A kukac, és még pár összefüggés!

Kicsit itt, kicsit a dumáldában... (nehéz eldönteni, hogy mit hova írjak :S)

Kukac:
Tegnap sikerült meggyőzni a Kisasszonyt, hogy végre kimossuk szegény kedvencet! (Már egy második beszerzésén gondolkodtunk, ami így tolódik :)) Egy gyors, 30 fokos, 30 perces turbó mosásra tettem be, és bíztam, hogy ennyi időre azért tudja mellőzni... közben erősen drukkoltam, hogy ne legyen csuromvizes amikor kiveszem! Pihü! Eszembe jutottál! :) Csak az első 10 percben ültünk a fürdő kövén, szembe a mosógéppel, és minden egyes alkalommal, amikor felbukkant Kukacunk feje, Csengus egy jelképes golyócskát (homeopátiás, már Ő is ettől vár minden megoldást :)) adott neki az üvegajtón keresztül! ... Miután lejárt a gép, és újra magához ölelhette imádott kedvencét, megállapította, hogy: ->

Szőnyeg, paplan:
A minap ágyruhát húztam, és természetesen ott szeleburdiskodott körülöttem. Az érzékeny bőre miatt nem szeretem, ha a gyapjú paplannal közvetlenül érintkezik, ezért szóltam neki, hogy oda ne üljön, mert az bök, és viszketni fog tőle a bőre! Akkor meg is fogadta, és átment a másik paplanhoz! :) ... Ma reggel sétál mezítláb a nappali (gyapjú)szőnyegén, és mondogatja,: ->

A mese:
Tegnap este ülünk összebújva a kanapén (ritka pillanatok egyike), és a mesét magyarázza nekem. ->

Viszont egy ideje kezd kialakulni benne a félelem, és már meg is nevezi... mindig is félt a z árnyékoktól, ezekhez társul most a sötét is egy ideje! Szerencsére éjjel még nem okoz ez semmi problémát... de napközben nem megy be oda, ahol sötét van.

2 éves státuszvizsgálat!

De rég írtam ilyeneket: :)

Súly: 13 120 gramm (Kicsit a hosszhoz viszonyítva karcsúsodott, de teljesen benne van az elfogadható határban, sőt inkább az alsó határt célozza, mint a felsőt! :P)
Hossz: 94 cm (Állítólag a 2 éves kori hosszt duplázzuk meg felnőtt korunkra :O)
Fejkörfogat: 47 cm
Mellkas körfogat: 50 cm (bár az üvöltve ziláló testét nem nevezném nyugalmi állapotnak :P)
Fogak száma: 8/8
És túl vagyunk a Pneumococcus elleni oltáson is. Az sem ment zökkenőmentesen, de vége, és ez a lényeg. Ha nem jön közbe semmi, akkor legközelebb a 2,5 éves státuszon találkozunk a Doktornővel! (Kopp-kopp-kopp!!!)

A védőnő kérdezte, hogy megy e bölcsibe a Kisasszony! Mondtuk, hogy egyelőre nem tudjuk, hiszen az a munkahelytől függ! Erre Ő mondta! Nagyon határozottan: MENJEN!!! Néztünk nagy, boci szemekkel, amikor is megmagyarázta:
"Az óvoda már más, ott farkastörvények uralkodnak, 20-25 gyerek jut egy óvónőre, a bölcsivel ellentétben, ahol 5-6 gyereket felügyel egy gondozónő....és az ilyen érzékeny lelkű kisgyerekeknek, mint Csenge is, KELL a bölcsi!"

Váááááááá!!!! K.O!!!

Képek!

Az ezerarcú Lá(é)ny! :P

Egy kis show 2008. végére:

Majd egy kis ízelítő 2009-re
Persze, nem gondolom, hogy az idei év unalmasabb lesz: :P

Mint a fenti képek is mutatják, babázunk.... öltöztetjük naponta sokszor (többször, mint azt bárki is elképzeli... :S)
Rengeteg szerepjátékban partner, legyen az főzés, bevásárlás, babázás (megeteti, betakarja, olvas neki, majd puszit ad és kimegy a szobából. Persze a redőnyt le kell engedni, mert a kislámpa fényénél kell olvasni.)...

