Káosz!

Tegnap tetőzött nálunk! Olyan szinten nem tudom hová kapjak, minek álljak neki, hogy aztán semmit nem csinálok...
Na jó, ez ebben a formában azért nem igaz, mert tegnap például mire jól kiaggódtam magam, hogy nem megyek semmire, azért csak nekiálltam a vasalásnak, és majdnem teljesen végeztem is vele... Ma délelőtt sikerült végre beszerezni Apa névnapi ajándékait, mind a saját, mind KisCsaj nevében... (Beszereztünk egy icipici karácsonyfát a szobájába, mert annyira szereti a kis fákat! :P Miután hazaértünk vele, feltette a komód tetejére, ráakasztotta a fehér kis maciját, odatolta a székét a szekrény elé, leült, és onnan őrizte a fát, amit ugyan nem látott, mert magasan volt.... majd a fa átkerült a kis asztalára, a szék az asztal elé... 20 perc gyönyörködés a fában... mit mondjak? annyira megható volt... úgy tud örülni dolgoknak, hogy öröm ránézni.)
Az imént végeztem a csomagolásokkal is...
holnap megsütöm a lekváros piskótát (Apa nagy nagy kedvence) és a puncs golyókat is összesodorjuk, had kamatoztassam ezt a tudását a legkisebbnek, ha már annyira szeret golyókat gyurmázni. ;)
A bejglit Dédi készíti minden éven (szerencsére :p) Nagyi pedig a diós, mákos, és Csengus kedvéért a kakaós kalácsot! (Nyam!!!)

Csengus 2. születésnapja!

Mielőtt belekezdenék, mindenképpen szeretném megköszönni azt a rengeteg levelet, képeslapot, verset, képet, sms-t, amivel ilyen sokan kedveskedtetek KicsiLányunknak! Az amúgy is pityergős, meghatott napunkat,, ezzel még szebbé, meghittebbé tettétek! Hiszen olyan jó, hogy ennyien vagytok!!! :)))
Külön köszönet a gyönyörű könyvekért! :)

A napot a tavalyihoz hasonlóan kezdtük...
Reggelre a feldíszített nappaliban várták a szülinapi ajándékok: Baby Annabell, és pár babaruha hozzá.
Már délelőtt a csini ruhát adtuk rá.
Füles torta inkább csak vizuális élményt adott Őhölgyének, illetve kényes ízlésének.... de ilyen téren mindenképpen nagy sikere volt.
Délelőtt meghitt hármasban nosztalgiáztunk (nem, nem a parkolóban, csak otthon ;))! Ebéd után egy gyors, de kiadós alvás, majd az ébredés utáni pillanatokban megérkezett Nagyi a Dédivel.
Apropó Dédi!
A másik vonalról délelőtt telefonáltak, hogy beszéljenek az ünnepelttel. Aki ezt nagyon hasznosan ki is használta, és két orbitális hazugsággal le is rendezte a győrasszonyfai dédiéket:
1. Kérdés a telefonból: "És kaptál szép ajándékot?"
Válasz: "Neeeem!" :S (Na persze, azok az izék, amiket hozzávágtunk ááááá nem azok voltak, dehogyis! :D
Mondom Neki: "Mondd meg, milyen tortád van?"
Erre Ő: "Pici toóta!" :D Na ja! Végülis, mihez képest, illetve honnan nézzük! :D

Vissza a vendégekhez:
Nagyi hozta a régóta beígért tortát, "Szippancs"ot, a beszélő "pószit", és egy sapka-sál szettet! Dédikétől pedig egy játék kávéfőzőt kapott! :P
Még alig fogta fel, hogy mi van, megérkeztek Keriék. És az Ő ajándékuk! :) Egy "bicií"!!! Nem kellett sok, hogy felismerje, mi rejtőzik a csomagolópapír alatt! Úgy tépte le a bicajról, hogy csak pislogtunk! :)
(Azóta már kb. 20x beállt a derekam, és a lábamba már teljesen beivódott a kerék mintája! :P És a tekeréssel is próbálkozik szorgalmasan! :))
Mire megérkeztek a Mamájáék, már pár kört "letekert" a 2 éves! De szerencse is volt, hiszen Ők meg hozták a pórázon vezethető hófehér lovacskát!
A hangulat végig fergeteges volt, a tortákat többször vissza kellett hozni a hűtőből, hogy előttem rohanva hangosan felkonferálhassa....
Este, miután ismét hármasban maradtunk, nem győztük tömjénezni magunkat, hogy milyen tüneményt neveltünk, hiszen a végletekig illedelmes, kedves, figyelmes, és okos volt egész délután. Mindenkit egyformában szeretett, minden ajándéknak kellő figyelmet szentelt.... egy felnőtt is megirigyelhette volna a viselkedését.
Így ünnepli a születésnapját egy nagy és okos 2 éves! :D
A képes beszámoló itt megtekinthető!

