"Ütős a téma"

Drága Kittyék szavaival élve... 

Hát igen, sajnos megint ütős....

Sajnos Csenge is elkapta a Rota vírust. 

Az elejéről már írtam lentebb.... folytatás:

Szerdán vittem vissza Olgi nénihez, a gyógyszert szedi okosan, iszogat, bár este kihányja, és a ráismerhetetlenségig bágyadt, aluszékony..... 

Olgi néni diagnózisa: Szedje be a maradék torokfájás elleni gyógyszert, és hétfőtől mehet bölcsibe.... az igazolást is kiadta. Ha rosszabbul lenne, természetesen vigyem vissza! 

Ekkor már 3. napja nem evett egy falatot sem, amit megivott, este, vagy éjjel kihányta, és grátisz megérkezett a hasmenés..... és a lány csak alszik, alszik, lázmentessége ellenére bűzlik az acetontól.... be voltam tojva rendesen. 

Sógornőm segítségével felvettem a kapcsolatot egy gyerekorvossal, aki a tünetek alapján javasolta, hogy vigyem be az ambulanciára..... és lőn 3 vagy 4 keresztes acetonos vizelettel felvették az osztályra, branül be, és indul az infúzió. Az ismerős doki a bágyadtságra kapta fel leginkább a fejét.... elmondása szerint ilyen kisgyerekeknél ez már a kiszáradás előtti tünet.... :S 

3 napig élveztük kórházunk vendégszeretetét, bezárva egy kis szobába, hisz fertőzőek vagyunk.... Az utolsó nap már maga volt a pokol... bármit odaígért volna egy sétáért a folyosón, és egy adag sült krumpliért a Mc-ből! :D Ez komoly! Pénteken hazajöttünk, most Apa a soros... sajnos Ő visszaesős, mert már azt hittük rendben van, de sajnos tegnap este belázasodott. A hétvégét Csengével nem töltöttem itthon, nehogy visszakapja... de azt hiszem, ez kivédhetetlen, hisz Apa visszaesett. :S Bízzunk!

A bölcsiből eltiltották 7 napra, így a héten csavargós együtt lógós napok következnek....

Az Anyák napja reggele Nagyinál ért minket. Előző nap bezsereztem két cserepes virágot, egy kicsit és  egy nagyobbat, azt adtuk oda, Csenge elénekelte az Orgona ága című dalocskát, amit jól megkönnyeztünk.... majd Nagyival elmentek boltba.... egy hatalmas szépséges király liliommal a kezecskéjében tért haza. A virágboltos megkérdezte Tőle, mit fog hozzá mondani, (gondolom versre, dalra gondolt)? "Hát azt mondom majd Neki, hogy: Szejetlek Anyukám!"  

Brühühühühü! :D :') 

"Gondolkodjunk csak, hogy is kéne...." rendszeresen kezd így mondatot. :)
A napokban addig feszegetett egy nyakláncot, míg el nem szakította... többször figyelmeztettük, mi lesz a vége! Miután elszakadt, sírt, mondtam Neki "Ezt csak magadnak köszönheted, mi szóltunk!" azóta, gyakran emlegeti: "Jajj ezt most csak magamnak köszönhetem!" vagy "Óóóó ez az én hibám!" gyakran olyankor is, amikor egyáltalán nem illik a környezetbe... :D Tetszik Neki! :D

Takarítás közben véletlenül levertem a ceruzákat:
Csenge: "Semmi baj, nem haragszom! Véjetlen volt, nem haragszom. Nem vagyok dühös!" :O)

   

Képek!

A bölcsis fényképek:

És egy az év utolsó napján,:

ami mindenképpen érdemel majd egy saját bejegyzést, ugyanis kisasszony úgy levette Apját, mint a huzat! Boltba mentek kettesben..... :D

2009 karácsony

Meséljenek a képek. :)

Kisasszony ismét a bőség zavarával küzdött, és még idén is a Fa volt a középpontban. Szenteste azért nem volt hajlandó az ágyában aludni, mert elalvásig rendszeresen ellenőriznie kellett, hogy még nem vitték el az angyalkák a fát... Minden ajándék kibontása után ugyanúgy, mint a szülinapján megjegyezte, hogy pont ilyet szeretett volna... arra is, amiről azt sem tudta, mi az! (Nyomdaszett :D) Szentestén Velünk voltak idén is a Nagyszülők is. :)

Karácsony napján Nagyinál ebédeltünk, Dédihez mentünk délután, másnap pedig a Mamáéknál és Aranyéknál voltunk! Az előző évekhez hasonlóan most is igyekeztünk nem túlzsúfolni a napokat, ennek ellenére Csenge sajnos így is túlpörgött!  

