Mindennapok/PRO

Eljött ez az időszak is! :P Szakmánk csúcsa, és a Bolondok háza kezdete.... :D

Hétfőn Elvittem Csengét egy zenés táncos tornaórára, amit nagyon élvezett, és egyelőre úgy fest, szeretne járni. :) Ez klassz! Az utóbbi időben nagyon jól elvagyunk egymással. Mivel én vízöntő vagyok, elég nehéz Velem. De az utóbbi időben nagyon egy hullámhosszon vagyunk a kisasszonnyal! :)
Ennek örömére ma  az Óvónéni azzal  fogad, hogy pár napja Csenge komor, és nem mosolyog annyit, mint annak előtte..... Igazából nem tulajdonítok ennek jelentőséget, mondtam Neki is, ha kicsit is ránk ütött, akkor már nagyon elege van már a télből... :S Illetve a hétfői torna már elég régen volt ahhoz, hogy elkezdjen kételkedni, megyünk e még oda! (Bár soha nem adtunk alapot a hitetlenségének), türelmetlen. így már várom, mikor vágja hozzám, hogy Ő nem is akar menni többet.) :D Ezt elmondtam az óvó néninek is, és szerintem elfogadta, hogy nincs semmi komoly a háttérben.
Ma is, ha tehette volna, ment volna játszóterezni, de hiába vittem oda, senki nem volt lent, így viszont Ő is csak unatkozott. :P
Egész társasági kis lányka lett, sok sok barátja van a csoportban, és sokakat itthon is emleget.
Nagyon megbízható! Ha pl. valamit üzenek általa valakinek, szépen átadja.Ez az oviban nagy meglepetést szokott okozni. Viszont nagyon örülök, hogy a saját tudása szerint kezelik.

Van egy aranyos történetem:
Heni néni egyik délután azzal fogadott, hogy Csenge bizony nagyon elkeseredett, és sírt! :O Feladatot kaptak, hogy az előttük lévő papírra 3 pöttyöt fessenek, a különböző színű mezőkbe... Csenge pedig elkezdte szépen kidekorálni az egész papírt. Amikor az óvó néni "rá"szólt, hogy miért nem a feladatot csinálja, keserves sírásba kezdett, és nagyon elszomorodott. Kiment a mosdóba megmosakodni, és félreült. Az óvó néni elmagyarázta neki, hogy ez a feladat abban segít Neki, hogy megtudja, Csenge ismeri e a színeket, és el tud számolni 3-ig. Csenge erre felsorolta a papíron lévő színeket, megszámolta a pöttyöket a kis ujjával szépen rámutatva (16-ot), majd mosolyogva kijelentette, hogy Ő már nem is hisztizik, és szeretne tovább játszani.....
Az óvó néni -állítása szerint- megsemmisülve ottmaradt a kisszéken. :D
Ez a kis szösszenet nagyon visszaadja Csengét! Ő ilyen.

Egy másik imádom történet:
-A Bálint (?) mindig verekszik.
-Mit csinálsz ilyenkor?
-Jól megvédem magam!
-Ügyes vagy! :) Hogyan? (kicsit kételkedtem)
-Hát jó gyorsan elfutok! (közben néz rám rosszallóan, hogy ez egyértelmű!) :D

Vettem Neki a Lidl-ben Jácinthagymákat. Egy kis cserépben volt 3 hagyma. Megbeszéltük, hogy ha gondozza, öntözi, szeretgeti Őket (persze gondolatban), akkor hoznak Neki szép rózsaszín virágokat! Mostanra mindhárom virág teljes pompájában rózsaszín dísze a szobának. Ha elvirágzanak, levisszük a ház elé a hagymákat, és elültetjük. :) Nem telik el nap, hogy, ne szeretgetné, nézegetné a saját Virágait! Azt hiszem, veszünk majd máskor is ilyen "csúnyából szép" virágot!  :)

3 alkalom után ügyesen megtanult korizni. Mind görkorival, mind pedig jégkorcsolyával ügyesen egyensúlyoz! Élvezi nagyon! 

...

Ha azt ígérem írok, ne higgyétek el....

