2010. szeptember 1.

Az első nap!

Ezen is túl vagyunk. 
Az első napon az oviban. Reggel büszkén cipelte a nem éppen könnyű hátizsákot, és boldogan mosolyogva lépett be az óvoda aulájába. Egyik oldalán Anya, másik oldalán Apa szipogott titokba,n és mosolygott büszkén a kislányra.:) 
Ebéd után mentem érte első nap. De már ma ott aludt volna... :D

Az óvó nénik aranyosak, mindig mosolyognak, a csoport társak közül több ismerős, barát is van. 
A csoportja Fehér süni kiscsoport, jele pedig Gomba lett, amit Ő maga választott magának, a helyével együtt, ahova később a jele került. :) 
Az első szülői értekezleten volt egy kis félreértés és majdnem másik csoportba (vegyes) tették, de tökéletes csiszolt modoromat elővéve érvekkel alátámasztva, és egy másik elégedetlen apukának (:S) köszönhetően mindenki a helyére került, így Csenge is a kis csoportba. :P 
Kérdésemre, hgy milyen volt az első nap, a válasz: "Jó! Miért csak ilyen keveset maradok itt?"  Azt hiszem ez elég beszédes! :D Szerencsére! 

2010. augusztus 27.

Lyme vagy nem Lyme????

Egyelőre az van, hogy szerdán levették a vért, valószínüleg tök fölöslegesen, mivel majd 100 %-ra a csípéstől számított 6-8 hétre levett vér fogja kimutatni. 4 orvos és 2 gyógyszerész nem tudta ezt így megmondani..... szerda este elmentünk a homeopátiás dokijához, és Ő nézett utána alaposan.... innen derült ki. Mondanom sem kell, hogy volt aki úgy beparáztatott, hogy az itteni ismerősöknek már inkább nem ismondtam, mert mindenkinek van egy rossz sztorija.... (sajnos nekem is, de igyekszem ezt nem bevonzani, és nem gondolni rá.

Csenge a vérvételt egy hősként viselte... :) ennek a vérvételnek valamikor jövőhéten lesz eredménye... de sajnos ha negatív, az még nem jelent azt, hogy tényleg nem fertőződött.

Szedi 21 napig az antibiotikumot, Az ügyeleten az Augmentin Duo-t írta fel Neki a doktornő, a háziorvosunk pedig az Aktil Duo-t. Ez a két gyógyszer ugyanaz, egymással helyettesíthető.... tudom, szőrszálhasogatás, de már csakazért sem azt, mint  a kolléga???? Mindegy is.... Mivel penicillin tartalmú gyógyszer, így figyelni kellett az elején, hogy nehogy allergiás reakció alakuljon, ki, hisz most kapott először ilyen gyógyszert.  

Nagyon félek.... majd októberben telik le a kb 6 hét, akkor ismétlünk. Az antibotikum mellé adom neki a Bonolakt-ot, hogy ne jöjjenek elő a gombák.... de ugye hosszantartó antibiotikum szedése után ez valószínű... :(

Azt is mondták, hogy ha kialakul a Lyme-kór készüljünk fel arra az eshetőségre is, hogy nagyon erős izületi fájdalmai lesznek, essetleg lebénulhat ideiglenesen. Ebebn az esetben vénásan kell kapnia az antibiotikumot, és naponta kell bejárni a kórházba. De ez is 100 %-osan gyógyítható! Mondják vigyorogva...... de azért én nem nagyon szeretném szenvedni látni na.....


2010. augusztus 22.

2010. augusztus 19. este....

illusztráció
Egész délutános játszóterezés után, hazaérve, Csenge bal combján a feneke alatt egy szúnyogcsípésnek hitt csípés furcsamód kezdett kinézni..... aznap reggel jelent meg, Nagyi már felhívta rá a figyelmem.... figyeltük, de
nem tudtuk hova tenni. 
Amíg lementem a kocsihoz a vizekért, Apa utána nézett a neten.... kullancs csípés, Lyme kór.... A kullancs már nem volt benne.
Ügyelet, ott megerősítették....
Antibiotikum szedését megkezdte, 21 nap.... ma vasárnap van, szerdán megyünk vérvételre.... 
Ha valaki volt már ilyen helyzetben írjon, legyen szíves. 
A foltja 1,5 nap alatt elmúlt, szakasztott ugyanilyen volt, mint a képen. Ugye nem lesz semmi baj?????
Ugye nem lehet tényleg!!!!!! 




