Az első nap!

Ezen is túl vagyunk. 

Az első napon az oviban. Reggel büszkén cipelte a nem éppen könnyű hátizsákot, és boldogan mosolyogva lépett be az óvoda aulájába. Egyik oldalán Anya, másik oldalán Apa szipogott titokba,n és mosolygott büszkén a kislányra.:) 

Ebéd után mentem érte első nap. De már ma ott aludt volna... :D

Az óvó nénik aranyosak, mindig mosolyognak, a csoport társak közül több ismerős, barát is van. 

A csoportja Fehér süni kiscsoport, jele pedig Gomba lett, amit Ő maga választott magának, a helyével együtt, ahova később a jele került. :) 

Az első szülői értekezleten volt egy kis félreértés és majdnem másik csoportba (vegyes) tették, de tökéletes csiszolt modoromat elővéve érvekkel alátámasztva, és egy másik elégedetlen apukának (:S) köszönhetően mindenki a helyére került, így Csenge is a kis csoportba. :P 

Kérdésemre, hgy milyen volt az első nap, a válasz: "Jó! Miért csak ilyen keveset maradok itt?"  Azt hiszem ez elég beszédes! :D Szerencsére! 

1 kipipálva! :)

Az ott alvás szerencsésen végződött. Pár "Haza akajok menni!" ugyan elhangzott, de nem elég meggyőződéssel ahhoz, hogy tényleg itthon landoljon! :) Úgyhogy még a szünetben egyszer ismétlünk, nehogy elfelejtse! :D

Tegnap be kellett mennem dolgozni, és Nagyival utánam jöttek az oktatásra. Sajnos nekem dolgom volt az irodában, de Nagyi hősiesen felment vele a jégre, és segített neki. Nagyon ügyesen próbálta az oktató után csinálni a feladatokat. Bő 30 percig volt a jégen. Később az irodában megállapította: "Nagyon jó volt kojcsolyázni. Jó volt, de nagyon nehéz! Segítek Neked dolgozni. Jó?" És segített! :S Sajnos sokkal zűrösebbre sikerült a tegnapi nap, mint azt terveztük, de ez egy koripályán nem meglepő. Volt hatalmas tömeg, baleset, mentő, de nagyon büszke vagyok a kis hölgyre, mert nagyon okos, és türelmes volt, pedig 1 órát rá kellett húznom, és bizony ez az Ő alvás idejét zavarta meg. Bár Ő nem esett kétségbe ez miatt. :P

Az elkövetkezendő napok megint csak mozgalmasra ígérkeznek, ma meglátogatjuk Kevin barátját, holnap Mira barátnőjéékkel szilvestrerezünk, az új évben pedig az unokatestvéreihez vagyunk hivatalosak! :)

Program lesz bőven..... :P     

Egyedül

Ma délután elővettük a hátizsákját, tettünk bele pizsamát, váltás bugyit, esti meséhez könyvet, és átballagtunk a Nagyihoz.

Még soha nem aludt nélkülünk "idegenben"! Ha sikerül, ez lesz az első!

Izgi....

Reggel sokkal nagyobb hangsúlyt fektettünk a frizurára, Apa sokkal nagyobb pakkal vitte a csajszit a bölcsibe... volt egy nagy táska, egy doboz, (amit Csenge nem nagyon értett miért kell magukkal vinni), a fényképezőgép ...
 Ráadásul ma lesz a Fenyőfa ünnepségük is! :)

... engedélyt kértek, és természetesen kaptak a fényképezőgép ottani használatára.... :D

Jajj olyan különleges, izgalmas érzés, élete (életünk) első külön buliját éli ebben a pillanatban.... (hát nem nagyon tudok munkára koncentrálni :S)

Már úgy várom a fényképeket, remélem sokat csinálnak, remélem jók lesznek, jaj úúúúúgy izgulok.... remélem nagyon jól érzi ma magát! Remélem sokat mesél majd, úgy szeretem hallgatni, amikor valamit elmesél! 