Az idei karácsony más volt mint a többi, adott valami sokkal fontosabbat a tárgyi dolgoknál, és elvett valami sokkal fontosabbat a tárgyi dolgoknál, a mérleg még sincs egyensúlyban! :P

A "nagynapok" élményei!

A csütörtöki beszámolóval gyorsan végzek:

"Milyen volt? Hogy sikerült?" 
Bea néni: "Nagyon jól érezték magukat!"
Csenge: "Jó volt Anya! Zene is volt! Dani is fújta a tortámon a gyertyát!" 
Élménybeszámoló vége! :S
De nem vagyok csalódott, meséljenek a képek! :D

A nagy nap reggelére a szoba ismét harci díszben állt, ismét nagy sikert arattak a lufik, díszek, az asztalon lévő csomagok...

Gyors kicsomagolás után gazdagabb lett egy távirányítással működő motoros pónival, (a  hangsúly a távirányítón van :P) egy szép könyvvel, (ami inkább ismeretterjesztő, mint mesekönyv) és egy új fülbevalóval.

Rövid technikai szünet (mosakodás, öltözés, szemek kinyílása.... stb.) után pedig egy katica torta is előkerült. A tűzijáték és a gyertyák idén még nagyobb szerepet kaptak. Nagyon örült a tortának!

Majd átírtuk a forgatókönyvet, felöltöztünk, és bementünk a városba ebédelni. Ebédet követően pedig elsétáltunk a karácsonyi vásárba, ahol lefényképezkedtünk a Mikulással, szarvasokkal. :)

Délutáni alvás után jöttek a vendégek. Először a Nagyi és a Dédimama érkeztek meg, Nagyitól is kapott egy tortát, aminek ugyanakkora sikere volt, mint a délelőttinek. Szerencsére nincs az a torta mennyiség amit megunna! :) Ezt ki is használjuk rendesen! ;) Ismét csomagbontás következett, egy Hercegnős laptop, egy kedvenc könyv, két aranyos plüss, és egy nagyon vagány barbis pizsama került elő a papírokból! :)

Éppen csak megismerkedett az ajándékokkal, már meg is érkeztek a Mamáék, az újabb adag meglepetéssekkel + 1 ilyen is! :D
Végül megérkezett Arany is, akitől egy bélelt bársonynadrágot kapott! 

Hát nem tudom, azt hiszem el tudnék viselni egy ilyen napot! :D Csengénk is kiélvezte minden pillanatát a napnak. A finom torták, a szép ajándékok, és az ünnepi hangulat.... egész nap véletlenszerűen felcsendülő dal, hol Ő énekelgette, hol mi dúdoltuk, Nagyon szuper nap volt!

A rengeteg újdonság, a vendégsereg, és úgy általában az élmények ellenére sem pörgött túl, és nem ment át kis sedrébe.... ;) (pedig ez nálunk nagy szó!)

Nagyon nagyon büszkék vagyunk a Mi kis 3 éves tündérkénkre, aki folyamatosan ontotta magából a puszikat, kedveskedéseket! Mindenkinek odasúgta minimum 1x, hogy: "Nagyon szejetlek!" (Gondolom nem kell mondanom, hogy szem nem maradt szárazon!)

Képek itt!

A Harmadik!!! :D

A születésnapját megelőző napokban rendszerint kavarognak a fejemben a gondolatok, hogy majd ide is írok valamit. Valamit, ami szép, vagy megható, vagy kedves, vagy mind együtt....

Most sincs ez másképp, eljött a késztetés, hogy: " add ki, írd ki magadból, próbáld meg megfogalmazni," stb....

Nagyon nehéz, és egyre nehezebb. :D (Persze jó értelemben véve)

Itt van, velünk van, fantasztikus természetével rendszeresen levesz a lábunkról, friss hozzáállása az élethez szeretni-, mosolyognivaló...

Az elmúlt 1 év az Ő életében (is) hatalmas változást hozott, kezdve  a bölcsődétől, amit szerencsére könnyen, szeretettel fogadott. Itt van az "anyátlanság", ami sokkal inkább összehozott minket... A rakoncátlan szavak betűk csiszolgatásának következtében a beszéd beszélgetésekké, elbeszélésekké alakult.