2010. május 15.

Villám

Gyorsan, amíg a család pihenget levésem a fontos dolgokat....

Puzzle: 
Elérkezett az ideje! A nem túl nagy, és aprólékos képeket nagy lelkesedéssel rakja ki egymás után többször is. Csillog a szeme, amikor az utolsót is a helyére illeszti! :)

Felesel:
Pár napja élvezettel felesel vissza.... ellent mond és már vigyorog is, mert tudja célba lőtt.... oda kell figyelnem, hiszen ez idővel szemtelenségbe fordulhat.

Alvás: 
Már egy ideje küzdünk az elalvás, hol alvás, hogy alvás feladatokkal, és bizony a felújítás alatti Nagyizás, kórházasdi, és társai nem nagyon segítettek. Teljesen kitolódott az esti elalvás 21:30-22:00 -ra. Szerencsére a reggeli ébredés ezzel arányosan szintén tolódott, úgyhogy bár a napi óraszámot hozza ugyan, de későinek érzem én ezt a 22:00 órát. Tudom, hogy vannak gyerekek, akiknélez teljesen működik, és jó is, de én Csengét Csengéhez viszonyítom. 
Arról nem is beszélve, hogy nem és nem enged ki minket, amíg el nem alszik.... meglepő, ahogy nő, úgy szilárdul meg ez irányban mind jobban. :S


2010. május 4.

"Ütős a téma"

Drága Kittyék szavaival élve... 

Hát igen, sajnos megint ütős....

Sajnos Csenge is elkapta a Rota vírust. 

Az elejéről már írtam lentebb.... folytatás:
Szerdán vittem vissza Olgi nénihez, a gyógyszert szedi okosan, iszogat, bár este kihányja, és a ráismerhetetlenségig bágyadt, aluszékony..... 
Olgi néni diagnózisa: Szedje be a maradék torokfájás elleni gyógyszert, és hétfőtől mehet bölcsibe.... az igazolást is kiadta. Ha rosszabbul lenne, természetesen vigyem vissza! 
Ekkor már 3. napja nem evett egy falatot sem, amit megivott, este, vagy éjjel kihányta, és grátisz megérkezett a hasmenés..... és a lány csak alszik, alszik, lázmentessége ellenére bűzlik az acetontól.... be voltam tojva rendesen. 
Sógornőm segítségével felvettem a kapcsolatot egy gyerekorvossal, aki a tünetek alapján javasolta, hogy vigyem be az ambulanciára..... és lőn 3 vagy 4 keresztes acetonos vizelettel felvették az osztályra, branül be, és indul az infúzió. Az ismerős doki a bágyadtságra kapta fel leginkább a fejét.... elmondása szerint ilyen kisgyerekeknél ez már a kiszáradás előtti tünet.... :S 
3 napig élveztük kórházunk vendégszeretetét, bezárva egy kis szobába, hisz fertőzőek vagyunk.... Az utolsó nap már maga volt a pokol... bármit odaígért volna egy sétáért a folyosón, és egy adag sült krumpliért a Mc-ből! :D Ez komoly! Pénteken hazajöttünk, most Apa a soros... sajnos Ő visszaesős, mert már azt hittük rendben van, de sajnos tegnap este belázasodott. A hétvégét Csengével nem töltöttem itthon, nehogy visszakapja... de azt hiszem, ez kivédhetetlen, hisz Apa visszaesett. :S Bízzunk!
A bölcsiből eltiltották 7 napra, így a héten csavargós együtt lógós napok következnek....

Az Anyák napja reggele Nagyinál ért minket. Előző nap bezsereztem két cserepes virágot, egy kicsit és  egy nagyobbat, azt adtuk oda, Csenge elénekelte az Orgona ága című dalocskát, amit jól megkönnyeztünk.... majd Nagyival elmentek boltba.... egy hatalmas szépséges király liliommal a kezecskéjében tért haza. A virágboltos megkérdezte Tőle, mit fog hozzá mondani, (gondolom versre, dalra gondolt)? "Hát azt mondom majd Neki, hogy: Szejetlek Anyukám!"  
Brühühühühü! :D :') 