2010. sok mindent adott azzal, hogy sokat elvett.

Apa autóját 2x is feltörték. Először elraboltak minden létező cégiratot, bélyegzőt számlatömböt.... hogy egy könyvelő férje miért az autójában tárolja ezeket???? Csak! :P  - Azóta semmit, de tényleg semmit nem hagy az autóban! Szerencsére!

mert

Másodszor megpróbálták elrabolni, de nem volt szerencséjük, aznap este vette ki az akkumulátort tölteni.... Még azon a héten gondoskodott az autó további biztonságáról....

ezzel párhuzamosan a lakás biztonságáról is! :P

Én sikeresen belecsúsztam egy másik autóba.... neki semmi baja nem lett, azért egy 20-as bánta, nekem elrepedt a kocsi hűtővíz tartálya, plusz leesett a rendszámtáblám :S

Csenge:

Annyira nem tudtunk rajta kiigazodni, hogy bejelentkeztem egy gyermekpszichológushoz.... aztán lemondtam.... Az óvó nénikkel azért leültem beszélgetni... kicsit megnyugtattak, kicsit felzaklattak....

Szerintük (is) másabb Csenge! Sokkal érettebb, komolyabb, felnőttesebb a társainál. A kérdései őket is nagyon elgondolkodtatja...

Mostanra már azért lazul vissza a társaihoz, játszik Velük, de szerintük 1,5-2 évvel jár a társai előtt! :O

Olyan komoly, mély gondolatai vannak, hogy nem győzök figyelni Rá.

Persze az is esélyes, hogy én látom ferde szemmel, mert miért ne tehetném, hiszen az enyém.....:D

DE

Komolyan beleástam magam az új generációs gyermekek témájába....

Persze biztos túl mélyre ástam....

egyelőre ilyen gondolatok fészkelték be magukat ... az óvónénik szerint túl sokat foglalkoztam Vele! Bár hízelgő rám nézve, és jól esik, ha a szívemre teszem a kezem, nem igaz. Mindig úgy éreztem, nem foglalkozok Vele eleget. Többet kellene fejlesztenem.... van a városban lehetőség, ha rászánom magam, utánajárhatok.... kéne egy kis bátorság... :D

 

Tündérkénk időközben betöltötte a 4-et, a szülinapi buli szuperül sikerült, a karácsony pedig maga volt az ajándék. Csillogó szempár, boldogság, öröm, ... imádtam a szentestét, imádtam a férjem, a kislányom, minden varázslatos volt. :)

 Egy ideje komolyan foglalkoztat a Vonzás törvénye, miszerint "...azt vonzzuk az életünkbe, amire összpontosítunk." 

(Negatív irányba tökéletesen működik, ezért úgy döntöttem, hogy a pozitív oldalt is megtanulom kezelni...végül is van aki visszanövesztette az ujját, más megváltoztatta a saját szemszínét.... Megtanulok pozitívan élni!!!)  

  

Nem fogadtam meg, hogy írom a blogot.... ha jön valami ihlet, leírom... 

A változás:

Szeptember 21.-én fogászati vizsgálaton vettek részt az óvodában.

Csenge rettegett tőle, és igyekeztem megnyugtatni, hogy mivel Ő szépen mossa  a fogait, nincs mitől félnie, hisz szépek.

Ebben a tudatban búcsúztunk el. és hittem, nem lehet baj, hisz többen is vannak, akik most találkoznak először fogorvossal, csak nem lesz elrettentő!!! :O

Az óvó néniktől megtudtam, hogy a vizsgálat tényleg nem volt veszélyes, és a gyerekek nagyon segítőkészek voltak. A vizsgálat végén jött  a nagy kérdés:

"Ki cumizik még cumit, vagy az ujját?" 

Persze Ők még kicsik ahhoz, hogy bármit is letagadjank, nem is tették. Pechünkre Csenge mellett állt  a doki, így hozzá hajolt le, jelképesen, és ígértette meg a kislánnyal, hogy mire tavasszal jön már ugye nem fogja szívni az ujját? mert annak komoly következményei lesznek, csúnyák lesznek a fogai, fogyszabályzóra lesz szüksége, meg előreálló kapafogai lesznek. 