Mikor lesz már délután?????????

Vérbeli profi??? :D

...Minden várt ellenkezést, tiltakozást, hisztit mellőzve ráadtam a lábára a korcsolyát, és már mentünk is a jégre. (Mert ugye tudjuk Róla, hogy minden újat első körben tagad, és ellenez. ;) De nem ezt) Tapasztalatom az, hogy Csengus a jégre született. :D ....

Ahogy kiszálltunk a kocsiból,  már hallatszott a sátorból a zene. Ezzel már nyert ügyem volt, hisz ahol zene van, ott Csenge nagyon szeret. ;)

Első utunk a pályához vezetett, hogy hihetetlen kíváncsíságát egy kicsit oltsuk. Látta a lábakon a koikat, és tudta, hogy Rá is vár egy.... Péntek délután már félre tettem az irodába egy 25-ös korit. (ami kicsinek bizonyult később :P) Gyakorlatilag, mint Zrínyi berontott a melegedőbe, majd az irodába a "pici koriért"!  :D Ráadtam, első pillanattól megtalálta az egyensúlyát, és a műpadlón a legkisebb gond nélkül szépen, egyenesen sétálgatott.

A jégre barátnőm segítségével vonultunk fel, két oldalról fogtuk a kis kezét, és megkezdtük a körözést. Lábait szépen rakta egymás után. Ő már elemelte a lábát a jégről, amikor Mi még nem... :D Sajnos csak a szárazon tudtam felvételt készíteni, és utólag az sem lett túl jó, de ma ismét megyünk Apával, és elcsaltuk magunkkal Mira barátnőjét is a szüleivel, úgyhogy talán majd ma sikerül érdemleges képet, videót készíteni. :)

Sajnos rossz is történt az elmúlt időben. Kiújult az ekcémája. Gyakorlatilag nyúzza saját magát. Az időjárás sem kedvez, illetve nutellás kenyeret kapott, ami szintén nem előnyös... gyanús az is, hogy a hétfőn bevitt szójatej és kakaó csütörtökig érintetlen maradt... remélem nem adtak neki tejet, kakaót... eddig nem volt ilyen gondom, de a nutelás kenyeret Gyöngyi néni említette... pedig már szóltam többször is, és a füzetébe is beírtam, a "tiltólistát", az orvostól is vitettek be velem igazolást ezekre az ételekre... :(

Újra adom neki napi 2x a Radium Bromatum CH9-et , és Atropa Belladonna CH9-et.

Naponta 1x pedig a Sulfur CH15-öt.

Hungária Cirkusz!

Szeptember 11.-én pénteken elvittük élete első cirkuszi előadására. A több, mint 2 órás előadást, egy 20 perces szünettel tátott szájjal nézte végig. Az előadásokon csak úgy csüngött, az állatokat imádta... a pónik meg.... mindennél édesebbek voltak. :)

Mivel ezen a héten otthon volt betegség miatt, meglátogattak Apával a munkahelyemen. A cirkusz az udvaron telepedett le, ami annyit jelentett, hogy ha kinéztem az ablakon, jó eséllyel röhögött be rám egy láma, vagy póni. :) Ez Csengének annyira tetszett, hogy azóta is imád a munkahelyemről beszélni. Persze mondtuk Neki, hogy a cirkusz nem marad ott, el fognak menni. De nem nagyon bánja. Megígértük Neki, ha jön még cirkusz a városba, elvisszük rá! :)

És a változatosság kedvéért megint beteg. Ma itthon maradtam Vele, de holnap már Apa vigyáz rá ismét. :P Szerencsére semmi komoly csak valami kipihenendő vírusos cucc... És ha minden oké lesz, szerdán már megy bölcsibe is! :)

Az első bejegyzés!

Múltunk van, nem is szégyelljük, csak cenzúrázzuk! Mi amolyan vándor típusúak vagyunk! :) Ez a 3. otthona a naplónknak, és nem állítom, hogy az utolsó! De van, hogy a váltáshoz kell bátorság... ;)