"Gondolkodjunk csak, hogy is kéne...." rendszeresen kezd így mondatot. :)
A napokban addig feszegetett egy nyakláncot, míg el nem szakította... többször figyelmeztettük, mi lesz a vége! Miután elszakadt, sírt, mondtam Neki "Ezt csak magadnak köszönheted, mi szóltunk!" azóta, gyakran emlegeti: "Jajj ezt most csak magamnak köszönhetem!" vagy "Óóóó ez az én hibám!" gyakran olyankor is, amikor egyáltalán nem illik a környezetbe... :D Tetszik Neki! :D

Takarítás közben véletlenül levertem a ceruzákat:
Csenge: "Semmi baj, nem haragszom! Véjetlen volt, nem haragszom. Nem vagyok dühös!" :O)
   

2010. április 27.

eltűnve....

... de nagyon! :P

Amit nem írtam le, de mindenképpen szeretném:
-duma
-egészség, betegség
-kapcsolatok
-konyha felújítás
-+ ami most sem jut az eszembe....

A dumája csajszinak olyan fergeteges, hogy gyakran kapom azon, hogy vadidegenek faggatják boltban sorban állás közben, orvosi rendelőben, bárhol, csak hogy beszéltessék, hallgassák.
A minap Olgi néninél a váróban, egy nagypapának mesélte nagyon szépen leírva, hogy Ő előző este kiköpte  a cicikakit, és ezért vagyunk itt.... de az ilyen szó forulatok hallatán, ember nincs, aki ne dőlne ki :"Hát ez van sajnos! el kell fogadni. Beteg vagyok, és kész!" 
Vagy a Nagyinál  a konyhában elmesélte, hogy a sült krumpli úgy készül, hogy felszedik, megtisztítják, megsütik, visszahűtik, és a Nagyi megmelegíti.... "Ez erről szól Nagyi!" 
Nagyi megkéri, hogy fogadjon szót! "Áááá, az kizárt!"
Még mindig csak mosolygok, ha eszembe jut,  csörgő dobálás, illetve a pánik, hogy nem fog beszélni a lányom..... Hogy én mennyire haragudtam mindenkire, aki azt mondta, "Fogsz Te még csöndért könyörögni!" :P Hazudnék, néha tényleg előfordul, de az az igazság, hogy imádom hallgatni, és imádok Vele beszélgetni. Olyan fantasztikus szókincse van, és választékosan beszél, hogy az emberek többsége imád Vele beszélgetni...
Valahol mindig is tudtam, hogy Nekem ilyen lányom kell, hogy legyen!

Sajnos rengeteget betegeskedik. Sima megfázást követően 2 nap bölcsi után, most megint itthon van, de most úgy igazán nagyon beteg. Láza 39,3, egész éjszaka hányt, nagyon gyenge, és tényleg nagyon nagyon beteg..... utálom, hogy nem tudok többet tenni érte. Nagyon okos, és segítőkész, és remélem gyorsan meggyógyul, hogy tudjunk még sokat csavarogni, mielőtt én is elkezdek dolgozni....
A munkahelyemről költségcsökkentés címén elbocsátottak, mától passzív táppénz keretein belül vagyok itthon "nagyon erős derékfájással"... és ha minden jól megy, a táppénz végétől ismét dolgozhatok egy könyvelőirodában, úgyhogy tudunk kicsit együtt lenni, bújni egymást, ami jó..... :)

A felújítás alatt zömmel a Nagyinál aludtunk, mert ebben a porban, felfordulásban nem nagyon tudtunk megmaradni..... Szerencsére a nagy részén túl vagyunk, már csak apróságok vannak hátra, amik nem járnak kosszal, hanggal, úgyhogy elmondhatom, szép új álomkonyhám elkészült....!!!!! Meseszép, meg minden....
de még egyszer nem vágnék bele.... komolyan mondom, ha én úgy végezném a munkám, ahogy egyesek, már rég börtönben ülnék... :(

Óóó és volt egy húsvét is, persze... Rengeteg csokival, ajándékkal, igazi kis fehér nyuszival, amiben az volt  a legszebb, hogy az anyukája visszavárta. :D

"Anyunál csövezés" egyik legnagyobb hozománya, hogy ha lehetséges, még anyásabb lett Lujzi, és én még inkább nem akarok dolgozniíííí!!! Annyira jó Vele lenni. A régi kisszobámban aludtunk egy ágyban, ami számára azt jelentette, hogy "Anya ugye szorosan átölelsz, ha lefekszünk?"
Furcsa, hogy a munkahely elvesztése ellenére is egy nagyon jó időszakot tudhatunk magunk mögött családilag, kapcsolatilag, felnőtt, és vegyes egyaránt... örülök ennek, nagyon! 



