Szerda délután tudtuk meg, hogy másnap reggel 09:00-re kell mennünk... vizet, teát reggel 06:00-ig ihat. Este sokáig fent maradhatott Kisasszony, hogy reggel ne készüljünk ki a kakaómentesség miatt.... :P
A terv bevált, épp csak 20-30 percet sírdogált a reggeli kakóért. Mivel előtte nap a Doktor néni nagyon kihangsúlyozta, hogy nem szabad kakaót inni, így kicsit könnyebb dolgom volt. :)
Szóval irány a kórház, ahol van lift, és játszóház, és végül is buli az egész. :O
Érkezésünk után átöltözni pizsamába, és kezdődhet a játék..... 09:45-ig....
jött a nővér és beadta a "bátorság kúpot"... ettől lányunk úgy de úgy "berúgott", hogy csak na. Szemei összeakadtak, csak vigyorgott, meg énekelgetett... jött a betegápoló, akinek az invitálására kivittem Csengust a hordágyra... az ápoló végig mosolygott Rá, és Ő vissza. Megkötötte a pocakján a szíjat, csaj csak vigyorgott. Elindultak a lifthez, csaj csak vigyorgott... mi mögöttük kullogtunk, párás szemekkel, és rákészültünk a leghosszabb 40-50 percre... a végefelé már nagyon rossz volt....
minden liftérkezésre azt hittem Őt hozzák vissza.... amikor kitolták a liftből, még aludt. Megijedtem, mert az altatós doktornő azt mondta, eddigre már fel kell ébrednie.... amikor áttette az ágyára az ápoló, akkor ébredt fel. Hangos, keserve sírás, vagdalózás kezdődött. Ez volt a mélypont. Hangos kiabálás, pocakfájdítás, :'( miután felvettem, egyik pillanatról a másikra, mintha elvágták volna, visszaaludt.... és innentől kezdve 20 perc híján kb. végigaludta a délutánt. Szerencsére.... kialudta magából az altatást... 1x kértünk fájdalomcsillapítót, de akkor is a torkát fájdította nagyon.
Este már itthon aludtunk, békében, és fájdalomcsillapítót is csak ma délben kért először. 2 kis ragtapasz emlékeztet az egészre.
Hétfőn megyünk vissza kontrollra.
Részeg lányról készült videó, majd feltöltöm. (Tényleg nagyon kis vidámka volt.)
Szerencsére az egészből nem fog emlékezni semmire, csak a ragtapaszra a pocakján.