Szeptember 1. óta ismét dolgozom. Már nagyon pesszimista vagyok, ezért nem is nagyon örömködök, meg nagyképűsködök, majd ha letelt a próbaidő! :P
Azt azért megsúgom, hogy nagyon klassz, és nem kicsit gyerek központú! ;)
2009. szeptember 20.
2009. szeptember 12.
ZOO
2009.08.22.
Jaj ez nagyon klassz volt. Az egyik állattól a másikig rohant izgatottan, és valahogy nem tudott velük betelni. Imádta a "nagyon hosszú kezű majmot", a zsiráfot is. Az aprócska majmokat kézből etette, de sajna az egyikük majdnem megharapta az ujját, úgyhogy többet nem kellett figyelmeztetni, hogy ne menjen olyan közel.....Az őzikék mellett leültünk tízóraizni, egy kicsit kacérkodott velük, az oroszlán nagy hajába gumit kötött volna, és még egy pillangót is megkergetett. :) Szóval tényleg szuper délelőtt volt. Nagyi kísért el bennünket, mert Apának dolga volt!
Győri búcsú
2009.08.20.
Kapott egy második esélyt.... elbaltázta!
Leszámoltunk a búcsúval.... a győrivel mindenképp!
:(
Igénytelenség, mocsok, az emberek, a ringispilek, minden.... pfúúj
Kapott egy második esélyt.... elbaltázta!
Leszámoltunk a búcsúval.... a győrivel mindenképp!
:(
Igénytelenség, mocsok, az emberek, a ringispilek, minden.... pfúúj
Lipót még egyszer...
2009.08.19.
Mindenképpen le kell jegyezni, hiszen Nagyit sikerült elcsalni magunkkal strandolni, ami nem kis teljesítmény! :)
Persze ismét Lipót volt az úti cél.
Csenge nagyon élvezte, hogy Nagyi is ott volt körülötte. MIndent meg kellett mutatnia Neki, segítenie kellett Neki, ...
és azóta is ha valahova készülünk, bizony mindig hozzáteszi,: "Majd ejfiszem a Nagyit is!" vagy "Nagyinak is z kejj fenni ilyet!"
A lista hosszú, és egyre hosszabb lesz:
- bocis hátizsák,
- autó
- állatkertbe visszük
- dolgozni visszük,
- sétálni,
- boltba
:D
Süti...
... az új családtag! :)
Apa és a Mamáék megegyeztek abban, hogy kell egy kiskutya a házhoz... persze az ő házukhoz. ;)
Mi meg Apával egyeztünk meg abban, hogy egy szálkásszőrű tacsi kéne... :D
Csengusunk pedig pedig nagyon büszkén vállalta a keresztszülő szerepét.
Ímr Süti! (Eperke után szabadon!) Aki nem mellékesen a Kisasszony kutyusa.
Miután egész Fertőszéplakig mentünk érte, és onnan végig a kisasszony ölében utazott haza, lett is köztük egy kapocs.Csak kicsit jobban kéne rá vigyázni.... De az idő sajna ellenünk dolgozik.... :S
Azért majd igyekszünk, hisz mindkettő pici még, és ezt mindketten jól tudják. :)
Lipót! Jejejeje!
2009.08.02.
Csütörtök Balaton, Péntek Pápa, Szombat Lipóti élményfürdő!
Kicsit szétcincáltuk a 4 napos mininyaralásunkat. Szerencsére ettől nem veszített varázsából! Igaz, hogy minden este a saját ágyunkban aludtunk, és igaz, hogy nem így terveztük, mégis feltöltődtünk valamennyire.
Lipóti stranddal zárni ezeket a szabadnapokat a legjobb ötlet volt. Délelőtt vízitorma volt egy srác vezényletével, "nudlik" segítségével. :) Csajszi élvezte a zenét, és nem mondom, hogy nem próbálta lenyomni a víz alá a "nagyon is fenn maradni akaró" nudlit! :)
Ezt követően kicsit lelkesebben ugrott neki az ebédnek, de félúton persze ez is lelankadt. :( Egy kis ebéd utáni szunya visszaadta a kellő energiát, hogy a 14:00 órakor kezdődő programokba teljes gőzzel vethesse bele magát. Bár a délutáni vízi alakformálásról lecsúszott, kárpótolta a színpadon előadott hastánc bemutató, amit azóta is szeretettel gyakorol úton, útfélen. A hastáncosok után fellépó Terminátor ember (Nem semmi mutatvány volt, fizikailag szerintem kivitelezhetetlen, amit ez as rác művelt a színpadon :O!) már annyira nem nyerte el a tetszését, a sok fekete ruhának, és sötét szemüvegnek köszönhetően, de a színpadra egy közös tánc erejéig felbátorkodott, mint legkisebb a kicsik közt! :)
Számomra az idei nyár egyik legnagyobb ajándéka, ha nem a legnagyobb, hogy Csenge egész nyáron hőség, nap, naptej, Balaton víz, termálvíz, fürdés ellenére is tünetmentes maradt. A 3 napig tartó áztatás eredményeképpen egy kicsit visszaszáradt a bőre, és a hóna alatt, illetve hajlatokban kicsit fellángolt ugyan, de se nem vakarta, se nem zavarta, és 3 napon belül el is tűnt.... Ezt nevezem eredménynek egy talpig ekcémás kislánynál! :P
Éljen a homeopátia! :)
Csütörtök Balaton, Péntek Pápa, Szombat Lipóti élményfürdő!
