2009. június 6.

Belerázódtunk! :)

A hét ugyan rendhagyó volt, mert csajszi a betegsége miatt itthon maradt, így a következő megoldást találtuk ki:

Reggel, én már korán elmentem dolgozni, hogy minél előbb szabaduljak délután, mire Apának mennie kellett átjött Nagyi, vagy Kerianyu, vagy mindkettő ;), délben Apa hazajött, hogy átvegye a stafétát Nagyitól, aki ment dolgozni, és 14:30 körül már itthon is voltam, így Apa visszament a dolgára, és folytattuk a délutánt! .... Szóval meg lehet oldani, ha beteg a gyerek, és bevallási időszak van!!! :P

A hét már jelentősebb hisztik, és rohamok nélkül zajlott le szerencsére. Azt már látom, hogy ha Csengus ebédel a bölcsiben, a mi ebédünk elkészítésén spórolok a szabadidővel, mert valahogy nem tudunk átállni, hogy este együnk főtt ételt. Egyikünk sem kívánja! Így a hétvégi ebéd egy részét lefagyasztom, és csak 1x főzök a héten, általában főzeléket valami feltéttel, vagy pörkölttel... :P Ezzel a felállással mindenre van időnk, még sétáltunk is a héten, meg bevásároltunk, csavarogtunk.... jó volt. :) Remélem, ha bölcsibe megy, akkor is így marad minden.

Rengeteget gondolkodtam azon is, hogy be kéne iktatni az edzést.... De nem tudom, hogy hova!!!! Talán ha itt mellettünk átadják a sportcentrumot, oda lejárhatnék futni.... aki ismer, az most nagyokat röhög, mert én tudományosan meg tudtam magyarázni miért nem futok.... persze arról szó sincs, hogy nem akarok ám! :$ :D De más nem nagyon fér bele, mert a délutánból amit Csengével és Istivel tölthetek, nem szeretnék elvenni. Így reggel marad, de a konditermek 07:00 előtt nem nyitnak... Már azt is kipróbáltam, hogy délután Csengussal közösen tornázunk DVD-re. Ezzel meg az a baj, hogy sokkal hamarabb megunja, mint ahogy nálam kezdeni égni a .... :S
Ha valakinek van jó ötlete, szívesen veszem... köszönöm! :)

Visszakanyarodva lánykámhoz:
Amióta utoljára feszegettem a kommunikáció témáját, gyakorlatilag megoldotta ezt a problémát.
Ha nem tud egy szót, szépen körülírja, és rákérdez.
A szobatisztaság terén viszont egy lépést hátrált. Valami oknál fogva direkt nem szól, ha kakil... ha észrevesszük nem tagadja le, de nem szól. Félrevonul, és utána is sunnyog.
A könyvek és a labdázás tudják egyedül 10 percnél tovább lekötni. Egyetlen játék, baba, semmi nem érdekli. :P Imádja a mondókákat, verseket....
... és imád divatozni. Ha úgy ítéli meg, bármit megtesz, csak hogy kopogós cipőt vehessen fel. A napszemüveg azóta sem került be egy fiókba (legnagyobb sajnálatomra). Egyértelműen a rózsaszín korszakát éli! Papucs, sapka, ruha, bármi, minden csak rózsaszínben jó! :D


Ma kapott ajándékba egy Furby-t ....
Lehet együtt élni egy ilyen kis izével? Szerintem határeset. :S

3 megjegyzés:

Kata és Tommy írta...

Minden rózsaszin korszak....igen-igen ! Ez ismerős:-)
Csak nálunk világoskék és rózsaszín korszak volt:-)
Kis kondi gyerek mellett????
Hááááááááááááááát...nekem nem sikerült. De ha neked adnak jó ötletet várom én is:-))))
Kata

Bianka és Karina írta...

Ügyesek voltatok!:))Még jó,hogy Mama meg Keri besegített.:)))

Rózsaszín nagyon igen is nagyon jó választás!:))Ilyen korban kell hordani,nem 40 évesen!:)))(Mert már olyat is láttunk.:PP)

Torna ügyben csak szurkolni tudunk!:)))
Pusza!

csupella írta...

sajnálom,hogy még mindig nem vagy teljesen jól,de annak örülök,hogy kellemes telnek napjaitok.Az,hogy többen vannak veled,változatos,és izgalmas.
pusz