"Mostanra úgy alakult, hogy nem elviszem magammal a boltba, hanem elkísér!" válaszoltam egyszer egy nagymamának, aki azt kérdezte tőlem, "Miben más a 2 éves és a 3 éves Csenge?" :)

Ez az év, kettőnk éve volt... intenzív, viharos, nem könnyű, mégis.... Kettőnk alatt: értem úgy, hogy nagyon anyás lett, és én hagytam... mit hagytam, igényeltem... Tudat alatt én tettem ezt vele? Mindenesetre a kapcsolatunk egy egészen másik dimenzióban fogalmazódik meg bennem most, mint eddig bármikor. :) Nem tudom leírni, képtelen vagyok rá... :S Sajnálom, mert anniyra szeretném, hogy megmaradjon.

Most megállítanám az időt! Most ugyanúgy, mint 35 hónapja bármikor, amikor édesen "nyünyörögve" evett, miközben mélyen a szemembe fúrta a tekintetét...

a köldökzsinór visszanőtt, sőt, egyre szűkebb kört enged... a következetesség meg mondjon fel...

2006. december 19.

2007. december 18.

2008. december 18.

2009. december 18.

Holdsugár

Csillagfényben,
holdsugárban,
téli szellő
hajnalán:
decembernek
csodás napján
káprázatos
fény-varázs.
Selyem-puha
hóesésben,

hideg szélben
hajdanán?
Édesanyád
kisszívében
bizonyára
tavasz járt.
’06-ban
eme napon
kisütött
a Napsugár:
megszülettél
reánéztél,
másképp forog

a Föld már.

Évek jönnek,
évek mennek...
tavaszra - nyár
őszre - tél:
sok-sok évig
világítson
életedben
örök fény.
/Nagy Edina/

Mivel napok óta énekelgeti, dúdolgatjuk, legyen itt is, hisz egy nagy 3 éves már el tudja dönteni, hogy mi tetszik Neki, és Ez Az! :D

Izgi....

Reggel sokkal nagyobb hangsúlyt fektettünk a frizurára, Apa sokkal nagyobb pakkal vitte a csajszit a bölcsibe... volt egy nagy táska, egy doboz, (amit Csenge nem nagyon értett miért kell magukkal vinni), a fényképezőgép ...
 Ráadásul ma lesz a Fenyőfa ünnepségük is! :)

... engedélyt kértek, és természetesen kaptak a fényképezőgép ottani használatára.... :D

Jajj olyan különleges, izgalmas érzés, élete (életünk) első külön buliját éli ebben a pillanatban.... (hát nem nagyon tudok munkára koncentrálni :S)

Már úgy várom a fényképeket, remélem sokat csinálnak, remélem jók lesznek, jaj úúúúúgy izgulok.... remélem nagyon jól érzi ma magát! Remélem sokat mesél majd, úgy szeretem hallgatni, amikor valamit elmesél! 

Mikor lesz már délután?????????

Elkészültek a mézesek!

Gyere Karácsony, gyere, gyere :D

Adventi hírnök, friss fenyőág
Lobog már három gyertyaláng.
Múlnak az évek, életünk száll,
De utunk végén Jézus vár.

Ujjong a szívünk, dalra gyúl.
Nincs már messze az Úr!

Esik a hó! :D

Mindenszentek, (nem)nevelés!

Már tegnap délután elindultunk, és a vidéki temetőkbe ellátogattunk. Délelőtt Győrasszonyfán voltunk, délután pedig Tétre mentünk. Kisasszony miatt muszáj kicsit szétcincálni, mert nem várhatunk el Tőle ekkora toleranciát. :)

Bizony már nagyon érdeklődött, hogy mi most mit csinálunk, és hol vagyunk, és különben is egy hatalmas kérdőjel volt a lány a győrasszonyfai temetőben. Apám sírjánál fogalmam sem volt arról, hogy mit kéne válaszolnom, hogyan kéne elkezdenem elmagyarázni. Hogy oltsam ki a kíváncsiságát úgy, hogy nem mondok semmit! :p

Természetesen meglátogattuk a Dédiéket is, ahol minden gond nélkül ott maradt volna Csengénk, és még csak nem is aggódott, amikor kocsiba ültünk, és elindultunk. :) (Azért hazajött velünk.)

