Rossz!

De tényleg!

Tegnap délután meglátogattuk Kevin barátját és szüleit, és bizony a lányom viselkedése nem kis kivetnivalót hagyott maga után. Szerencsére KevinAnya és KevinApa jó fej szülők, de én teljesen ledöbbentem Csengén. :O

Hangoskodott, futkározott, ugrált az ágyon (ezt mondjuk itthon is bepróbálja :$) tényleg rossz volt! :S Azóta folyamatosan emlegeti Kevint, mint az "új bajátom"-at, és alig várja  a visszavágót. Mert persze remélem hamarosan ez is bekövetkezik, és Ők is átjönnek játszani hozzánk, pláne, hogy este a fürdésnél a következő ígéret hangzott el: "Majd jön ide a szobámba  a Kevin, és megmutatom a játékaimat Neki! Anya, nem leszek ijigy majd!" :O Amen! 

Az is édes volt, amikor reggel telefonált a Nagyinak, és elmesélte, hogy az új barátjával milyen jót játszott....: dumadumaduma.... "Anya hogy hívják új bajátomat? Tudod, akivel tepnap futkároztam?" Kevin! "Igen, Kevin az új bajátom Nagyi!" És miközben velem beszélgetett a telefont a mellkasához szorította, ahogy azt elleste... 

Mókuska, mókuska

Mókuska, mókuska
Felmászott a fára.
Leesett, leesett,
kitörött a lába.
Doktor bácsi ne gyógyítsa meg
Huncut a mókus, újra fára megy!

Gyerekek előadásában itt!

Változik!

Legyen már egy ilyen bejegyzés is, mert réges-rég nem volt. Na nem csak az én lustaságom miatt. ;)

Érdekes, hogy a változás Csengénél soha nem átmenetes. Gyakorlatilag egyik napról a másikra képes hozni valami teljesen ledöbbentőt.

Mikkel rukkolt elő a majdnem 3 évesünk?

Mondókák!

- csigabiga gyere ki...

- csigabiga told ki...

- mókuska, mókuska....

- János bácsi...

- ki lakik a dióhéjban... (pici segítséggel)

- bújj bújj zöld ág...

- hinta palinta...

-  ...

Hirtelen ezek jutottak eszembe.

Folyamatosan kántálja őket, megállás nélkül. Az elejétől a végéig mindegyiket. Eddig csak harapófogóval (ha egyáltalán) sikerült egyet egyet kicsikarni belőle. Olyan jó hallgatni! :)

Szerepjátékok:

Babázik nagy lendülettel, sétáltatja, öltözteti, boltba viszi, majd Ő maga ül a pénztárgép mögé és árul, elad, visszaad, csomagol.... hosszú hosszú időre lefoglalja magát. Rengeteget lapozgatja a könyveit, és olyan meséket talál ki, hogy az állam leesik.

"Anya mit szójsz hozzá, elmegyünk  a játszótéjje!"  (Hát mit szólnék! :P)

Aztán fogadj ám szót! inétsre a rendszeres válasz: "Úgy lesz!" :)

Már ahhoz is megvan az esze, hogy bejusson a nagy ágyba éjjel. (Persze amíg ez csak hajnalban következik be, nekem sincs ellene kifogásom, de ugye a gyerek nem így működik. Ha megérzi, hogy gyenge vagy, nincs menekvés... :S  és bizony én mostanában gyenge vagyok :$ Ő pedig egyre rafináltabb! :D 

 Müzli szelettel kínálták, és Köszönte szépen nem fogadta el, mert: "Én ilyet nem ehetek, mejt beteg jeszek tőle!" Még nincs 3 éves. (Egyszer a gyógyszertárban adtak a kezébe ajándékba. Akor leguggoltam mellé, és elmagyaráztam, hoyg nem eheti meg, mert beteg lesz tőle, mert van benne mogyoró, dió... de úgyis boltba megyünk, veszünk Neki másikat, ezt pedig eltesszük, és Apányak adhatja. Így is tett, és még örült is, mert Apa NAGYON ÖRÜLT az jándékának! ;))

Most a mogyorót próbálom bemutatni Neki. A tervem az, hogy veszek egy (egész)mogyorós csokit, és egy sima csokit, ha látja, mit nem szabad, talán könnyebben rögzül, hiszen a müzlit is csak egyszer kellett megmutatni Neki. És ha az is egyértelmű, hogy a mogyorós helyett van másik, ami finom, akkor talán nem is fogja érdekelni.