Csenge megígérte!!! 

Senki nem tudta, hogy Ő milyen következetes kislány. Senki nem ismerte eléggé egy ilyen helyzethez. 

Ebédig kb. 20x (per óvó néni) mondta el, hogy Ő már soha többé nem fogja szívni az ujját! 

Ebéd utáni alvás: hatalmas lelki fájdalom, nem alvás, de ujj be nem kapás! Délutánra végkimerült, karikás szemű gyerek, aki várja a megnyugtató ígéretet TŐLEM! Nem tudtam Neki megadni, mert  a fogdoki állkapocs deformitásról is beszélt, meg komoly következményekről,. de persze nem nekem! 

Az óvó nénik saját bevallásuk szerint nem  tudtak mit kezdeni a helyzettel. Heni néni annyit mondott, hogy most a legfontosabb, hogy a lelkét megnyugtassuk valahogy, hiszen nagyon zaklatott, Olyan dolgokat is hallot, amiket nem kellett volna, mert nem az ő fülének való!

Tudom, hogy ennek előbb utóbb el kellett jönnie, és örülök, ha túl leszünk rajta, de hibáztatom magam, mert nem készítettem fel erre! Haragszom, mert ha gond van, akkor a szülővel kellett volna felvenni a kapcsolatot! Nem a majdnem 4 évesnek elmondani! Úristen!!!!

Értem, hogy Rá akartak ilyeszteni, de ez több élű fegyver! 

Az este maga volt  a pokol. Sírdogált, szenvedett, elfáradt. Éjjel is nagyon zaklatottan aludt, nem túl pihentetően. Másnap az oviból egyenesen a játékboltba mentünk.

Mivel az ujját a kukaccal szívta, és Kukac volt az alvóka, nyilvánvalónak tűnt, hogy Kukacnak mennie kell! Ezt meg is beszéltem Vele. Választhat magának egy új, nagylányoknak való alvókát, amelyik végigkíséri az óvodai éveken.

Egy pihe puha kis elefántra esett a választása, aki a Fáni nevet kapta!

Ez az éjszaka, már kevésbé volt zaklatott! :)

Úgy döntöttünk, hogy elvisszük mi is egy fogorvoshoz! Pénteken délután voltunk a fogászaton. A Fogorvos először is megdícsérte, hogy milyen szépséges fehér fogai vannak, majd szépen elmondta, hogy az "deformitás" egyáltalán nem feltétlenül az, és ha az is, és most már nbem szívja majd, akkor minden rendben lesz, meg különben sem olyan nagy a baj! (Persze én teljesen jól felfogtam,. hogy amit nekem mond is más, meg amit a gyerek felé követít is más!)

Azóta, szeptember 21.-e óta nem kapta be az ujját! Kb akkor aludt egy jót utoljára! Folyamatosan fáradt, nem kapcsol ki úgy ahogy erre még szüksége lenne!  ....  

Hihetetlenül, felnőtteket megszégyenítően kitartó! én meg nem vagyok biztos benne, hogy ennek ez az egy megoldása volt! FÁRADT!!!!

eltűnve....

... de nagyon! :P

Amit nem írtam le, de mindenképpen szeretném:

-duma

-egészség, betegség

-kapcsolatok

-konyha felújítás

-+ ami most sem jut az eszembe....

A dumája csajszinak olyan fergeteges, hogy gyakran kapom azon, hogy vadidegenek faggatják boltban sorban állás közben, orvosi rendelőben, bárhol, csak hogy beszéltessék, hallgassák.

A minap Olgi néninél a váróban, egy nagypapának mesélte nagyon szépen leírva, hogy Ő előző este kiköpte  a cicikakit, és ezért vagyunk itt.... de az ilyen szó forulatok hallatán, ember nincs, aki ne dőlne ki :"Hát ez van sajnos! el kell fogadni. Beteg vagyok, és kész!" 