Kicsit szétcincáltuk a 4 napos mininyaralásunkat. Szerencsére ettől nem veszített varázsából! Igaz, hogy minden este a saját ágyunkban aludtunk, és igaz, hogy nem így terveztük, mégis feltöltődtünk valamennyire.
Lipóti stranddal zárni ezeket a szabadnapokat a legjobb ötlet volt. Délelőtt vízitorma volt egy srác vezényletével, "nudlik" segítségével. :) Csajszi élvezte a zenét, és nem mondom, hogy nem próbálta lenyomni a víz alá a "nagyon is fenn maradni akaró" nudlit! :)
Ezt követően kicsit lelkesebben ugrott neki az ebédnek, de félúton persze ez is lelankadt. :( Egy kis ebéd utáni szunya visszaadta a kellő energiát, hogy a 14:00 órakor kezdődő programokba teljes gőzzel vethesse bele magát. Bár a délutáni vízi alakformálásról lecsúszott, kárpótolta a színpadon előadott hastánc bemutató, amit azóta is szeretettel gyakorol úton, útfélen. A hastáncosok után fellépó Terminátor ember (Nem semmi mutatvány volt, fizikailag szerintem kivitelezhetetlen, amit ez as rác művelt a színpadon :O!) már annyira nem nyerte el a tetszését, a sok fekete ruhának, és sötét szemüvegnek köszönhetően, de a színpadra egy közös tánc erejéig felbátorkodott, mint legkisebb a kicsik közt! :)
Számomra az idei nyár egyik legnagyobb ajándéka, ha nem a legnagyobb, hogy Csenge egész nyáron hőség, nap, naptej, Balaton víz, termálvíz, fürdés ellenére is tünetmentes maradt. A 3 napig tartó áztatás eredményeképpen egy kicsit visszaszáradt a bőre, és a hóna alatt, illetve hajlatokban kicsit fellángolt ugyan, de se nem vakarta, se nem zavarta, és 3 napon belül el is tűnt.... Ezt nevezem eredménynek egy talpig ekcémás kislánynál! :P
Éljen a homeopátia! :)
Pápa? !!!
2009.08.02.
A Balaton okozta nyomokat még frissiben kezeltük egy számunkra még mindig ismeretlen, de sokak által pozitívan emlegetett élményfürdővel, Pápán!
Az első 40 perc - 1 óra, ugyan téblábolással telt, egyik medencétől a másikig, és bizonygatta önmagának, hogy ez tiszta, nem koszos, vagy azzal győzködte magát, hogy nem hideg, .... de a lényeg, hogy bő 1 óra elteltével visszaváltozott a mi kis vízicsibénké! :) Nagyon jó kis napot töltöttünk el, és a hazaindulás sem okozott semmi fennakadást... időben elkezdtük szoktatni a gondolathoz, hogy lassan indulnunk kell. Ez bevált!
Még visszatérünk ide, ha az idő és a körülmények engedik! :)
A Balaton okozta nyomokat még frissiben kezeltük egy számunkra még mindig ismeretlen, de sokak által pozitívan emlegetett élményfürdővel, Pápán!
Az első 40 perc - 1 óra, ugyan téblábolással telt, egyik medencétől a másikig, és bizonygatta önmagának, hogy ez tiszta, nem koszos, vagy azzal győzködte magát, hogy nem hideg, .... de a lényeg, hogy bő 1 óra elteltével visszaváltozott a mi kis vízicsibénké! :) Nagyon jó kis napot töltöttünk el, és a hazaindulás sem okozott semmi fennakadást... időben elkezdtük szoktatni a gondolathoz, hogy lassan indulnunk kell. Ez bevált!
Még visszatérünk ide, ha az idő és a körülmények engedik! :)
Balaton? Hmm!
09.08.02.
Hét közepén Apa gondolt egyet, és csinált magának 2 szabadnapot. Egy ismerőse felajánlotta Alsóörsön lévő lakása kulcsait, így kétes érzelmekkel összepakoltunk egy 4 napra tervezett Balatoni hosszú hétvégéhez.