Fifi Virágoskertje annyi pluszt hozott, amit még álmaimban sem gondoltam volna. Kakaózni hívja Kankalint, Napoznak a tetőn. :) Azok az apró kis játékok, amiktől úgy féltem, hogy majd jól felidegesítik, és hogy a suta kis kezeivel (már látom mekkorát tévedtem!!! :O) majd nem fog tudni játszani velük, életre kelnek Általa.


Pár napja összeraktuk a karácsonyra kapott favonat szettet, amiből az alagút a nagy kedvenc, Beleteszi a kocsiba Fifit, és utaztatja! :) De imádja azt is, ha egy emelkedő után lendületet vesz a kiskocsi, és sikerül bevenni a kanyart, nem repül ki!

Sok kis apróság, ami folyamatosan jelzi, hogy bizony nagyon gyorsan nő!

Társasági élet!

Mert azért olyanunk is van ám ;) Ha nem is túl látványos! :D

Hét elején, még 2008-ban (:D) Apa gyermekkori barátja jött el hozzánk a családjával. Nagyon jól éreztük magunkat, bízom benne, hogy Ők is. A srácok fantasztikusak voltak. Erik, aki már nagyfiú, örömmel, és nagyon okosan "felügyelte" a kicsik játékát! Liza 2 évvel idősebb Csengusnál, akit Lányunk pislogás nélkül, tágra nyílt szemekkel vizslatott végig, és szívta magába, hogy mit csinál a "nagy"lány egyik másik játékkal. Nem irigységből, egyszerűen csak kíváncsiságból! Azóta már Ő is "úgy" játszik a pónikkal! :)



Szilveszterkor is mulattunk! Keriék jöttek át egy jó kis bulira, aminek a középpontjában természetesen Kisasszony állt! :)



Tegnap délután meglepetésként ért minket egy telefon Doroti szüleitől, hogy szeretnének minket meghívni hozzájuk egy kis beszélgetésre, játékra. Örömmel igent mondtunk, hiszen ott vannak a lányok, akikkel egész nyáron játszott. Kisasszonyon egyértelmű izgatottság lett úrrá, amikor mondtuk Neki, hogy hova megyünk. Nagyon örült, és húzkodta a pulóvert a fejébe! :D (Pedig nyáron KicsiLány volt Doroti box-zsákja. De a barátság ugye önzetlen! :P) Nagyot játszottak együtt a csajok, és még verekedés (verés) sem volt! :P Mi pedig remekül elbeszélgettünk!

B.U.É.K.

Megcélozni a legszebb álmot,
kinevetni a világot,
gyűjteni a barátságot,
mindig szeretni és remélni,
így érdemes a Földön élni!
B.Ú.É.K.!

Adjon Isten minden jót az új esztendőben,
Egészséget, örömöt, boldogságot bőven.
Adjon Isten örömet és ne adjon könnyet,
minden napod boldog legyen az új esztendőnek.

Harmatozzék mireánk istenáldás bőven,
virradjanak szebb napok az új esztendőben.
Boldog újesztendőt kívánni Nektek jöttem én
ennek a szép téli napnak sugárzó reggelén.

Kamrátokba sok jót, házatokba békét,
szívetekben boldogságnak áldott csendességét.
Tervekhez szerencsét, munkához kedvet,
mindenféle földi jóból a legkedvesebbet.

2 évesen az élet:

Testi fejlődés

Ha elnézi a kétévest játék közben – ahogy felmászik a mászókára, izgatottan ugrál vagy magáról megfeledkezve fut –, nehéz elhinni, hogy egy éve még menni is alig tudott. Döbbenetes a finom mozgások terén végbement fejlődése is. (így van :)) A kétéves gyerek már több kockából is képes tornyot építeni, majd boldogan lerombolja; egyszerű geometriai kirakós játékokkal játszik, (már ha kedve úgy tartja :P) kanállal, sőt, villával eszik, (ühüm) egyedül iszik a csőrös itatóból (pohárból, már egy éve :)), és megpróbál egyedül öltözni, néha ehhez makacsul ragaszkodik. (hát ezt nem nagyon erőlteti, csak ritkán próbálkozik) Nagyon élvezi azokat a foglalatosságokat, amelyekhez a kezei és ujjai kellenek – ujjfestés, rajzolás vagy pancsolás a fürdőkádban. (ez sem érdekli :S, de a gyöngyfűzést imádja) Ez a valaha oly aprócska és védtelen baba mára már vagány kisgyerek. (:D) Minden egyes készséggel, amit elsajátít, egyre nő az önbizalma és az önállósága. (aha aha)