Délután, Téten, Apa keresztanyukájánál már olyannyira kikelt magából, hogy tönkretett egy babát, az ágyat teljesen szétcincálta (az idegeimmel együtt :P), éhenkórász módjára kunyerált mindent, amihez aztán hozzá sem nyúlt, vagy csak piszkálta.... és természetesen jött a csúszás mászás ágyon, földön, mindenhol. Oké, nem rosszaság ez, de akkor is gáz, hiszen az így viselkedő gyerekekre mondják, hogy: "Nézd meg mit csinál!" vagy "Mért nem nevelik meg/szólnak rá?" Pedig dehogynem, csak épp süket az imádott, és egyáltalán nem hall meg. Ha meg már itt tartunk, Hogy neveljem vendégségben? Mire hazaérünk, már nem nagyon kérhetem számon! :O

Általában félreviszem, és megpróbálom egyértelműen a tudtára adni, (néma üvöltéssel, vér vörös fejjel, hogy befejezni!!!!!!!!!!) de  a vendéglátónk (ez esetben dédimama) utánunk jön, és ezzel ugye máris gyereket szégyenítek!!!!!!!! Vááááááááááááá :@

Mi...

... mi ketten immáron 7 éve együtt (06.14.) ... ma pont 3 éve hivatalosan is! :)

2002. június 14. Budapest Kisstadion.... fergeteges buli :D

2006. június 17. Győr, Szent Kamillus templom, Pozsonyi étterem.... fergeteges buli :)

2009. június 18. Csajszink 2 és fél éves! Jézusom!!!

Ma véletlenül rábukkantam valamire ebéd közben.... idegen gépről nyitottam meg a naplónkat, és mit találtam: VALAKI hasznos blogként linkelt ki!!!!! Váó! Ez ám a plecsni, persze virtuálisan! :) Köszönöm ezúton is!

Felhívtak, hogy a tegnapi állásinterjú pozitív eredményt hozott... most 2 hely között egyensúlyozok... csak nehogy essek... plusz az előző helyen is bekerültem az első 4-be, de szerintem az almás lesz.

Összességében szép a mai nap. :)

Még szerencse, hogy nem egy pöttyös napozós copfos fényképet találtam az előző ezredből! ;)

Patent!

Leginkább így tudnám jellemezni a kettőnk kapcsolatát! Az utóbbi időben nagyon bújik, hízeleg, egyre anyásabb! :P Eddig ez nem volt jellemző. Most előfordul, hogy csak úgy hajlandó Apával bemenni fürdeni, ha én is odaülök melléjük! (Ez egy panel lakás fürdőjében nem kis tervezést, helyezkedést és stratégiát igényel ám! ;)) Esténként pedig már szinte rendszeres, hogy 20-30 percre bekutyorog az ölembe, és nem mozdul onnan sehova. "Anya öjedbe csüccs Csenge!" Nem mondom, hogy nem esik jól! :D Imádom ezt. Ha szomorúbb vagyok, vagy látja rajtam, hogy valami nem passzol, odaáll elém, kézháttal simogatja az arcomat, és közben rendíthetetlenül ismételget: "Seji baj!"

Ma reggel teljesen leakasztott: Ébredését követő 2,5 mp elteltével: "Na Csenge nem aszik, Eccse kéj Kakaót!" Ilyenkor kimegyünk a konyhába, kiöntöm a kakaóját, előkészítem a kávét, melegítés közben pedig irány a WC! Ma reggel Csenge a konyhában maradt, és elkezdte a műsort, mivel nem látott... mire visszaértem a konyhába, (panel, lásd fent :P) már ordított Apáért, és nem volt hajlandó elfogadni Tőlem a kakaóját! Végül fogta magát, és visszafeküdt az Apja mellé! Én meg leforrázottan vettem tudomásul, hogy csak én kezdem a napot megint 07:00-kor! Ők nem! Kakaót vissza a hűtőbe, gép bekapcs, és tombolva kávéztam!

15 perc sem telt el:

"Anya! Csenge máj nem hiszti! Csenge odafeküdt Apához, máj nem fekü ott, Csenge felkelt, nem aszik! Csenge öjedbe csüccs!" Egyedül! Apa aludt, nem segített Neki. Átgondolta, összerakta, elmondta! Én megértettem! Bocsánatot kért, tudatosan! Nem reflexből!

