Az én hősöm! :)

Szerda délután tudtuk meg, hogy másnap reggel 09:00-re kell mennünk... vizet, teát reggel 06:00-ig ihat. Este sokáig fent maradhatott Kisasszony, hogy reggel ne készüljünk ki a kakaómentesség miatt.... :P

A terv bevált, épp csak 20-30 percet sírdogált a reggeli kakóért. Mivel előtte nap a Doktor néni nagyon kihangsúlyozta, hogy nem szabad kakaót inni, így kicsit könnyebb dolgom volt. :)

Szóval irány a kórház, ahol van lift, és játszóház, és végül is buli az egész. :O

Érkezésünk után átöltözni pizsamába, és kezdődhet a játék..... 09:45-ig....

jött a nővér és beadta a "bátorság kúpot"... ettől lányunk úgy de úgy "berúgott", hogy csak na. Szemei összeakadtak, csak vigyorgott, meg énekelgetett... jött a betegápoló, akinek az invitálására kivittem Csengust a hordágyra... az ápoló végig mosolygott Rá, és Ő vissza. Megkötötte a pocakján a szíjat, csaj csak vigyorgott. Elindultak a lifthez, csaj csak vigyorgott... mi mögöttük kullogtunk, párás szemekkel, és rákészültünk a leghosszabb 40-50 percre... a végefelé már nagyon rossz volt....

minden liftérkezésre azt hittem Őt hozzák vissza.... amikor kitolták a liftből, még aludt. Megijedtem, mert az altatós doktornő azt mondta, eddigre már fel kell ébrednie.... amikor áttette az ágyára az ápoló, akkor ébredt fel. Hangos, keserve sírás, vagdalózás kezdődött. Ez volt a mélypont. Hangos kiabálás, pocakfájdítás, :'(  miután felvettem, egyik pillanatról a másikra, mintha elvágták volna, visszaaludt.... és innentől kezdve 20 perc híján kb. végigaludta a délutánt.  Szerencsére.... kialudta magából az altatást... 1x kértünk fájdalomcsillapítót, de akkor is a torkát fájdította nagyon.

Este már itthon aludtunk, békében, és fájdalomcsillapítót is csak ma délben kért először.  2 kis ragtapasz emlékeztet az egészre.

Hétfőn megyünk vissza kontrollra.

Részeg lányról készült videó, majd feltöltöm. (Tényleg nagyon kis vidámka volt.)

Szerencsére az egészből nem fog emlékezni semmire, csak a ragtapaszra a pocakján.

 

Sebészet

Már két hete itt virít piszkozatban....

Szeptember 02.-án délután elvittük a csajszit a homeo-s doktor nénihez, mert már nagyon régen nem látta, és szerettük volna megmutatni a lyány gyönyörű bőrét....

Illetve a doki néni nem mellesleg a kórházban aneszteziológus a gyerekosztályon, és a sérveit tekintve is sok segítséget nyújtott már eddig....

Most is megkértem, nézzen rá legyen szíves, mert a hasfal sérvet néha nagyon mozgatja, és fájdítja a hasát is....

Eljött az idő. :'(

Kaptunk egy telefonszámot, majd a vonal végéről egy kontrol időpontot soron kívül 07.-én délelőttre....

A Doktor bácsi tényleg nagyon kedves, barátságos volt, de a tényeket akkor sem volt jó hallani:

Mindkét sérvet műtétre javasolja. Két vágással, mert elég messze vannak egymástól. A köldöke alatti heg teljesen láthatatlan lesz a köldök körüli bőr redőzésének hála, a hasfalon viszont marad egy kb. 1 cm-es heg keresztben. Két vágás, egy altatás, teljesen rutin műtét, általában a szülőket jobban megviseli....

Miért nem jobb ettől?????

Amíg vártunk a dokira, jött egy kislány a szüleivel, 5-6 éves lehetett. Ő már tudta miért jön, Olyan rettegés volt a szemében, hogy amikor Csenge ránézett, odabújt hozzám, és pityeregni kezdett, hogy: "Máj nem fáj a hasam Anya! Én nem vadok beteg!" Én meg majd belehaltam, hogy félni látom. Persze mondtam, hogy egyáltalán nem beteg, csak a doki bácsi megnézi a hasát.

Az már feltűnt neki, hogy a hasát valami oknál fogva nagy érdeklődés veszi körül... így ha kedveskedni akar, akkor mindig kitolja, és úgy közelít: "Nézd, Anya! Milyen nagy a hasam! :)"

Jobb lesz ez így.... ha nagyobb lenne, sokkal jobban rettegne tőle, mint ahogy a kislány is.

Különben is rutinműtét. Igaz altatják, meg két helyen vágják a hasát, ....

ez van, kérem szépen.  Váááááááááááááááááááááááááá   :@

Műtét időpontja: 2009. november 12. :'( ! Persze ha addig összeszed valami hurutos cuccot, akor napolják... lássuk be:

- november

- bölcsis, tehát közösségben van

elég nagy az esély erre!