Vagy a Nagyinál  a konyhában elmesélte, hogy a sült krumpli úgy készül, hogy felszedik, megtisztítják, megsütik, visszahűtik, és a Nagyi megmelegíti.... "Ez erről szól Nagyi!" 

Nagyi megkéri, hogy fogadjon szót! "Áááá, az kizárt!"

Még mindig csak mosolygok, ha eszembe jut,  csörgő dobálás, illetve a pánik, hogy nem fog beszélni a lányom..... Hogy én mennyire haragudtam mindenkire, aki azt mondta, "Fogsz Te még csöndért könyörögni!" :P Hazudnék, néha tényleg előfordul, de az az igazság, hogy imádom hallgatni, és imádok Vele beszélgetni. Olyan fantasztikus szókincse van, és választékosan beszél, hogy az emberek többsége imád Vele beszélgetni...

Valahol mindig is tudtam, hogy Nekem ilyen lányom kell, hogy legyen!

Sajnos rengeteget betegeskedik. Sima megfázást követően 2 nap bölcsi után, most megint itthon van, de most úgy igazán nagyon beteg. Láza 39,3, egész éjszaka hányt, nagyon gyenge, és tényleg nagyon nagyon beteg..... utálom, hogy nem tudok többet tenni érte. Nagyon okos, és segítőkész, és remélem gyorsan meggyógyul, hogy tudjunk még sokat csavarogni, mielőtt én is elkezdek dolgozni....

A munkahelyemről költségcsökkentés címén elbocsátottak, mától passzív táppénz keretein belül vagyok itthon "nagyon erős derékfájással"... és ha minden jól megy, a táppénz végétől ismét dolgozhatok egy könyvelőirodában, úgyhogy tudunk kicsit együtt lenni, bújni egymást, ami jó..... :)

A felújítás alatt zömmel a Nagyinál aludtunk, mert ebben a porban, felfordulásban nem nagyon tudtunk megmaradni..... Szerencsére a nagy részén túl vagyunk, már csak apróságok vannak hátra, amik nem járnak kosszal, hanggal, úgyhogy elmondhatom, szép új álomkonyhám elkészült....!!!!! Meseszép, meg minden....

de még egyszer nem vágnék bele.... komolyan mondom, ha én úgy végezném a munkám, ahogy egyesek, már rég börtönben ülnék... :(

Óóó és volt egy húsvét is, persze... Rengeteg csokival, ajándékkal, igazi kis fehér nyuszival, amiben az volt  a legszebb, hogy az anyukája visszavárta. :D

"Anyunál csövezés" egyik legnagyobb hozománya, hogy ha lehetséges, még anyásabb lett Lujzi, és én még inkább nem akarok dolgozniíííí!!! Annyira jó Vele lenni. A régi kisszobámban aludtunk egy ágyban, ami számára azt jelentette, hogy "Anya ugye szorosan átölelsz, ha lefekszünk?"

Furcsa, hogy a munkahely elvesztése ellenére is egy nagyon jó időszakot tudhatunk magunk mögött családilag, kapcsolatilag, felnőtt, és vegyes egyaránt... örülök ennek, nagyon! 

Sajnos a második éjszaka sem telt jobban, még mindig nagyon beteg, egész éjjel hányt és nagyon magas volt  a láza. Ma már nem lázas, de nagyon kimerült és gyenge.... . napja nem eszik egy falatot sem, a vizet, amit nappal megiszik, éjjel kihányja, és az orvosok szerint nincs ok az aggodalomra.... hát nem tudom.... a gyógyszer, amit felírt Olgi néni, hiánycikk, nem beszerezhető, (Dedalonetta gyerekeknek) Találtunk egy gyógyszertárat, ahol felajánlották, hogy elkészítik a felnőtt adagból. Remélem segít! :( 

Mindenkinek köszönöm szépen a díjakat és a hozzászólásokat. Sajnos nagyon kiestem az itteni keringésből.... nem mondom, hogy nincs benne lustaság is, de az az igazság, hogy amíg dolgoztam, nagyon ritkán ültem itthon a géphez.... szinte minden időnket együtt töltöttük. 