December 18.

2006. december 18.

2007. december 18.

2008. december 18.

Várakozás... :)

Már alig várom, hogy elaludjon....
Lufik, díszek, ajándékok becsomagolva, torta, szép ruha.... mind mind a holnap reggelre várnak a lakás különböző pontjain... Ránézek, és pityergek... Valami különös módon ma a megszokottnál is sokkal de sokkal elevenebb, (rosszabb?) .... Jaj, már csak pár óra.... :D

~~ ° ~~ ° ~~ ° ~~ ° ~~ ° ~~ ° ~~ ° ~~ ° ~~

Update: Minden a helyén

Shoppingolós szombat!

Mivel Drága "Uram" már hónapok óta szombatonként is dolgozik sajnos, így kettesben vágtunk neki délelőtt a Plazanak.
Nagyon jól éreztük magunkat, nem siettünk sehova, így ücsöröghettünk a padon, almát ropogtatva, megnézhette az összes "Fát" ami csak fel volt díszítve. Még mindig a kicsiket részesíti előnyben. :) Az Alexandrában megvettük a Bogyó és Babóca egy újabb kötetét. Amikor a kezébe adtam, és mondtam, hogy ki kell fizetni a néninek... ügyesen odament a kasszához, kivárta, hogy rá kerüljön a sor, és odaadta a hölgynek. (Ez komoly haladás, mert eddig az előttünk állókról nem nagyon vett tudomást. ;)) És szerencsére a pénztáros partner volt, mert miután lehúzta, és táskába tette, KicsiLánynak adta vissza a kezébe. Nagyon büszke volt! Innentől kezdve, ahova bementünk, mindenhol megmutatta. Persze csak köszönés után!
Lépten nyomon a következő mondatot hallhattuk:
"Nézd meg a kislányt!! Látod Ő milyen ügyes/milyen okos!! Milyen szépen viselkedik! Milyen ügyesen sétál anyukájával!" stb. Persze mind azoknak a gyerekeknek mondták, akik épp nem azt akarták, csinálni, nézni, tenni, amit kellett volna. (Persze ezt az oldalt is nagyon jól ismerem, és persze nem jó!)
Én úgy utálom ezt a mondatot!!! Soha, de soha nem mondok ilyet Csengének!!!! Még ha a túloldalon lévő lelkét simogatja is, hogy "lám, más is látja milyen okos/ügyes a kislányom!" Akkor is! Ez szerintem a lehető legrosszabb, amit tehetünk a pici lelkükkel! Arról nem is beszélve, hogy igazából mi a célja a mondandónak? Legyél jó, mert az a vadidegen kislány is jó??? :O Nevetséges! Vagy netán lelki zsarolás? A másik gyerek a nekem kedvesebb, jobb??? Vááááá!
Ami a legfurcsább, hogy nem is gondolná az ember, milyen könnyen ki tud csúszni ez a butaság a szánkon! Oda kell figyelni "kéremszépen"!

Este a Nagyi felügyelete alatt hagytuk Őhölgyét, és Apával kettesben mentünk körülnézni, pár apróságot beszerezni.

Álmok, jövőképek...

... amikből 1 tegnap sikeresen megvalósulhatott. :)
Hozzávalók:
1 végletekig szentimentális anya
1 majd 2 éves lányka
1 több éven át dédelgetett, tehát teljesen kiforrt ÁLOM
...
és még pár apróság, mint pl.:
25 dkg rozsliszt
12 dkg méz
5 dkg cukor
5 dkg vaj
1 tojás
1 csomag mézeskalács fűszer
Fél csomag sütőpor
A díszítéshez: cukormáz (1 tojásfehérjét 2 evőkanál porcukorral összekeverek,)
Persze kellenek még a cél szerszámok kicsinyített másai is. :)