Csenge az első pillanattól nagyon izgatott volt, karúszókkal a karjain segített megtömni a bőröndöket... :D
Egy hatalmas kalandnak élte meg a megérkezést, a fotelágyat, amibe bevackolta magát, a mini kis lakást, amit pillanatok alatt rendbe tettünk, majd belaktuk.
Irány a strand.
A lépcsőről gyakorlatilag belerobbant a Balatonba... és jött a felismerés: hideg, koszos, és homokos az alja... ráadásul egy hínár (?) megcsiklandozta a lábszárát!
Itt véget ért a szerelem lányunk és a Balaton között! :P
(Sokat gondolkodtunk, ha sikerül megakadályozni a hirtelen találkozást másképp alakult volna? Nem biztos.)
Amit viszont újként felfedeztem, hogy igenis szerette volna élvezni... próbálta élvezni. Mégis gyakran csillant meg a szemeiben a félelem, és ez volt az ami arra ösztönzött mindkettőnket, hogy irány haza! :O A vízben, egy gumicsónakból figyelte a többi kisgyereket, és látszott rajta, hogy bár szeretne Ő is úgy pancsolni, mégsem tud. Hogy mi tartotta vissza ettől, azt csak Ő tudja igazán, Mi csak találgatunk, de a tó mérete biztos dobogós helyen áll.
Az autóban hazafelé mégsem tekintettük kudarcnak a napot, hiszen rengeteg kalandban volt része, a víztől függetlenül is, és szerencsére nem egy lefoglalt szállást kellett bebuknunk. :P Azóta ha kérdezik, a Balatont hosszú vízként emlegeti, és elmondja, hogy nem szereti, mert Ő a pici vízben szeret úszni! :)
Számunkra a Balaton megmarad egyenlőre hattyúetetéses tavaszi kirándulásnak! :)
Hét közepén Apa gondolt egyet, és csinált magának 2 szabadnapot. Egy ismerőse felajánlotta Alsóörsön lévő lakása kulcsait, így kétes érzelmekkel összepakoltunk egy 4 napra tervezett Balatoni hosszú hétvégéhez.
Csenge az első pillanattól nagyon izgatott volt, karúszókkal a karjain segített megtömni a bőröndöket... :D
Egy hatalmas kalandnak élte meg a megérkezést, a fotelágyat, amibe bevackolta magát, a mini kis lakást, amit pillanatok alatt rendbe tettünk, majd belaktuk.
Irány a strand.
A lépcsőről gyakorlatilag belerobbant a Balatonba... és jött a felismerés: hideg, koszos, és homokos az alja... ráadásul egy hínár (?) megcsiklandozta a lábszárát!
Itt véget ért a szerelem lányunk és a Balaton között! :P
(Sokat gondolkodtunk, ha sikerül megakadályozni a hirtelen találkozást másképp alakult volna? Nem biztos.)
Amit viszont újként felfedeztem, hogy igenis szerette volna élvezni... próbálta élvezni. Mégis gyakran csillant meg a szemeiben a félelem, és ez volt az ami arra ösztönzött mindkettőnket, hogy irány haza! :O A vízben, egy gumicsónakból figyelte a többi kisgyereket, és látszott rajta, hogy bár szeretne Ő is úgy pancsolni, mégsem tud. Hogy mi tartotta vissza ettől, azt csak Ő tudja igazán, Mi csak találgatunk, de a tó mérete biztos dobogós helyen áll.
Az autóban hazafelé mégsem tekintettük kudarcnak a napot, hiszen rengeteg kalandban volt része, a víztől függetlenül is, és szerencsére nem egy lefoglalt szállást kellett bebuknunk. :P Azóta ha kérdezik, a Balatont hosszú vízként emlegeti, és elmondja, hogy nem szereti, mert Ő a pici vízben szeret úszni! :)
Számunkra a Balaton megmarad egyenlőre hattyúetetéses tavaszi kirándulásnak! :)
2009. augusztus 25.
Majd Ő egyedül!
Igaz nem világgá, csak a boltba kék lufiért, de be kell vallanom végig a torkomban dobogott a szívem! :)
Reggel belefogtunk egy nagytakarításba, amit Csenge szobájában kezdtünk. Egyszer csak a kezébe kerül a vasárnap kapott rózsaszín lufija:
"Ez máj nem kejj! Eetöjött! Ki kell dobni kukába!"
De hiszen semmi baja! Hol törött el?
"Hát ott" (és a szárára mutat)
A lufinak semmi baja, de ha nem kéred, kidobhatod! (már ment fel bennem az ideg, mert tudtam mi következik):
"MÁSZIKAT kell venni! Kéket!"
Van pénzed?
"Igen!"
Akkor jó! Én most takarítok. Majd délután megyünk és veszünk!
"Nem! Moszt vegyünk bóóóltból! Akkoj Csenge egyedül megyek!! Hm!"