A múltkor a bölcsiben diót törtek! Amikor megtudtam, kifolytak a könnyeim! Bea néni elmondta neki, hogy attól Ő beteg lehet, és ezért nem játszhat vele, vagy eheti meg. :)

   

Korai? Talán igen, talán nem! Véletlenül sem szeretnék még egy olyan élményt, mint egy éve nyáron. Sajnos az életébe kerülhet egy icipici figyelmetlenség is. :(

Én is még pöszén mondtam mindenhol, hogy nem vehetem be a gyógyszert, mert gyógyszerérzékeny vagyok.   

 

Kettecskén...

Most pár napra nagyon egymáséi leszünk... :P Apát a munka most távol tartja sajna. :(  Féltem, hogy majd nagyon keresi, hisz a mindennapi ritmushoz erősen hozzátartozik Apa jelenléte, feladatai... egyelőre még elfogadja a dolgozik választ, és nem követelőzik... kopp-kopp-kopp

Furcsa Nekem is.

Ma ünnep-nap ide vagy oda bizony mi délelőtt dolgoztunk! :) Igyekeztem gyorsan ledarálni a feladatokat, hogy utána még nézelődhessen a pálya körül. Ma nem szerettem volna jégre vinni, mert egyedül azért még nehéz vele, meg nem vittünk meleg ruhát, a jég közelében pedig hideg van. :P Persze ez nyilván okozott némi hangoskodást, de sikerült túllépnünk rajt. Azért a hosszú hétvégén lehet, hogy majd beiktatunk egy kis csúszkát... :) Viszont végig nézhette, ahogy a bácsi jeget csinál, előtte pedig a hokisok edzésének a végét csíptük el, (szájtátva figyelte a nálánál éppen csak nagyobb fiúk, lányok hihetetlen korcsolyázását) majd kicsit hógolyózott is.

Úgyhogy a telünktől függetlenül, Csenge már látott havat (jégkását) idén! :D

Ebéd a nagyinál, most alszik, délután sétálunk egy nagyot, majd meglátogatjuk egy kis barátját!

Holnapra Erzsébet ligeti sétát tervezek, persze ez idő és csenge hangulat függvénye! :P

Talán gyorsan eltelik majd ez a pár nap, és minden visszatér a régibe.

Vérbeli profi??? :D

...Minden várt ellenkezést, tiltakozást, hisztit mellőzve ráadtam a lábára a korcsolyát, és már mentünk is a jégre. (Mert ugye tudjuk Róla, hogy minden újat első körben tagad, és ellenez. ;) De nem ezt) Tapasztalatom az, hogy Csengus a jégre született. :D ....

Ahogy kiszálltunk a kocsiból,  már hallatszott a sátorból a zene. Ezzel már nyert ügyem volt, hisz ahol zene van, ott Csenge nagyon szeret. ;)

Első utunk a pályához vezetett, hogy hihetetlen kíváncsíságát egy kicsit oltsuk. Látta a lábakon a koikat, és tudta, hogy Rá is vár egy.... Péntek délután már félre tettem az irodába egy 25-ös korit. (ami kicsinek bizonyult később :P) Gyakorlatilag, mint Zrínyi berontott a melegedőbe, majd az irodába a "pici koriért"!  :D Ráadtam, első pillanattól megtalálta az egyensúlyát, és a műpadlón a legkisebb gond nélkül szépen, egyenesen sétálgatott.

A jégre barátnőm segítségével vonultunk fel, két oldalról fogtuk a kis kezét, és megkezdtük a körözést. Lábait szépen rakta egymás után. Ő már elemelte a lábát a jégről, amikor Mi még nem... :D Sajnos csak a szárazon tudtam felvételt készíteni, és utólag az sem lett túl jó, de ma ismét megyünk Apával, és elcsaltuk magunkkal Mira barátnőjét is a szüleivel, úgyhogy talán majd ma sikerül érdemleges képet, videót készíteni. :)

Sajnos rossz is történt az elmúlt időben. Kiújult az ekcémája. Gyakorlatilag nyúzza saját magát. Az időjárás sem kedvez, illetve nutellás kenyeret kapott, ami szintén nem előnyös... gyanús az is, hogy a hétfőn bevitt szójatej és kakaó csütörtökig érintetlen maradt... remélem nem adtak neki tejet, kakaót... eddig nem volt ilyen gondom, de a nutelás kenyeret Gyöngyi néni említette... pedig már szóltam többször is, és a füzetébe is beírtam, a "tiltólistát", az orvostól is vitettek be velem igazolást ezekre az ételekre... :(

Újra adom neki napi 2x a Radium Bromatum CH9-et , és Atropa Belladonna CH9-et.

Naponta 1x pedig a Sulfur CH15-öt.

Napjaink!