A hét elején postáztuk Csenge ajándékát Dédimamának Győrasszonyfára,

ma délután pedig Kerianyuhoz kísértük el a kiskorút, hogy átadja az ajándékát!
Holnap még három képeslap várja, hogy örömet szerezzen.

Május 1.-én semmi extra programunk nem volt, a belvárosba mentünk be, bohóc előadást, és bábszínházat nézni, fagyizni teraszon, menet közben, "beülős" helyen enni. Mind olyan dolgot műveltünk amit Ricsaj nagyon szeret. A legjobban a teraszon ücsörgést és nézelődést. A Művészetek utcája adott helyet egy kis bazár sornak, és az előadásoknak is.
Mára tervben volt egy Séta hajókázás, de a szél és a borús idő miatt elnapoltuk! Sebaj, megvár! :)

Kedden még párszor elhangzott, szerdára teljesen elhagyta a "Csenge nem ügyes!" Rémmondatot! El nem felejtette, ez néha érződik, de nem mondja! :) És semmilyen szobatisztasági baleset nem volt egész héten. Gyanítom, ezt majd a Dadusoknak tartogatja! ;) Azért hétfőn rákérdezek erre a nem ügyes dologra! :@

Szigorúan a tények...

Mint azt az előző bejegyzésben már írtam, szombat délelőtt járt nálunk a nyuszi. (Ez volt az első olyan ünnep, amit rendhagyó módon előrehoztunk.) Egyáltalán nem bántam!

Vasárnap délelőtt a Nagyszüleinél ebédeltünk. Ott az udvaron hagyta a nyuszi az ajándékokat. Bár a legnagyobb ajándék Neki az udvar fogalma volt. Egyszerűen imádott kint lenni, élvezte, hogy bármikor bejöhet a konyhába, majd visszafuthat a hintához.
Az ebéd utáni csendes pihenő után pedig jöttek a Keresztszülei, és a Nagyi! Egy jó kis húsvéti buli kerekedett, szép ajándékokkal. :)
A tengernyi csokin, és édességen kívül rengeteg sok szép ajándékot kapott: Vasaló deszkával, mosógép, állatos memória játék és puzzle egyben, matricák, Fifis nyári pizsama, trikók, bugyi, zoknik, szoknyák, pólók, felsők, nadrágok.... (bár a ruhákat így is úgy is megkapta volna, mert 2 hónap alatt 2 méretet nőtt, de így ráfogtuk a nyuszira. :P És nem kicsit volt nekünk is segítség. :)
Hétfőn a Nagyinál ebédeltünk a Dédikével együtt. Ott már jöttek a jelek, de én vak voltam! :(

A húsvét lecsengett, de valami csak nem akart a helyére billenni. Egyszerűen a kisasszonyt kicserélték egy állandóan sikongató, hisztiző, vinnyogó kis ricsajra, akinek a viselkedése már nem kicsit borzolta az idegeket. Rendszeres volt a csapkodás, önmagát földhöz vágás, hangos hiszti.... :S Minden, ami egy szülőt elgondolkoztat.... Minek voltam 2 évig hú de milyen következetes, ha ilyen a lány? Ezért nem érte meg a nagy nevelés, meg mittudoménmi.... ha csak nőtt volna, mint a gomba akkor is ilyen lenne... És ehhez hasonló finomságok szépítették meg az elmúlt pár napot....
Aztán Anita az nagyon nagyon.... észbe kapott: a Lány, aki azelőtt hébe-hóba csokizott, nasizott, hétfő este az Apájával csokit vacsorázott.... Na most erre mit mondjak??? Persze hogy pörög.... kicsit kicsúszott a kezemből az irányítás.... de mától visszavettem. Muszáj volt!

Rengeteg jó kép készült, ide csak a kedvencemet teszem fel, a többit, ha időm engedi feltöltöm majd albumba! :)

















Tegnap volt Nagyi szülinapja, így miután Apa is hazaért átmentünk megköszönteni Őt! Este időben itthon voltunk, és időben ágyba került. :P










Az elmúlt napokban nagyon furcsán viselkedik, és nagyon remélem, hogy az édesség dömping tehet róla.

Kicsit csapongó...