Tudom, bánni fogom, mert azt hiszem erre mindig emlékezni fogok, pedig nem igaz. Le kéne írni...... :$ Ezért is igyekszem ha másképp nem is, legalább nagy vonalakban összefoglalni pár hét eseményét.


18:11 Eszembe jutott!!!!
Többes szám első személy by Csenge: Engünk! (Imádom!!!!!!)

Hová mész te kiscsibe?

Salalalala.

Megyek a csibe bölcsibe!

Salalalalala. Mit csinálsz te ott?

Salalalala

Amit a nagy csibe csak kicsibe!

Csip-csirip!

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltünik a szél,
Zsákban Benedek
Hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
Minden kislány férjhez adatik,
Szőkék legelébb,
Aztán feketék,
Végül barnák és a maradék.

és még egy:
Weöres Sándor: A medve töprengése


Jön a tavasz, megy a tél,
Barna medve üldögél:
- kibújás vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!

Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok:
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem.

Barlangomból kinézzek-e?
Fák közt szétfürkésszek-e?
Lesz- e málna, odú-méz?
Ez a kérdés, de nehéz!


E 3 versikét kántálja felváltva, szépen, hangsúlyozva, imádnivalóan! :)
Napjaink békésen, szépen telnek újat nemtudok írni így ennyi! :)

Nem emlékszem írtam e már róla, de  minden ezzel kezdődött... :


Móricz Zsigmond: A török és a tehenek

Volt egy török, Mehemed,
sose látott tehenet.
Nem is tudta Mehemed
milyenek a tehenek.

Egyszer aztán Mehemed
lát egy csomó tehenet.
Csudálkozik Mehemed,
"Ilyenek a tehenek?"

Én vagyok a Mehemed,
Mi vagyunk a tehenek.
Számlálgatja Mehemed,
Hány félék a tehenek.

Meg is számol Mehemed
három féle tehenet:
fehéret, feketét, tarkát,
Meg ne fogd a tehén farkát!

Nem tudta ezt Mehemed,
S felrúgták a tehenek!

és ha nem leszek "lustaanya", fel is töltöm a videót róla, mert a színésznői véna nem gyengén mutatkozik meg.... :P

Gazdag a csaj lelke! :)

Tegnapi napot javarészt kettesben töltöttük Csengével, mert Apa dolgozott. Délelőtt elmentünk, és megcsináltattuk a körmeimet, amihez nagy élvezettel válogatta a színeket, formákat.....

Délutáni pihenést követően egyszer csak a semmiből jött a kérés:

"Anya rendeljünk pizzát!"

Igen ám, de nálam nincs itthon annyi kp, a kártyát Apa véletlenül elvitte magával, meg különben is csak kérnie kell, és megkapja? (naná :P) Ezeket meg is beszéltem Vele....

"Nem baj, majd én adok Neked pénzt. Hozok 5 forintot jó?"

...és tényleg hozott 5 forintot.....

"Sajnos ez nagyon kevés a pizzára szívem! Ahhoz sok sok 5 forintra van szükség..."

"Jó!" és lepakolt még vagy 50 forint aprót az asztalra.....

"Kicsim nagyon aranyos vagy, és tényleg sok pénzed van, de hidd el, nincs annyid, amennyi a pizza....."

"Anya! VAN ANNYI PÉNZEM!" mondá nagyon nyomatékosan...

Térül fordul, itt pakol, ott csörög, tologat,.... két kis tenyerében egy valag pénz.... leteszi az asztalra, és

"Anya ez van annyi, hogy rendelhetsz belőle magadnak is!"

Számolok, és nem hiszek a szememnek..... igaz, egy picire, de tényleg elég  a pénze a pizzára..... és ha már ennyire önzetlen, akkor megoldjuk ezt a kérdést.... kajajeggyel kipótolva, egy kicsit az övéből elvéve, jöhet a pizza.

A futárnak nagy boldogan adta oda a Rá eső részt.....  :) Nagyon büszke vagyok Rá!

Úgyhogy fizette a pizzáját tegnap Csengénk! Büszke is volt, és pizza is fimomabb volt természetesen.....