A betegségből szépen kigyógyult lánykánk. Bár azóta megérkezett a türtyögés, és úgy tűnik marad is egy darabig. :( Szerencsére Ricsaj hangulatát ez cseppet sem befolyásolja. :)

Mindennapjaink általában szépen és békében telnek, dolgozunk, bölcsibe jár, dumál, dumál, dumál.... Sikeresen bemutatta a dadusoknak "szakképzett gondozónők, felsőfokú végzettséggel" *, hogy milyen az, amikor Sz. Csenge, kiskorú hisztizik.... elmondásuk szerint, meglepődtek, nagyon. Na nem azért, mert még nem láttak ilyet, hanem, mert Csengétől meglepő. :D (Nekik)

Amúgy gyorsan felejtős is lett, mert csajszi szíve akkora, hogy az egész bölcsődei gárdát viszi cirkuszba, usziba, és korcsolyázni is. :) A kis édes!

A héten megkaptam az időpontot a homeopátiás felkészítésre is (november 4.). Nagyon gyorsan rohan az idő, mindjárt itt a műtét, és egyre gyakrabban vannak ott a gondolataim. 

Miért? Hihetetlen, hogy egymás után 25x simán képes megkérdezni. És ha nem válaszolok, akkor: "Deeeee tudsz válaszolni!!!!"

Sajnos programok tekintetében nagyon elszegényedtek a napok. De azért a múlt hétvégén kimentünk Miráékkal az Aranypartra egy nagyot játszóterezni, és kacsákat etetni. :) Az nagyon jó volt.

Szerdán pedig a bölcsiből kijövet egyenesen mentünk egy cukrászdába sütizni. Még elég kellemes idő volt, így ki tudtunk ülni teraszra. Nagyon élvezte Csenge. Szereti az ilyen "nagyos" programokat, és arra is rá tudtam venni, hogy egy egész puding kockát ülve egyen meg. ;)

Hatalmas igénye van a társaságunkra. Most sokkal nagyobb, mint amikor februárban kezdtünk. Igaz lehet, hogy minél nagyobb, annál nagyobb beszoktatni Őket a közösségbe. Legalábbis Csenge nagyon ezt formálja. :P  Az elmúlt hét kivételével eddig állandó volt a reggeli kis műsor: "Nem szejetnék bölcsibe menni.Itthon szejetnék majadni! Anya ne menjünk!" Volt pár nap, amikor a munkabeosztásom miatt én vittem reggel, és én is mentem érte. Hát azt nem kívánom senkinek. Az a hétfő.... üvöltés végig a lépcsőházon, az autóban , majd keserves sírás az átadóban..... Brrrr! Utáltam azt a napot, alig vártam, hogy mehessek érte (ez mondjuk mindig így van :$)....

Apa szerint túl problémázom az ott eltöltött idő hosszát, szerinte nem lesz semmi baja, ha negyed órát tovább marad, és nyilván igaza is van, de akkor is utálom, hogy mire odaérek érte, már csak hárman vannak.... :( Pedig 15:30-ig dolgozok, nem is 16:00-ig. :S

   

Van itt cirkusz háznál is... :S

Hétfőn délelőtt helyettes orvos nézte meg Csengét.

Mondtam Neki, hogy a kislány fájdítja a torkát, plusz lázas volt, és semmit nem eszik, iszik. Azt válaszolta, ne akarjak antibiotikumot íratni Vele, mert így is annyi anticuccot kapnak a mai gyerekek! :O ÉN ANTIBIOTIKUMOT??????? Gondoltam is, hogy meg van ez a nő tévedve picit, de mindegy, általános lerázós dumával megállapította, ne adjak semmit, max. a lázát csillapítsam, és kész is, ránk csukta  az ajtót.

:( Délutánra oda jutottunk, hogy SEMMIT nem vett a szájába! A nagyon imádott, és nem túlságosan kedvelt narancsos Tik-tak sem kellett.

Feltűnt az is, hogy mindig a szájához kap, és nem jut el a torkáig, már üvölt (szó szerint), hogy nagyon fáj!

Este visszavonultunk Apástól az ügyeletre.

Ott elmondtam, hogy bár azt elfogadom, hogy nem a torka, de a szájában van valami gubanc, az tuti. Mondtam, hogy voltunk mi rendelésen is, de nem jutottunk semmire.

A Doktornő belenézett a szájába, és 2 mp alatt (!!!) kiszúrta, a

"Kislány szája vastagon tele van aftával!" (Ennyi időre lett volna szüksége  a helyettesítő "doktornőnek" is :()

Megtudtam, hogy ez egy rettenetesen fájdalmas, fekélyes, vírus okozta fertőzés! Igazából mindentől fáj, és nem csoda, hogy Csengénk semmit nem evett, ivott, nassolt,.....