Sajnos a második éjszaka sem telt jobban, még mindig nagyon beteg, egész éjjel hányt és nagyon magas volt  a láza. Ma már nem lázas, de nagyon kimerült és gyenge.... . napja nem eszik egy falatot sem, a vizet, amit nappal megiszik, éjjel kihányja, és az orvosok szerint nincs ok az aggodalomra.... hát nem tudom.... a gyógyszer, amit felírt Olgi néni, hiánycikk, nem beszerezhető, (Dedalonetta gyerekeknek) Találtunk egy gyógyszertárat, ahol felajánlották, hogy elkészítik a felnőtt adagból. Remélem segít! :( 

Mindenkinek köszönöm szépen a díjakat és a hozzászólásokat. Sajnos nagyon kiestem az itteni keringésből.... nem mondom, hogy nincs benne lustaság is, de az az igazság, hogy amíg dolgoztam, nagyon ritkán ültem itthon a géphez.... szinte minden időnket együtt töltöttük. 
Tudom, bánni fogom, mert azt hiszem erre mindig emlékezni fogok, pedig nem igaz. Le kéne írni...... :$ Ezért is igyekszem ha másképp nem is, legalább nagy vonalakban összefoglalni pár hét eseményét.


18:11 Eszembe jutott!!!!
Többes szám első személy by Csenge: Engünk! (Imádom!!!!!!)

2010. március 24.

Szégyellhetem magam....

... ugyanis, ha hisztizik, haragszom Rá, vagy türelmetlen vagyok... persze ezzel biztos nem vagyok egyedül..

Ismét eljött egy tavasz, ismét nem lehet a lányt meggyőzni, hogy a bakancs túl meleg lesz már, és a vastag kötött téli sapkát sem kell annyira szorosan megkötni... bár sapka terén hajlandó vagyok kompromisszumra, mert indoka van, és elfogadható... -nagyon utálja, hogy  a "nem kötős sapka" csúszkál  fején-.... ezért amíg nem kapok vékonyabb kötőst, ez van... de a bakancs.... folyik a lábáról a víz, nem engedhetem, így fázik meg
Elővettem az őszi cipójét, hisz nem oly rég lemértem, és szerencsére még tavasszal jó lesz... de azt a hihető és eszevesztett HISZTIT, amit a cipő felvétele után lejátszott..... hogy az mennyire szoros, mennyire nyomja, itt lazítsak, ott bök, amott lazítsak....

... és, benyeltem! Irány a cipőbolt, veszünk valamit....

... a boltban még tetszett Neki, bolton kívül:
"Itt nyom, ott feszít, amott bök, NEEEEEM KELL!!!!"

most mit mondjak, csak guggoltam Vele szemben, néztem, és nem tudtam mit csinálhatnék.... igazából akkor már nem voltam mérges, tehetetlen voltam.... nagyon!
áll a gyerekem mezítláb a Pláza közepén, karjaiban öleli a friss cipőket, és belevörösödve üvölt, hogy Neki az mennyire kényelmetlen.... (és ha előtte nem illeg-billeg a boltban a tükör előtt, és nem futkározik vigyorogva, el is hiszem Neki, mint ahogy körülöttünk mindenki.... a "hülye anyján" :( kívül. Úgyhogy kb 2 hónapig nem megyek a pláza közelébe sem.... :S)
Csattanó:
Haza érve szembesültem a ténnyel, hogy vettem egy kicsit kisebb cipőt a már meglévőnél.... Ugye mennyire hülye vagyok? De tényleg hittem Neki!

Mára mind két cipő kényelmes, és teljesen jó!

Úgyhogy mi nem vagyunk azok a kivetkőzős fajták, és minden lekerülő ruhadarabot jól megszenvedünk, de nem baj, mert akkor is itt a tavsz, és Mi azt szeretjük, mert lehet sokat biciklizni, sétálni, és idővel majd játszóterezni is....  