A mézet, a cukrot, és a vajat egy lábosban közepes lángon kevergetem addig, amíg a vaj megolvad. Majd hagyom kihűlni. Közben egy tálban összekeverem a rozslisztet, a mézeskalács fűszert, a sütőport, és a tojást, majd hozzáöntöm a mézes masszát is.
Ebben már KicsiLány is segédkezett, egy apró csalással... vanillincukor, liszt, és fűszer került az Ő tálkájába...
Az egész masszát kb. 30 percig pihentetem szobahőmérsékleten.
Ezt az időt a Zeneovisokkal töltöttük el, méghozzá a Téli ünnep cíművel, hogy megadjuk a módját...
Majd lisztezett gyúródeszkán fél (?) cm vastagra nyújtom és formákkal kiszaggatom, sütő papírral kibélelt tepsibe teszem, ha mandulával díszítem, akkor azt a közepébe nyomkodom, és kb. 160 °C-osra előmelegített sütőben 15 percig készre sütöm (kevesebb, mert vékonyabb a tészta). A cukor mázat utána kenem rá! Amikor a máz megszáradt, egy kekszes dobozba teszem, és egy fél almát teszek közéjük, a garantált megpuhulásért!

A sütést követő részeknél kis Kuktám már nem nagyon szorgoskodott, inkább csak a végeredmény érdekelte, és bátran vállalta a fő kóstoló szerepét. :)

Család, advent, vigyorgós vasárnap...

Hááát a Mikulás érkezését erős tiltakozás követte 5.-én este. Miután mondtuk Neki Apával, hogy "Éjjel, miután elaludtál, jön a Mikulás bácsi, és beleteszi az ajándékokat a cipődbe, amiket kitettél az ablakba..." mondatot sem fejezhettük be, mert erős tiltakozásba kezdett: "NEM!!! Bácsi ide nem!" És a szobájára mutat! "Oda! Oda, idan!" Mutatott a nappali felé! :D Apa még elkezdte volna magyarázni, hogy nem jön be, csak az ablak résén keresztül... de itt meg én fojtottam belé a szót, mert kezdett nagyon scifibe átmenni a dolog! Úgyhogy rövidre zárva egy kurta "Reggelre tele lesz ajándékkal csukád!" dal letudtuk.

Persze reggelre tele volt a cipő, asztal, megfogyatkozott a kakaó, keksz, úgyhogy minden a beígért módon történt. Miután a legnagyobb Mikulás csokit kibontotta, és lefejezte, szépen ráérősen... egész délelőtt átvizsgált, megkóstolt mindent. Reggeli helyett csoki, tízórai helyett nyalóka, ebédre kakaó, csoki és keksz.... ebéd után egy kiadós alvás, amiből a papáék és Arany keltették, majd Nagyi, és Keriék is megérkeztek. Jó kis délután volt, sok sok édességgel, beszélgetéssel, ha ilyenre terveztük volna, akkor sem sikerül így! :)
Vasárnap Dédmamáékat látogattuk meg Győrasszonyfán! Már nagyon várták a Kiscsajt, és szerencsére Ő sem okozott csalódást. Már régi ismerősként fogadta Őket, és csak nagyon rövid ideig volt megszeppenve.
Mivel Dédiékkel nem olyan rendszeres a kapcsolat tartás, így hozzájuk a Mikuláson kívül a szülinapi manók és a Jézuska is letette már az ajándékokat. Egy
babakocsi,egy újabb Pöttyös Panni és a Zeneovi Jeles napok 2. CD várta a Kisasszonyt!
Mindhárom ajándéknak fantasztikus sikere van. A babakocsival azóta is rodeózik, Panniból már olvasott, olvastatott, A zenére pedig már ott is rázta a pelust, és azóta is szól folyamatosan! Úgyhogy azt hiszem ez egy kimondottan sikeres hétvége volt. És megkoronázásképp egy vasárnap esti kis színjáték:
A Tv-ben egy hercegnő nagyon szép ruhában, Kérdezem Tőle: "Ugye milyen szép ruhája van a Hercegnőnek a Tv-ben?"
Válasz: "Áááá nem! Eccséé! Eccséé szé.... Cicás!" :D Egy cica mintás kezes lábas pizsamában volt. Előzőleg Ő maga választotta, mert Apa által választott Snoopy-s nem volt jó! És miközben ezt közölte Velünk szépen finoman végigsimított a pizsamáján és illegett billegett benne párat! :D Mit mondhatnék! Vonyítottunk Apával!