Szociális fejlődés

Vajon a kétéves készen áll-e már arra, hogy megnézzen egy családi filmet, elmenjen egy gyerekelőadásra vagy más kulturális és sporteseményre? (Csecsemőszínház a megoldás. Szájtátva bambulja végig! :)) Hát, az attól függ. Képes lesz-e pár percnél tovább nyugton megülni? Milyen hosszú – és milyen hangos – az előadás? (A hangos beszédű szereplők gyakran megijesztik a kicsiket.) És Ön mennyire képes majd megfelelni az elvárásoknak? Ha a kicsi úgy dönt, a meccsből elég az első félidő, hajlandó lesz-e Ön összepakolni és elmenni, vagy talál valami más módot, hogy elszórakoztassa? (Mi az összepakolós fajták vagyunk! Ha valami nem megy, nem kell erőltetni... nekünk bevált ;)) És mi van, ha a gyerek hangosan bejelenti, hogy nem teszik neki a színdarab vagy az előadás valamelyik szereplője? Ön képes-e megőrizni a humorát – remélve, hogy a közönség többi része is így lesz ezzel? Nehéz előre megmondani, hogyan fog a kétéves viselkedni, a katasztrófát legalábbis csökkenteni lehet, ha előre tudja, az esemény rövid, kellemes, a gyerek korának megfelelő lesz. Ne feledkezzen meg arról, hogy a kicsi kipihent és jóllakott legyen, és jókedvű, mielőtt elindulnak. De készüljön fel a váratlanra is. Lehet, hogy a gyerek az első felvonás után haza akar majd menni, de az is lehet, hogy sírni kezd, mert már vége az előadásnak.

Szellemi fejlődés

Kétéves korban a kisgyerek intellektuális téren mérföldekre van attól, ahol egy évvel korábban tartott. (Hajjaj) Képeket tud alkotni, osztályozni tud dolgokat (tisztában van azzal, hogy a kutya és a macska állat, és hogy a kocka meg a baba a játékokhoz tartozik, és sorba tudja rakni nagyság szerint a csészéket. Emlékezőtehetsége élénkebb, és kezdi már felfogni az olyan elvont fogalmakat, mint a „több és kevesebb”, „előbb és később”, „más és ugyanolyan”. Képzelőereje termékeny, játéka kreatív, és két-három mondatot össze tud fűzni. (Ha ennyit nem is, de igyekszik ;)) Röviden, az Ön játékos, interaktív, és gyakran lázadó kisbabája óriási fejlődésen megy át. (Csak győzzem felfogni, feldolgozni)

forrás: http://www.informed.hu/

És ami konkrétan Őt illeti: (a teljesség igénye nélkül)

Igazi NŐ!!! Ha zenét hall, rohan, hogy "Uha!!" Az új ruhát azonnal fel kell venni, ha teheti, már Ő választja ki, hogy mit vegyen fel... ez mellett igazi háziasszony: port töröl, söpör, felmos, tereget, mosogat(na)...:P

Végletekig kedves, aki szereti, azt viszont szereti..., nem fukarkodik ölelésekkel, puszikkal, megszámlálhatatlan módon képes kifejezni a szeretetét! Minden reggel átjön közénk, még ébredés előtt egy másfél órás lustálkodásra. Ilyenkor természetesem hogy megsimogatja az arcunkat, amelyikünk még alszik, azt puszival ébreszti. (Nincs a világon ennél jobb, finomabb érzés!!!)

Gyakorlatilag minden szót leutánoz, és általában jól is használja... bár a halandzsa még mindig erősen befolyásolja az érthetőségét. A mondókákat egytől egyik felismeri, és a dallamát megjegyezve le is fordítja a saját nyelvére. Vagy behelyettesíti az általa már használt szavakra... Ebből lesznek a közröhej tárgya dalocskák. Megjelent a -ka, -ke kicsinyítő képző... de hogy honnan... (Gagyika, Eccseéke :S husika...)

