külön oldalt kaptak az étlapon! Szívmelengető! Kicsit ugyan darabosak, kicsit rugalmatlanok, de kedvesek!

Ez volt az a nap, amikor először, és utoljára sétáltunk az "élményfaluban"! Oka? A meztelen csigák!!!! Százával a járdán, csúnyák, nagyok, vörösek, állítólag spanyolok, de ez már mellékes! Amikor egyre véletlenül ráléptem, azt hittem meghalok nyomban! Nem vagyok én egy finnyás fajta, de ez azért sok volt! :S

Persze fáradtak voltunk az utazástól, túl is pörögtünk, és utólag már vicces az egész...

Ezzel lezárult a 25.-e hétfő! Fénykép nem készült, gondoltuk, majd másnap az élményfürdőben! :P Most félbe kell hagynom, mert viszem a gyerekemet orvoshoz! :p De ez majd a csütörtöki élménybeszámolóban lesz részletezve!

Hálidéj!

Nyaralni mentünk. Majd jövünk! Elvileg frissen, üdén, kipihenten! Csengus délig alszik majd, ügyesen eljátszik, és minden rózsaszín lesz! ;) :D

Ha mégsem, akkor tévedtem, de akkor is szuper lesz, mert annak kell lennie! Szükségünk van a feltöltődésre, az élményekre, mindenre! :)