1. Lánykám szerintem az elmúlt 2 napot nézve aláírhat 1 hét szabit a bölcsiben, de 3 napot biztos! :S

Őszintén szólva nem lep meg, számoltunk vele, hogy az első hetek, hónapok így fognak eltelni. Ha számba vesszük még Kisasszony "hihetetlen erős" immunrendszerét is... :S
Tegnap szó szerint csatlakoztathattuk volna 1-2 órácskákra az orr szívóra, mert amit termelt, az már elképzelhetetlen. Volt amikor már Ő maga szívatta ki és közben akkorákat kacagott, hogy csak lestünk! :D Persze volt, olyan is, amikor egyáltalán nem nevetett! :S Többször be is lázasodott sajnos!
Ma már egész tűrhető a helyzet, az orra sem piros az állandó törölgetéstől, és a láz sem jelentkezett még! :) Mire látja a "Dodó" néni, meggyógyítom! :P Nyilván nem, és biztos ismét antibiotikummal nyúzzák majd a s szervezetét, de nem kellett ügyeletre rohanni (kopp-kopp-kopp)!





2. Március 15.
Megnéztük a Nemzeti Múzeumnál és a Petőfi szobornál tartott emlék műsort! Eltaposott copfos kislány... eltakart szemű Petőfi...
Szörnyű, hogy mit adunk tovább. Az én szívem fog megszakadni, de ha nem megy el önszántából én lökdösöm át a határon (persze persze nincs olyan)! Persze szeressen magyarnak lenni, meg minden, meg ismerje március 15.-t is, meg a Honfoglalást, meg erős Pistát, Balatont, és ne keverje össze Bukarestet Budapesttel... de egyelőre szerintem nem a magyarkodást kellene mellkast veregetve hangsúlyozni, mert a tény, hogy magyarok vagyunk, nem változik, de a világ Rólunk alkotott képe nagyon képlékeny, és semmit nem teszünk azért, hogy büszkék lehessünk.
Ami 1848-ban történt, az példaértékű, és ünnepelni való, pláne, hogy mi kis népünk nem egy összefogós típus sajnos. Ha másért nem, ezért érdemes benn tartani az történelem könyvekben. Petőfi versei nagyon szépek, és szegényebb lenne nélkülük irodalmunk.
Szerintem sokkal szebb lett volna az ünnep, ha arról szól, amiről tényleg, a 161 évvel ezelőtti eseményekről. Mert a ma csak keserű száj ízt tud hozzáadni az ünnephez.
Nem idevaló, azazhogy igen, de mégsem... na mindegy...

3. Cipő!
A héten megérkezett végre a tavaszi cipője, ami egy kicsit másabb, mint az eddigi cipellői. Ideje volt egy váltásnak, mert nem lehet nem észrevenni lányunk befelé billenő bokáját, és teljesen egyenes, boltozat nélküli talpát! :S A most tesztelésre kerülő cipőről hallottam már, és nem is számít újdonságnak. Tudni kell róla, hogy pille könnyű, és nagyon rugalmas a talpa. Nem utolsó sorban nagyon nagylányos! :) Persze azt tudni kell, hogy eddig a "nagy" márkák topánjait viselte, de látszólag ez nem hatotta meg azokat a bizonyos izmokat, hátha majd így...
Mondtam, hogy csapongó....

:)

Köszi, köszi, köszi!!!

Mindenkinek köszönjük a névnapi köszöntést, verseket, képeslapokat, sms-eket! Mindent!!!!
Mindig megszépítitek az ünnepeket! Köszönöm! :)

"Na!!! Vége!!!" "Eccse"-nap is csak egyszer van egy évben. Lánykánk nagy nagy bánatára! :P
A tegnap tényleg nagyon róla szólt!
És délelőtt nagylányként elkísért egy gyors vásárlásra is. Mert pelus nélkül mozgunk már ugyan egy ideje, de még volt olyan helyzet, amikor inkább ráadtam... tegnapig! :) Kis kalandunk sikerrel járt! :)

Délután "Gagyi, Keianyu, Keiapu, Szoi" gondoskodtak a szórakoztatásáról Őhölgyének. Este pedig a Nagyszülei "Papa, Mama" látogatták meg! Úgyhogy szépen, és mozgalmasan telt az "Eccse" - nap! :)

"Eccse" - nap!

Kedves, kicsi lányka, Isten áldjon téged,
növelje jókedved, éltesse szépséged!
Ünnepeljünk téged, ma van neved napja,
áldjon meg az Isten, kicsi Csenge lányka.

B.U.É.K.

Megcélozni a legszebb álmot,
kinevetni a világot,
gyűjteni a barátságot,
mindig szeretni és remélni,
így érdemes a Földön élni!
B.Ú.É.K.!

