Ami a nagy dolog, hogy egész héten nem mértek Csengének 38 fokos lázat.... persze lebuktak, mert csütörtökön lánykám minden ok nélkül elkérte a lázmérőt és beügyeskedte a hóna alá, majd megállapította, nem beteg! :) Szerencsére! :P
Lehet ugyan, hogy nem mond semmit, ha figyelek, mindig tudom, mit csináltak, mit játszottak:
1. Tanulnak valami kánkán szerű koreográfiát, mert kiscsaj két-két ujja közé csippenti a szoknyáját, és kirúg a lábával tánc közben! (Konkrétan emlékszem, hogy nem tanítottam ilyet ;))
2. Tornáznak orrvérzésig. (Lábemelés, biciklizés... törzshajlítás, karkörzés) Mindezt precízen, egy törölközőt téve a fejük alá....(itthon így csinálta :P) de akár polifoam is lehet!
3. Két név merül fel Csengével kapcsolatban a csoporttársai közül. Balázs, aki legyeskedik Csajom körül... elveszi Tőle a Kukacot, és a hangos sírás előtti pillanatban gyorsan visszaadja. (Ezt Bea súgta meg. :P) Bence, aki közvetlenül kisasszony előtt szokott be a csoportba, egy eléggé halk szavú, kedves arcú kisfiú, akivel mindig egy asztalnál esznek, és valahogy egymás körül vannak, persze nem együtt, de itthon már megemlítésre került a neve: "Csenge szeeti Beeece! Fiú, Beece eszik!" Mindezt tudatta velem reggel, cipőfelhúzás közben, a bölcsibe menet, persze Apja hallótávolságán kívül! ;)
Ma egy kicsit aggódtam, ugyanis, reggel a szomszéd csoport dadusa volt csak Velük, és a saját dadusok közül senki. Láttam, hogy elbizonytalanodott, és megtorpant... féltem, nehogy sírdogáljon. Szerencsére semmi gond nem volt. :)
Bátran, és egyértelműen kijelenthetem, hogy Csenge beszokott a Bölcsőde Katica csoportjába! A betegségek ellenére is!
Sírdogálások előfordulnak, van hogy azért, mert kicsit rosszkedvű, vagy szeretgetésre vágyik, van, hogy felriad álmából, de ennél kirívóbb eset nem történt!
A dadusokat is levette a lábukról. Senki nem képes ellenállni Neki, odamegy, átölel, és szorosan fogja a nyakát... jó érzésű ember ez mellett nem tud, nem képes elmenni. Minden nap, elmodják: "Anyuka! Csenge nagyon jó volt! Ügyesen eljátszott, szépen evett, nem volt baleset!" És változóan: "..hát nem aludt valami sokat, ..sajnos nagyon keveset aludt, ..többször felsírt, ..hamar ébredt!" (erre mondjuk 2 csípőből jövő válaszom is van: 1. a világos, 2. a 20. fog, aminek még mindig csak 1 csücske van kint)
Rendszeresen meglesem! :$ Nem várom meg, míg kihozzák az átadóba, hanem az egyik sarokból kukucskálok. Jó látni, ahogy eljátszik, jön megy, láthatóan nem feszeng, és magáénak érzi a terepet. Ez megnyugtat! :)
Amikor pedig kiszúr, és hangos ujjongásokkal szeli át a szobát, közben kiabálja felém mutogatva: ANYA! ANYA! és már csüng is a nyakamban, mint egy kismajom.... eláraszt a puszijaival, amit nem győzök viszonozni.... leírhatatlan! :)
Lehet ugyan, hogy nem mond semmit, ha figyelek, mindig tudom, mit csináltak, mit játszottak:
1. Tanulnak valami kánkán szerű koreográfiát, mert kiscsaj két-két ujja közé csippenti a szoknyáját, és kirúg a lábával tánc közben! (Konkrétan emlékszem, hogy nem tanítottam ilyet ;))
2. Tornáznak orrvérzésig. (Lábemelés, biciklizés... törzshajlítás, karkörzés) Mindezt precízen, egy törölközőt téve a fejük alá....(itthon így csinálta :P) de akár polifoam is lehet!