Segít rendet rakni, és figyeli, hogy minden a helyére kerüljön... a kockák közé nem tehetünk pónit, rögtön észreveszi, és korrigálja. A formabedobós játékokat már kivégezte, nem hoznak kihívást a számára. A karácsonyra kapott macipáros ölteztése viszont annál nagyobb móka. Megkülönbözteti a lánymacit (virág vagy szalag van a fején) a fiútól, és alkalomhoz öltözeti őket.. Ha hideg van, téli ruhába, ha álmosak, pizsamába, és az alkalmi ruhákat is szépen eltalálja... Nem érdekli a rajz, a színezés. :S

Evés után, ha végzett, szépen odanyújtja nekem a tányérját, és leveszi az előkét.

Már egyedül lépcsőzik fel-le, nem engedi, hogy fogjuk a kezét! A biciklit erősen próbálgatja, ha toljuk, erősen rásegít a pedállal, a holtponton való áttekerés még okoz némi problémát.

Egyszer alszik ebéd után kb 1,5-2 órát, este 20.00-kor kerül ágyba, egy rövid mese, és egyedül alszik el kb 15 perc alatt! Éjjel max. inni kel fel. Augusztus óta a délutáni alvásnál szobatiszta, bugyiban alszik. Azóta kb 5 baleset ha volt... A napokban megint elkezdett érdeklődni a szűkítő iránt... de most már nem akarom elkiabálni. Soha nem kell altatni, mindig önállóan alszik el... a legtöbb, amire szüksége volt pár hónapig a betegsége miatt, hogy meg kellett várni a szobájában, amíg elaludt... de már ez is múlté, ahogy jött vége is lett!

A mi keresztünk!

A bőre!
Az ünnep utáni első dolgom volt, felhívni a doktornőt, hogy mikor tudna ránézni a kislányra! A születésnapja és karácsony között kezdett megint eldurvulni a helyzet... persze, hogy akkor, amikor nem tudunk hova fordulni! :S
A hűtőnkben mindig van Aerius, és Peritol, amik a viszketést hivatottak enyhíteni, de sajnos semmit nem használtak. A bőre karácsony végére már egybefüggő mérhetetlen száraz, érdes ekcémafolt lett! Már kezdett az arcára is ráhúzódni.... 2 pici felület maradt meg, finom puha bőrnek, a talpai... :( Nem túlzok!)
Szerencsére a Doktornő tegnap este már fogadott is minket, és bizony nagyon elszörnyülködött azon, amit látott! Amikor mondtuk Neki, hogy ez fürdés után még csúnyább, elcsuklott a hangja! :'(
Lecserélte a Sulfur Iodatumot Sulfurra! És írt fel egy olyan szert, amit az egész városban csak egy patikában tudnak megrendelni:
Radium bromatum 9CH (nem igazán találtam érdemleges leírást erről a szerről a neten...)
A bőre állapotát pedig nagyon jól tükrözendő, kapott egy olyan krémet, amit égési sérülések, bőrátültetések esetén szoktak használni: Alsol kenőcs

Sajnos ez a betegség szinte mindennapos nálunk, akár minden bejegyzés tartalmazhatna egy ehhez kapcsolódó gondolatot....mint pl: ma gyakorlatilag abba sem hagyta a vakarózást, vagy: fürdés után a krémezésnél patakzottak a könnyei... vagy: már megint többször ébred éjszaka... vagy: jön felénk, egyik karja a magasban, a másikkal a hónalját vakarja (nyúzza) és közben sikítva/kiabálva mondja: "Anya/Apa! Fáj!!! Bibis!!!" Nem írok erről mindennap, mert ezek a mindennapjainkhoz tartoznak, ugyanúgy, mint a felkelés, felöltözés...
De van, hogy hetekig sincs semmi baj!
Az természetes, hogy ünnepek alatt fellángol... ez Murphy
Barátaink naplójában olvastam a kezelhetetlenségről! Már én is kacérkodtam egy ilyen bejegyzéssel, és az egyetlen ok, ami megakadályozta, hogy megírjam, az az volt, hogy nem tudom elkülöníteni a klasszikus kezelhetetlenséget, a betegség okozta rossz közérzettől!
Azt viszont töredelmesen bevallom, hogy vannak napok, amikor nagyon nehezen (leginkább sehogy) nem tudom kezelni ezeket a kifakadásokat, és ez lehet "klasszikus", vagy betegség okozta, ugyanúgy idegre megy, és mar!
Minden egyes újabb krém, szer, reményt is hoz... most az Alsol, és ez az új golyó....
:) Tegnap a Doktornőnél, miután megnézte a hátát, megkérdezte, hogy megnézheti e a lábát is! Kisasszony hevesen bólintott, odament, felült az ölébe, és egyesével mutogatta a pöttyeit, foltjait a combján! Esz is bibis, oda is bibis! Ott is bibis...." Ez azért is volt mosolyogtató, mert az egész combja olyan volt, és ezt mindenki csak egy nagy nyeléssel nyugtázta, és hevesen bólogattunk, hogy Igen? Ott is? (Még a Doki is!) Napközben rendszeresen odajön valamelyikünkhöz, és kijelenti: "Anya/Apa nem bibis! Eccse NEM bibis!" Arra gondolok, hogy ezt azért mondhatja, mert éppen akkor jól érzi magát....
ÉS ha onnan nézzük, beszél ez a gyerek, mondatokat is! :D