Rendben, de fel kell öltöznöd, így mégsem mehetsz! (pizsamában)
"Jó!" (És tök egyedül leveszi a belebújós pizsamáját, és felveszi a pólóját és a rövidnadrágját! Általában a belebújós cuccok ki szokták hozni a sodrából, de nem most! :S)
Ott áll a majdnem 3 éves kislányom velem szemben, fordítva (elöl van a hátulja) felvett pólóban, kis pénztárcáját szorongatva, és bizonygatja, hogy márpedig Ő ügyes lesz, és elmegy a boltba lufiért!(Persze amíg idáig eljutott én sem tétlenkedtem, alaposan felhívtam a figyelmét, hogy az utcán senkivel nem beszélgethet, mert nem tudhatja, hogy ki a rossz és ki a jó! Az úttesten nagyon figyelmesen kell átmenni, mert a buszok, autók nem fogják Őt észrevenni, és a pénzt sem mindegy kinek adja oda, nehogy elvegyék Tőle, és lufit meg nem adnak helyette.....bla bla bla.... (köszönet érte Pöttyös Panni nagymamájának ;))
Mindezek mellett szépen felvette a klumpáját, és kinyitotta a bejárati ajtót! (Nyilván megnyúlt a képem, de sok mindent nem tehettem egyelőre!)
Még egyszer visszafordult:
"Kolcsomat isz el kejj vinni!"
Tessék szívem! adtam oda neki.... El ne felejts körülnézni a zebránál!
"Jó! Autóval megyek Anya!
Hát ez egyre izgalmasabb!
.... látványosan szóval tartott, sokat beszélt, kevese lépett....
Kislányom! Akkor vigyázz magadra nagyon, és siess haza! Rendben? Én megyek, mert vár a takarítás!
"Oké! Sietek vissza hozzád Anya!"
behajtottam az ajtót, és rátapadtam, hogy most mit fog csinálni!
ELINDULT LEFELÉ!
Már fél szintet lesétált amikor kinyitottam az ajtót, és utána lestem. az alattunk lévő szintre már ne jutott le. Megtorpant, egy elhaló "Anya!"Sarkon fordult, és a következő pillanatban már öleltem is magamhoz!
Csak úgy zakatolt a szíve aranyomnak! Amikor felvettem, csak annyit suttogott:
"Nem tudom, Anya!"
Jaj, hát persze, hogy nem, még pici vagy! Semmi baj, itt vagyok!
Jó pár percig ült az ölemben, és hagyta, hogy szorítsam, pusziljam! :)
Később odaállt elém, és a kezembe nyomott egy fémpénzt:
"Tesszék, ezt neked adom, Anya!"
Miért adod nekem?
"Vedél belőle nekem lufit a boóóóltban!"
Jóval később vissza akartam adni Neki, de nem fogadta el:
"Neeeeem! Lufit kejj venni a bóóóltban!"
Hogy én ezt a Ricsajt hogy szeretem, arra nincs is szó!!!
2009. július 28.
Egy kicsit tán...
...hosszabb hangvételű szünet következik a blog írását tekintve....
Okok:
Senki, mondom senki nem akar életünk eme szakaszára emlékezni... az évek megszépítenek rossz emlékeket, és én majd úgy szeretném őket, nem pedig így....
de ha leírom, nincs szépülés... :S Jelenleg annyira negatív és pocsék az élet, hogy nem látom, vagy csak késve veszem észre a jót.
Túl leszek, túl leszünk, és jövök vissza a szokásos sok sok zagyvasággal! :)
Csenge jól van, túl van egy 3 napos magas lázzal járó mifenén. Fejlődik, okosodik, felesel, öltözködik... öltözködik, felesel, öltözködik, és Az őrületbe kerget az öltözködésével! :)
Azért bekukkantok majd mindenkihez időnként. Millió pussz Nektek! Szép nyarat továbbra is, és sok sok pancsolásos strandolásos élményt kívánok.
Okok:
Senki, mondom senki nem akar életünk eme szakaszára emlékezni... az évek megszépítenek rossz emlékeket, és én majd úgy szeretném őket, nem pedig így....
de ha leírom, nincs szépülés... :S Jelenleg annyira negatív és pocsék az élet, hogy nem látom, vagy csak késve veszem észre a jót.
Túl leszek, túl leszünk, és jövök vissza a szokásos sok sok zagyvasággal! :)
Csenge jól van, túl van egy 3 napos magas lázzal járó mifenén. Fejlődik, okosodik, felesel, öltözködik... öltözködik, felesel, öltözködik, és Az őrületbe kerget az öltözködésével! :)Azért bekukkantok majd mindenkihez időnként. Millió pussz Nektek! Szép nyarat továbbra is, és sok sok pancsolásos strandolásos élményt kívánok.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)