3. Két név merül fel Csengével kapcsolatban a csoporttársai közül. Balázs, aki legyeskedik Csajom körül... elveszi Tőle a Kukacot, és a hangos sírás előtti pillanatban gyorsan visszaadja. (Ezt Bea súgta meg. :P) Bence, aki közvetlenül kisasszony előtt szokott be a csoportba, egy eléggé halk szavú, kedves arcú kisfiú, akivel mindig egy asztalnál esznek, és valahogy egymás körül vannak, persze nem együtt, de itthon már megemlítésre került a neve: "Csenge szeeti Beeece! Fiú, Beece eszik!" Mindezt tudatta velem reggel, cipőfelhúzás közben, a bölcsibe menet, persze Apja hallótávolságán kívül! ;)
Ma egy kicsit aggódtam, ugyanis, reggel a szomszéd csoport dadusa volt csak Velük, és a saját dadusok közül senki. Láttam, hogy elbizonytalanodott, és megtorpant... féltem, nehogy sírdogáljon. Szerencsére semmi gond nem volt. :)
Bátran, és egyértelműen kijelenthetem, hogy Csenge beszokott a Bölcsőde Katica csoportjába! A betegségek ellenére is!
Sírdogálások előfordulnak, van hogy azért, mert kicsit rosszkedvű, vagy szeretgetésre vágyik, van, hogy felriad álmából, de ennél kirívóbb eset nem történt!
A dadusokat is levette a lábukról. Senki nem képes ellenállni Neki, odamegy, átölel, és szorosan fogja a nyakát... jó érzésű ember ez mellett nem tud, nem képes elmenni. Minden nap, elmodják: "Anyuka! Csenge nagyon jó volt! Ügyesen eljátszott, szépen evett, nem volt baleset!" És változóan: "..hát nem aludt valami sokat, ..sajnos nagyon keveset aludt, ..többször felsírt, ..hamar ébredt!" (erre mondjuk 2 csípőből jövő válaszom is van: 1. a világos, 2. a 20. fog, aminek még mindig csak 1 csücske van kint)
Rendszeresen meglesem! :$ Nem várom meg, míg kihozzák az átadóba, hanem az egyik sarokból kukucskálok. Jó látni, ahogy eljátszik, jön megy, láthatóan nem feszeng, és magáénak érzi a terepet. Ez megnyugtat! :)
Amikor pedig kiszúr, és hangos ujjongásokkal szeli át a szobát, közben kiabálja felém mutogatva: ANYA! ANYA! és már csüng is a nyakamban, mint egy kismajom.... eláraszt a puszijaival, amit nem győzök viszonozni.... leírhatatlan! :)
5 megjegyzés:
Nagyon örülök!
Csak így tovább!
Ügyi a kiscsaj!
:D
Örülök neki, hogy ilyen gyorsamn belerázódtatok.:)
Ez a kukacotok mekkora? Mert láttam ilyet a Kik-ben, de nem mertem megvenni nektek, mert nem vagyok benne biztos, hogy akkora, mint a tiétek!
Nagyon édes,örülünk,hogy ilyen ügyesen feltalálja magát a bölcsikében.:p;)
Én reggel szoktam egy kicsit kukkolni,amikor bemegy Mia.
Örömmel tölt el,amikor szalad a kis barátaihoz,de vannak napok,amikor odabújik az óvónénihez és addig nem megy,amíg nem hívják a gyerekek.:(
Ilyenkor szomorú vagyok,de biztos minden anyuka így van ezzel...:$
Pusziii!!!
Nagyon ügyes Csajszika vagy!De ezt tudtuk a kezdetektől!:)))
Pasik?Kettő is??
Ez gyors volt..))
Pusza!!
Nagyon ügyes vagy drága kis barátnőm!:)
És az öröm elképzelhető,amit éreztek anyával találkozáskor:)
Megjegyzés küldése