Írt fel Cataflam cseppeket, 3x naponta, ecsetelőt, szintén 3x, és ezen felül elkezdtem Neki adni újra az Echinacea angustifolia CH5 kiszerelésű golyókat. :P

Az éjszakánk olya hosszú volt, hogy a végtelen szó mostantól új értelmet nyert a szótáramban.

Tudom, nem szép tőlem, de nagyon haragszom a helyettesre, és gondolkodom, hogy meg fogom látogatni. :@

Bánt, hogy ki vagyunk szolgáltatva. Mi van, ha betegen elhiszem a hülyeségét, és nem hallgatok Csengére? ...

Nagyon szomorú vagyok,  de egyúttal büszke is, hogy igenis meghallom, ha a gyerekem mond valamit. Ezt az ügyeletes Doktornő is megjegyezte, dícsérettel egybekötve!  

Hungária Cirkusz!

Szeptember 11.-én pénteken elvittük élete első cirkuszi előadására. A több, mint 2 órás előadást, egy 20 perces szünettel tátott szájjal nézte végig. Az előadásokon csak úgy csüngött, az állatokat imádta... a pónik meg.... mindennél édesebbek voltak. :)

Mivel ezen a héten otthon volt betegség miatt, meglátogattak Apával a munkahelyemen. A cirkusz az udvaron telepedett le, ami annyit jelentett, hogy ha kinéztem az ablakon, jó eséllyel röhögött be rám egy láma, vagy póni. :) Ez Csengének annyira tetszett, hogy azóta is imád a munkahelyemről beszélni. Persze mondtuk Neki, hogy a cirkusz nem marad ott, el fognak menni. De nem nagyon bánja. Megígértük Neki, ha jön még cirkusz a városba, elvisszük rá! :)

És a változatosság kedvéért megint beteg. Ma itthon maradtam Vele, de holnap már Apa vigyáz rá ismét. :P Szerencsére semmi komoly csak valami kipihenendő vírusos cucc... És ha minden oké lesz, szerdán már megy bölcsibe is! :)

Sebészet

Már két hete itt virít piszkozatban....

Szeptember 02.-án délután elvittük a csajszit a homeo-s doktor nénihez, mert már nagyon régen nem látta, és szerettük volna megmutatni a lyány gyönyörű bőrét....

Illetve a doki néni nem mellesleg a kórházban aneszteziológus a gyerekosztályon, és a sérveit tekintve is sok segítséget nyújtott már eddig....

Most is megkértem, nézzen rá legyen szíves, mert a hasfal sérvet néha nagyon mozgatja, és fájdítja a hasát is....

Eljött az idő. :'(

Kaptunk egy telefonszámot, majd a vonal végéről egy kontrol időpontot soron kívül 07.-én délelőttre....

A Doktor bácsi tényleg nagyon kedves, barátságos volt, de a tényeket akkor sem volt jó hallani:

Mindkét sérvet műtétre javasolja. Két vágással, mert elég messze vannak egymástól. A köldöke alatti heg teljesen láthatatlan lesz a köldök körüli bőr redőzésének hála, a hasfalon viszont marad egy kb. 1 cm-es heg keresztben. Két vágás, egy altatás, teljesen rutin műtét, általában a szülőket jobban megviseli....

Miért nem jobb ettől?????

Amíg vártunk a dokira, jött egy kislány a szüleivel, 5-6 éves lehetett. Ő már tudta miért jön, Olyan rettegés volt a szemében, hogy amikor Csenge ránézett, odabújt hozzám, és pityeregni kezdett, hogy: "Máj nem fáj a hasam Anya! Én nem vadok beteg!" Én meg majd belehaltam, hogy félni látom. Persze mondtam, hogy egyáltalán nem beteg, csak a doki bácsi megnézi a hasát.

Az már feltűnt neki, hogy a hasát valami oknál fogva nagy érdeklődés veszi körül... így ha kedveskedni akar, akkor mindig kitolja, és úgy közelít: "Nézd, Anya! Milyen nagy a hasam! :)"

Jobb lesz ez így.... ha nagyobb lenne, sokkal jobban rettegne tőle, mint ahogy a kislány is.

Különben is rutinműtét. Igaz altatják, meg két helyen vágják a hasát, ....

ez van, kérem szépen.  Váááááááááááááááááááááááááá   :@

Műtét időpontja: 2009. november 12. :'( ! Persze ha addig összeszed valami hurutos cuccot, akor napolják... lássuk be:

- november

- bölcsis, tehát közösségben van

elég nagy az esély erre!

Új munkahely :)

Szeptember 1. óta ismét dolgozom. Már nagyon pesszimista vagyok, ezért nem is nagyon örömködök, meg nagyképűsködök, majd ha letelt a próbaidő! :P

Azt azért megsúgom, hogy nagyon klassz, és nem kicsit gyerek központú! ;)