Karácsony 2008.

Ahogy azt az előző bejegyzésben leírtam, Dédikéhez mentünk 25.-én délután! Sikerült KicsiLánynak magára fordítania a senemnagy, senemigazi, tehát egyáltalán nem veszélyes karácsonyfát, eltörni egy nagyon régi díszt, bekebelezni Dédike Jézuskájának ajándékait, amik 2 pizsama és egy elemes hajszárító. Azóta már nagyon sokszor kaptunk frizurát... már karácsony előtt elkezdte a hajamat fodrászolni, biztos vagyok benne, hogy ez most kiteljesedhet.

Karácsony másnapján a Mamájáékhoz mentünk délelőtt, ebédre voltunk hivatalosak.És nem mellékesen s Jézuska ajándékai is várták Csengét: egy játék konyha, és egy kedves kis kemény lapos könyv. Nagyon jól éreztük magunkat, és rengeteg finomságot ettünk. Hazafelé a kocsiban beájult a nagy izgalmaktól. Azóta természetesen már rengeteg "vissit", (virslit) "kájét" (kávét) főzött, kakaót melegített...


Ébredés után Keriékhez mentünk lecsekkolni a Jézuskát, karácsonyfát! Az Ő Jézuskájuktól bezsebelte megszámlálhatatlan számú "póji" (póni) gyűjteményét, akiket azóta más sorba, körbe, összevissza, szanaszét állítottuk... szintén nagyon jól éreztük magunkat! :) Igaz, mire hazaértünk Csenge olyan fáradt volt, hogy már a puszta létezés is zavarta, a fürdést kb. olyan szinten viselte, mintha savval locsoltuk volna. Mire Apa végzett az esti mesével, már aludt, mint a bunda! :) Reggel már főtt tojással, és "vissi"vel ébresztett. :) Már kaptam "kájét" is, és vágtunk szivacsot a mosogatóba, hogy mosogatni is tudjon, ha elfogynának a poharak! Mi eleget tettünk minden meghívásnak, mindenhol megjelentünk, mindenhol jól éreztük magunkat, így hátradőlünk, és várjuk, hogy viszonozzák a látogatást. Azaz még egy dolognak eleget kell tennünk, ma estefelé Apa nagynénjét Aranyt és a férjét, Jánost látogatjuk meg, ha nem jön közbe semmi! :)

Update:

Természetesen nem jött közbe semmi! Mostantól pihenünk! :)
Holnap spenót lesz az ebéd tükörtojással... Igazi vasárnapi ebéd :) Jelenleg a rántott/sült/töltött hús a lehető legnagyobb káromkodással ér fel otthonunkban :P

Képek!

Keriék!!!

Képek, szinte vágatlanul már fent vannak! :) Még biztos fér az SD kártyára! ;)

Szenteste!