Ezt nem is akartam megörökíteni, mert nem kell minden rossznak itt lennie, de ma úgy döntöttem, ez egy kedves történet, hiszen mindenki jól van, és a tragédiák nem itt kezdődnek.... 
Miért írom ezt?  Mert ma találkoztam egy kislánnyal, (találkoznunk kellett, hogy elfogadjak, megismerjek dolgokat, és megint minden  a helyére kerüljön.) talán 8 éves körül lehet.... Nem megy ki a fejemből.... sikongatott, vagdalózott, üvöltöt, ajtót csapkodott.... gyakorlatilag habzott az egész gyerek. Egyáltalán nem fogadott el segítséget, és nem is lehetett hogyan a közelébe férkőzni.... nem tudta felvenni a korcsolyát, de segítséget nem fogadott el, persze kérte folyamatosan.... és közben ijesztően vagdalózott.... 
nem tudom szavakba foglalni, emnnyire rémisztő volt szegény.... a tanárnővel beszélgetve kiderült, hogy erős frontokra sajnos így reagálhat, és azon kívül, hogy még jobban felidegesítik, hogy gyorsabban megforduljon Benne, nem tudnak mit tenni. 
Bár gyanítom ennél azért többet lehetne tenni, (nem a tanárnőnek) nem tudom elfelejteni a kislányt, ahogy világos szemeivel Rám nézett, és közben üvöltött, hogy segítsen már neki Valaki!
És egyszer csak meghallotta a szavakat,átmenet nélkül elkezdett okosan, értelmesen beszélgetni, felment  a jégre, és egy szó nélkül korizott, nevetgélt... Vége!

Még soha nem láttam ilyet, de tanultam belőle....


2010. március 23.

Hová mész te kiscsibe?
Salalalala.
Megyek a csibe bölcsibe!
Salalalalala. Mit csinálsz te ott?
Salalalala
Amit a nagy csibe csak kicsibe!
Csip-csirip!


Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltünik a szél,
Zsákban Benedek
Hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
Minden kislány férjhez adatik,
Szőkék legelébb,
Aztán feketék,
Végül barnák és a maradék.

és még egy:
Weöres Sándor: A medve töprengése


Jön a tavasz, megy a tél,
Barna medve üldögél:
- kibújás vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!

Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok:
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem.

Barlangomból kinézzek-e?
Fák közt szétfürkésszek-e?
Lesz- e málna, odú-méz?
Ez a kérdés, de nehéz!


E 3 versikét kántálja felváltva, szépen, hangsúlyozva, imádnivalóan! :)
Napjaink békésen, szépen telnek újat nemtudok írni így ennyi! :)

Nem emlékszem írtam e már róla, de  minden ezzel kezdődött... :


Móricz Zsigmond: A török és a tehenek

Volt egy török, Mehemed,
sose látott tehenet.
Nem is tudta Mehemed
milyenek a tehenek.

Egyszer aztán Mehemed
lát egy csomó tehenet.
Csudálkozik Mehemed,
"Ilyenek a tehenek?"

Én vagyok a Mehemed,
Mi vagyunk a tehenek.
Számlálgatja Mehemed,
Hány félék a tehenek.

Meg is számol Mehemed
három féle tehenet:
fehéret, feketét, tarkát,
Meg ne fogd a tehén farkát!

Nem tudta ezt Mehemed,
S felrúgták a tehenek!

és ha nem leszek "lustaanya", fel is töltöm a videót róla, mert a színésznői véna nem gyengén mutatkozik meg.... :P

2010. március 16.

Gazdag a csaj lelke! :)

Tegnapi napot javarészt kettesben töltöttük Csengével, mert Apa dolgozott. Délelőtt elmentünk, és megcsináltattuk a körmeimet, amihez nagy élvezettel válogatta a színeket, formákat.....