Adjon Isten minden jót az új esztendőben,
Egészséget, örömöt, boldogságot bőven.
Adjon Isten örömet és ne adjon könnyet,
minden napod boldog legyen az új esztendőnek.

Harmatozzék mireánk istenáldás bőven,
virradjanak szebb napok az új esztendőben.
Boldog újesztendőt kívánni Nektek jöttem én
ennek a szép téli napnak sugárzó reggelén.

Kamrátokba sok jót, házatokba békét,
szívetekben boldogságnak áldott csendességét.
Tervekhez szerencsét, munkához kedvet,
mindenféle földi jóból a legkedvesebbet.

Karácsony 2008.

Ahogy azt az előző bejegyzésben leírtam, Dédikéhez mentünk 25.-én délután! Sikerült KicsiLánynak magára fordítania a senemnagy, senemigazi, tehát egyáltalán nem veszélyes karácsonyfát, eltörni egy nagyon régi díszt, bekebelezni Dédike Jézuskájának ajándékait, amik 2 pizsama és egy elemes hajszárító. Azóta már nagyon sokszor kaptunk frizurát... már karácsony előtt elkezdte a hajamat fodrászolni, biztos vagyok benne, hogy ez most kiteljesedhet.

Karácsony másnapján a Mamájáékhoz mentünk délelőtt, ebédre voltunk hivatalosak.És nem mellékesen s Jézuska ajándékai is várták Csengét: egy játék konyha, és egy kedves kis kemény lapos könyv. Nagyon jól éreztük magunkat, és rengeteg finomságot ettünk. Hazafelé a kocsiban beájult a nagy izgalmaktól. Azóta természetesen már rengeteg "vissit", (virslit) "kájét" (kávét) főzött, kakaót melegített...


Ébredés után Keriékhez mentünk lecsekkolni a Jézuskát, karácsonyfát! Az Ő Jézuskájuktól bezsebelte megszámlálhatatlan számú "póji" (póni) gyűjteményét, akiket azóta más sorba, körbe, összevissza, szanaszét állítottuk... szintén nagyon jól éreztük magunkat! :) Igaz, mire hazaértünk Csenge olyan fáradt volt, hogy már a puszta létezés is zavarta, a fürdést kb. olyan szinten viselte, mintha savval locsoltuk volna. Mire Apa végzett az esti mesével, már aludt, mint a bunda! :) Reggel már főtt tojással, és "vissi"vel ébresztett. :) Már kaptam "kájét" is, és vágtunk szivacsot a mosogatóba, hogy mosogatni is tudjon, ha elfogynának a poharak! Mi eleget tettünk minden meghívásnak, mindenhol megjelentünk, mindenhol jól éreztük magunkat, így hátradőlünk, és várjuk, hogy viszonozzák a látogatást. Azaz még egy dolognak eleget kell tennünk, ma estefelé Apa nagynénjét Aranyt és a férjét, Jánost látogatjuk meg, ha nem jön közbe semmi! :)

Update:

Természetesen nem jött közbe semmi! Mostantól pihenünk! :)
Holnap spenót lesz az ebéd tükörtojással... Igazi vasárnapi ebéd :) Jelenleg a rántott/sült/töltött hús a lehető legnagyobb káromkodással ér fel otthonunkban :P

Káosz!

Tegnap tetőzött nálunk! Olyan szinten nem tudom hová kapjak, minek álljak neki, hogy aztán semmit nem csinálok...
Na jó, ez ebben a formában azért nem igaz, mert tegnap például mire jól kiaggódtam magam, hogy nem megyek semmire, azért csak nekiálltam a vasalásnak, és majdnem teljesen végeztem is vele... Ma délelőtt sikerült végre beszerezni Apa névnapi ajándékait, mind a saját, mind KisCsaj nevében... (Beszereztünk egy icipici karácsonyfát a szobájába, mert annyira szereti a kis fákat! :P Miután hazaértünk vele, feltette a komód tetejére, ráakasztotta a fehér kis maciját, odatolta a székét a szekrény elé, leült, és onnan őrizte a fát, amit ugyan nem látott, mert magasan volt.... majd a fa átkerült a kis asztalára, a szék az asztal elé... 20 perc gyönyörködés a fában... mit mondjak? annyira megható volt... úgy tud örülni dolgoknak, hogy öröm ránézni.)
Az imént végeztem a csomagolásokkal is...
holnap megsütöm a lekváros piskótát (Apa nagy nagy kedvence) és a puncs golyókat is összesodorjuk, had kamatoztassam ezt a tudását a legkisebbnek, ha már annyira szeret golyókat gyurmázni. ;)
A bejglit Dédi készíti minden éven (szerencsére :p) Nagyi pedig a diós, mákos, és Csengus kedvéért a kakaós kalácsot! (Nyam!!!)