Gerti! Azért Kakaó, mert a szójásból az finom, de a szójatej.... az Brrr! Csenge nem ihat tejet, és persze, hogy megkóstolja, amit a Mikulásnak készítünk! :P

December 6.

Hull a pelyhes fehér hó

Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó!
Minden gyerek várva vár, vidám ének hangja száll.
Van zsákodban minden jó, piros alma, mogyoró,
Jöjj el hozzánk, várunk rád, kedves öreg Télapó!
Nagyszakállú Télapó, jó gyermek barátja.
Cukrot, diót, mogyorót rejteget a zsákja.
Amerre jár reggelig, kis cipőcske megtelik.
Megtölti a Télapó, ha üresen látja.

Rengeteg Mikulás történetről olvashatunk a neten. Számomra ez az egyik kedvenc:
Krisztus után 245-ben Kis-Ázsiában, Patara városában született, egy gazdag család gyermekeként. Már gyermekkorában is történtek vele csodák. Alig kezdte el iskoláit, mikor Patara városában nagy járvány tört ki, és mint kisgyermek árvaságra jutott. Ezért a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával érsek nagybátyjához Patara város kolostorába költözött. Az ő felügyelete mellett nevelkedett, s gyermekévei alatt megszerette a kolostori életet, majd iskoláinak befejeztével a papi hivatást választotta. Életét az emberiségnek és a gyerekek tanítására szentelte. Bárki kérte, mindig segített....

forrás: http://www.kzs.hu

1 éve Krisztáéknál olvastam, idén mi is megtesszük: Kakaót és kekszet készítünk a Mikulásnak, hogy feltöltődjön, mielőtt tovább indul! :)

Mindenkinek sok sok csokit és ajándékot kívánunk holnap reggelre!

Szülinap kontra karácsony!

Jöjjön most megint egy olyan kitárulkozós, majdnem depressziós, lehet, hogy rosszul látós bejegyzés, az adventi koszorúról, a dekorációról, a karácsonyi hangulatról, és arról, hogy ezek hiányában is olyan lett a lakás amilyen, és remélhetőleg Csengusom sem sínyli meg!
Azt 1 éve már írtam, hogy nekem milyen fontos a karácsony, és hogy a családommal milyen fantasztikusan éltük meg mindet. Ezt most nem is nagyon ragozom tovább, mert az érzéseim nem változtak.
De valami változott! Persze ezt nem rossz értelemben értem! :)
Szóval az adventi koszorú saját kezűleg való elkészítése Nálam is hagyománnyá vált, köszönet érte régi barátnőmnek. 2006-ban kapott új formát a koszorú. Szép volt, a hagyományoknak megfelelő. Aztán a 4. gyertyát már 3-asban gyújtottuk meg, már ha meggyújtottuk egyáltalán! Semmire nem emlékszem 2006. karácsonyából! :(
És egy új élet kezdődött. Az új év hozta magával! :P

2007-ben még csak csak tudtam párhuzamosan vinni 2 nagyon fontos alkalom előkészítését, bár bevallom nem sikerült! Többek között itt már kimaradt az adventi koszorú elkészítése is. Alapvető hibákat követtem el, amiből Nagyi (ismét) szerencsésen kihúzott! Szerintem ember még ekkora hülyeséget nem csinált: Nem főztem 24-ére vacsorát! Oka? Amióta az eszemet tudom, mindig a Nagymamámnál szentestéztem. Előtte éven szoptattam és sírtam, és aludtam, és sírtam... Szóval eszembe sem jutott, hogy vacsora kell! Másnap ebéddel készültem ugyan! Ez volt az első élesben végigcsinált karácsony. Annyira magas lángon égtem mindkét ünnepet illetően, és annyi felesleges feszültség volt körülöttünk, (persze ez idén is megvan, :S de mivel nem zárt a blog, nem részletezem) hogy egyiket sem sikerült normálisan ép ésszel végigvinni!
A szülinap páratlan volt a maga módján, hiszen az első volt, és rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk.
A karácsony is végigment szépen meghitten, (köszönet érte Anyukámnak) a kezdeti gubanc után.