A nap igazából ugyanúgy telt, mint bármelyik vasárnapi nap, talán csak annyiban volt másabb, hogy tovább tartott a konyhai mutatvány!
Mintha érezte volna, a délutáni alvást nagyon lekurtította. Bár így utólag, még segített is ezzel nekünk! Ébredése után átpasszoltuk Nagyihoz, mert ugye itthon az "Angyalok" :D tüsténkedtek :D!
16.00 után vette át Apa KicsiLányt Nagyitól, aki aztán tovább is ment Keriékhez, Dédikéhez. Az ajtót átlépve rögtön a fürdőszobában landolt, fürdés, hajmosás.....
Közben a konyhában a kacsa már elkészült, a rántott húsok sorakoztak....
Az öltözés nagyon könnyen ment, hiszen már annyira kíváncsi volt, a csukott ajtó mögötti dolgokra, hogy még egy csatot is megengedett a hajába tenni.... nagy zavarában.... és egyszer csak megszólalt a csengő.... sprint! :D
Az arcán lévő döbbenet, hogy egy fa van a nappaliban, a felismerés, hogy "Jaaaa erről volt szó!", és az alatta lévő ajándékok! :D Első körben elhitte, hogy a dobozok csak úgy alenature az ajándékok, és kezdte őket egymásra pakolni.... megmutattuk, hogy le kell szedni a csomagolópapírt, a technikát (tépd ahogy bírod) hamar elleste, és próbálta elsajátítani.... "Érdekes" módon, a nagy dobozok felé kacsingatott. (A Nagyi és Mama ajándékát nagyon szemmel kellett tartani, mert félő volt, hogy előbontja.)
Jézuska elég jó Csengéből, mert az ajándékok, főleg a nagy ajándék Fifi virágoskertje formájában nagyon nagy sikert aratott! (Sokkal nagyobbat, mint gondoltam volna! Megítélésem szerint kb. nyáron kellett volna elkezdeni foglalkozni vele, ilyen mélységekig. Persze örülök, hogy nem így lett.) A másikat csak véletlenül szúrta kis Jézuska 23.-án. Egy favonat szett kislányoknak. Természetesen a könyv sem hiányozhatott a fa alól! Füzesi Zsuzsa, Mondókáskönyv sorozatának a 3. részét rejtette a csomagolópapír.
A játék elkezdődhetett. Enni, inni nem volt ideje, de nem is vártunk mást a nagy izgalomban!
Később befutott Nagyi is, és a Mamáék is!
Nagyit elkísérte Jézuska, és a fa alá csempészett egy bölcsőt paplannal, párnával, hogy legyen hol aludnia a Babádnak! (Akinek minden megkérdezéskor más és más a neve :)) Mint egy gondos anyuka, először Ő próbálta ki, hogy elég biztonságos egy pici babának. Miután meggyőződtünk róla, hogy Őt is elbírja...... (egy bölcső, ami ide oda ringatózik.... a frász kerülgette a népet.... :P)

Minden ajándék átadást ugye puszi kísért, és "Bobo Kaácso!" szöveg! Az ajándék átadása után, még megmutatta pl. a Mamának, hogy hogyan tudja kibontani, a Nagyinak, hogy ott egy másik is... De a mi ajándékaink bontásánál is figyelemmel kísért mindent.... olyan érzésem volt, hogy a kíváncsiságnál kicsit több motiválta.... Senkinek az ajándékát nem akarta lenyúlni, vagy elsajátítani. :)
Ahogy ott játszott pici mosollyal a karácsonyfa előtt, csak néztem, és olyan béke, nyugalom fogott el. Minden annyira tökéletes volt...

...és még mindig az...
Most értünk haza Nagyitól, akinél a karácsonyi ebédet fogyasztottuk.
Csenge vélemény Nagyi fájáról: "Ez nem Fa!" Ugyanaz a kis mű fenyő volt, mint 1 éve! És ha azt is figyelembe vesszük, hogy egészen tegnapig "Pici Fát!" kért a Jézuskától... meglepődtünk. Nagyi igencsak lepaktált a Jézuskával, mert az Ő fája alá is becsempészett számunkra pár dolgot! Kicsi Lány gazdagabb lett egy öltöztethető fa játékkal (macipár) és Pöttyös Panni az óvodában könyvével!
Ebéd után még kicsit szétkapta a lakást, majd elköszöntünk.
Most mindenki a kötelező csendes pihenőjét tölti, hogy újult erővel vethessük be magunkat Dédikénél! :)

Őszinte tiszta szívemből kívánok mindenkinek ekkora békét, és boldogságot, mint ami most körülöttem zsong! :)