Délutáni pihenést követően egyszer csak a semmiből jött a kérés:
"Anya rendeljünk pizzát!"
Igen ám, de nálam nincs itthon annyi kp, a kártyát Apa véletlenül elvitte magával, meg különben is csak kérnie kell, és megkapja? (naná :P) Ezeket meg is beszéltem Vele....
"Nem baj, majd én adok Neked pénzt. Hozok 5 forintot jó?"
...és tényleg hozott 5 forintot.....
"Sajnos ez nagyon kevés a pizzára szívem! Ahhoz sok sok 5 forintra van szükség..."
"Jó!" és lepakolt még vagy 50 forint aprót az asztalra.....
"Kicsim nagyon aranyos vagy, és tényleg sok pénzed van, de hidd el, nincs annyid, amennyi a pizza....."
"Anya! VAN ANNYI PÉNZEM!" mondá nagyon nyomatékosan...
Térül fordul, itt pakol, ott csörög, tologat,.... két kis tenyerében egy valag pénz.... leteszi az asztalra, és
"Anya ez van annyi, hogy rendelhetsz belőle magadnak is!"
Számolok, és nem hiszek a szememnek..... igaz, egy picire, de tényleg elég  a pénze a pizzára..... és ha már ennyire önzetlen, akkor megoldjuk ezt a kérdést.... kajajeggyel kipótolva, egy kicsit az övéből elvéve, jöhet a pizza.
A futárnak nagy boldogan adta oda a Rá eső részt.....  :) Nagyon büszke vagyok Rá!
Úgyhogy fizette a pizzáját tegnap Csengénk! Büszke is volt, és pizza is fimomabb volt természetesen.....

2010. március 11.

egy kicsi ebből, egy kicsi abból....

Sajnos reggelre megint leesett a hó! :( Pedig i már nagyon várjuk  tavaszt! :P


Moatnában hanyagAnya vagyok ami a naplót illeti... Igazából nme véletlen. Most is vannak észvesztő dolgai, amiken nagyokat derül a család, de már annyara összetett egy napja, hogy nehéz kiragadni pillanatot.
pl: tegnap este Apát Kisapámnak, engem Kisanyámnak szólított. Persze az Ő szemszögéből nagyon kedveskedett.... (a tovább ébren maradást szerette volna kibulizni.)
Ez a másik nagyon fájó pontunk: Az Alvás!
Az ezt körülvevő fesztiválok jönnek mennek otthonunkban. Az elmúlt hetekben volt már gyomoridegem, hajhullásom, az alvásidő közeledtével....
A megszokott rendszeréből az állandó betegeskedés kiszakította, és nem igazán találjuk a mindenki számára megfelelő középutat. A jelenlegi sajnos nem megoldás, mert tapasztalatból tudom, előbb utóbb ne lesz elég! (Most nem enged engem mesélni, Apától kéri, mert Apa ott ül az ágya szélén, amíg el ne alszik. Sajnos ez eleinte 10 perc volt, mostanra 1-1,5 óra! De Apának jó, Csengének jó, én meg addig is pihenek! Így is lehet nem?) Bár a mesementességet nagyon nehezen viselem! Szeretem a meséket, és szeretek mesélni is! Még inkább, ha azt látom megmozgatja a fantáziáját  a mese! :) Talán...  majd...  

Sajnos a feszültségeknek köszönhetően, -amik adódtak felnöttek egymás közötti, illetve Csenge által gerjesztett- minden kicsit megváltozott. Nagy most a káosz körülöttünk, és nagyon igyekszünk visszatalálni a megszokott békés, vidám hétköznapokhoz. De igyekszünk, és jó úton haladunk! :) Tényleg. Csak ez a szaros munkahely/munkaidő ne okozna ennyi bajt!

Belépett a képbe egy új BarátNő: Abigél!
Együtt babáznak, játszanak, mondókáznak. Legalábbis Csenge állítása szerint. :) Abigél Nagymamája szerint pedig nagyon jó hatással van lánykánk az unokájára, mert Ő mindíg csak sírt, de most állandóan a Csengével játszik, és sokat emlegeti. Közben Balázs igazi kisfiúvá érett, és már  a Danival játszik, és rossz.... az ikrek meg mindig kiabálnak, a Vili meg fejbevágta, és sírt, de utána odament, és elmondta neki, hogy ilyet nem szabad, mjad jól bokán rúgta......és különben is Ő sajtos kenyeret evett uzsonnára, és szereti, és miért mondtuk, hogy Ő nem szereti... (nem mondtuk, Ő mondta, de Abigél szereti :P

Ilyen és ehhez hasonló hosszú lég vételű, egy szuszra elmondott kerek történetekkel szórakoztat, amiket úgy de úgy imádok, és szívem azerint mindet megörökíteném, de ugye az lehetetlen....   és én aggódtam, hogy nem fog soha beszélni a gyerekem.... :S