Idén már jelentősen visszafogottabban teszek mindent. Próbálok takarékon cselekedni.
A torta még nincs megrendelve, de már tudjuk, hogy honnan lesz, és milyen! Mivel a 2 alkalom ennyire közel van egymáshoz, nekem már a szülinapra is a karácsonyi határidőkkel kell gondolnom. Amikor meghallják, hogy 18.-a, a legritkább esetben mondják, hogy oké, semmi gond. A megszokottabb az, hogy hááát elég necces, közel a karácsony! (Jó, hogy szólsz, kösz!)
Csoda, hogy kicsit kiesik a kosárból? A másik pedig az, hogy számomra a lányom születésnapja fontosabb, mint Jézusé! Az egyiknél ott voltam! :P Kicsit úgy érzem, hogy a nagy nagy készülődés az Ő nagy napjától csalja el a figyelmet! És ez rossz! Ismerek olyan majdnem 2 éveseket, aki 21-én és 23-án születtek. Olyan kíváncsi lennék, hogy az Ő szüleik hogy oldják meg! Komolyan! Jó lenne, ha valaki súgna, segítene!

(Amúgy már kigondoltam a karácsonyi menüt!) Idén ezt a hibát nem követem el! Egy kicsit elveszünk innen, hozzátesszük oda... :P
Sőt, szülinapra is készülök egy plusz édességgel a torta(ák) ;) mellé! Viszont nem lesz nagy meghívós buli, mint az elsőnél. Mindenki, aki szeretné velünk ünnepelni a másodikat is, az jön, és mi szeretettel látjuk. De nem rántunk össze boldog boldogtalant egy légtérbe, mert az senkinek nem jó! (Főleg nekem meg Apának :P)Mert mindenkinek kell a csajból, és csak 1 van belőle! (szerencsére ;)) Szóval idén minden más.... az érzések is!

Nálunk, itthon első a szülinap! Aztán van 6 napunk, hogy ráhangolódjunk a karácsonyra, ami nem lesz nehéz! Remélem sikerült leírnom, és nem lett nagyon zagyva. Bízom abban is, hogy senkit nem botránkoztattam meg a kicsit antikarácsonyos hangulatommal! Ne bántsatok érte! :$

Még mindig beteg!

Most már 2 hete, hogy folyamatosan beteg arany szívem. Mostanra igaz, "már csak" az orra folyik, de az olyan szinten, hogy el sem tudom képzelni, hol fér el ennyi cucc ebben pici orrban. :S Emiatt sajnos köhécsel is rendesen, hiszen a torkára is folyik neki, ami nagyon zavaró és kellemetlen lehet. De a láza már elmúlt, és a hangulata is jelentősen jobb. Viszont visszaszoktunk a babakocsiban való sétához, de ezt nem igazán a betegségének, mint inkább a hidegnek és a sok ruhának tudom be, hiszen tavaly is ugyanígy jártunk, ahogy hűlt az idő, a Hölgyünk úgy lett egyre makrancosabb, lustább, és kényelmesebb! (Megjegyzem, megértem, én is el tudnám viselni, ha kényelmesen ülve, betakarva kéne intéznem az ügyeimet ha hideg van)

Apropó ügyek:
Tegnap megejtettük a nagy feladatot így 2 éves kora előtt: Megigényeltem a Gyest, ahová Őhölgysége is elkísért, és tündér módjára feltalálta magát, rajzolt, rendezkedett, és az ügyintéző hölgynek is bemutatta színészi képességeit, amikor a kabátot szerettem volna ráadni: Nagyokat pislogva enyhén oldalra fordított fejjel, az egyik kézfejét a homlokára tette, a másikkal felém legyintve közölte: Neeeem! Mindezt olyan gyönyörű előadásban, hogy a hölgy megszólalni sem tudott (a röhögéstől)! :D

Ma délelőtt pedig csavarogtunk, még egy kis játszóterezés is belefért, hintázással, mászókázással, bár azt írhatnám, hogy élvezte, de valami hiányzott Neki nagyon: a TÁRSASÁG! :(

És akkor a hangulatcsinálás Szabólakban:

Először a már jól ismert füzér, ami helyett minden évben veszek egy másikat, pont, mint idén :S:

A már már hagyománnyá vált üvegfesték dekorációk:



Kisasszony szobája:






Ajtódíszek:




És most jöjjön az "adventi koszorúnk": (csak erős idegzetűeknek) :D

Ha bárkit érdekelne, van ám rá egész elfogadható magyarázatom. ;) (Nem, nem a lustaság.)
Az alatta lévő terítő Dédike keze munkája, és én szebbnek érzem bármilyen karácsonyi terítőnél, tehát ez az ünnepi terítő!