Csengus 2. születésnapja!

Mielőtt belekezdenék, mindenképpen szeretném megköszönni azt a rengeteg levelet, képeslapot, verset, képet, sms-t, amivel ilyen sokan kedveskedtetek KicsiLányunknak! Az amúgy is pityergős, meghatott napunkat,, ezzel még szebbé, meghittebbé tettétek! Hiszen olyan jó, hogy ennyien vagytok!!! :)))
Külön köszönet a gyönyörű könyvekért! :)

A napot a tavalyihoz hasonlóan kezdtük...
Reggelre a feldíszített nappaliban várták a szülinapi ajándékok: Baby Annabell, és pár babaruha hozzá.
Már délelőtt a csini ruhát adtuk rá.
Füles torta inkább csak vizuális élményt adott Őhölgyének, illetve kényes ízlésének.... de ilyen téren mindenképpen nagy sikere volt.
Délelőtt meghitt hármasban nosztalgiáztunk (nem, nem a parkolóban, csak otthon ;))! Ebéd után egy gyors, de kiadós alvás, majd az ébredés utáni pillanatokban megérkezett Nagyi a Dédivel.
Apropó Dédi!
A másik vonalról délelőtt telefonáltak, hogy beszéljenek az ünnepelttel. Aki ezt nagyon hasznosan ki is használta, és két orbitális hazugsággal le is rendezte a győrasszonyfai dédiéket:
1. Kérdés a telefonból: "És kaptál szép ajándékot?"
Válasz: "Neeeem!" :S (Na persze, azok az izék, amiket hozzávágtunk ááááá nem azok voltak, dehogyis! :D
Mondom Neki: "Mondd meg, milyen tortád van?"
Erre Ő: "Pici toóta!" :D Na ja! Végülis, mihez képest, illetve honnan nézzük! :D

Vissza a vendégekhez:
Nagyi hozta a régóta beígért tortát, "Szippancs"ot, a beszélő "pószit", és egy sapka-sál szettet! Dédikétől pedig egy játék kávéfőzőt kapott! :P
Még alig fogta fel, hogy mi van, megérkeztek Keriék. És az Ő ajándékuk! :) Egy "bicií"!!! Nem kellett sok, hogy felismerje, mi rejtőzik a csomagolópapír alatt! Úgy tépte le a bicajról, hogy csak pislogtunk! :)
(Azóta már kb. 20x beállt a derekam, és a lábamba már teljesen beivódott a kerék mintája! :P És a tekeréssel is próbálkozik szorgalmasan! :))
Mire megérkeztek a Mamájáék, már pár kört "letekert" a 2 éves! De szerencse is volt, hiszen Ők meg hozták a pórázon vezethető hófehér lovacskát!
A hangulat végig fergeteges volt, a tortákat többször vissza kellett hozni a hűtőből, hogy előttem rohanva hangosan felkonferálhassa....
Este, miután ismét hármasban maradtunk, nem győztük tömjénezni magunkat, hogy milyen tüneményt neveltünk, hiszen a végletekig illedelmes, kedves, figyelmes, és okos volt egész délután. Mindenkit egyformában szeretett, minden ajándéknak kellő figyelmet szentelt.... egy felnőtt is megirigyelhette volna a viselkedését.
Így ünnepli a születésnapját egy nagy és okos 2 éves! :D
A képes beszámoló itt megtekinthető!

December 18.

2006. december 18.

2007. december 18.

2008. december 18.

Várakozás... :)

Már alig várom, hogy elaludjon....
Lufik, díszek, ajándékok becsomagolva, torta, szép ruha.... mind mind a holnap reggelre várnak a lakás különböző pontjain... Ránézek, és pityergek... Valami különös módon ma a megszokottnál is sokkal de sokkal elevenebb, (rosszabb?) .... Jaj, már csak pár óra.... :D

~~ ° ~~ ° ~~ ° ~~ ° ~~ ° ~~ ° ~~ ° ~~ ° ~~

Update: Minden a helyén