2009. szeptember 12.
Süti...
Lipót! Jejejeje!
Csütörtök Balaton, Péntek Pápa, Szombat Lipóti élményfürdő!
Kicsit szétcincáltuk a 4 napos mininyaralásunkat. Szerencsére ettől nem veszített varázsából! Igaz, hogy minden este a saját ágyunkban aludtunk, és igaz, hogy nem így terveztük, mégis feltöltődtünk valamennyire.
Lipóti stranddal zárni ezeket a szabadnapokat a legjobb ötlet volt. Délelőtt vízitorma volt egy srác vezényletével, "nudlik" segítségével. :) Csajszi élvezte a zenét, és nem mondom, hogy nem próbálta lenyomni a víz alá a "nagyon is fenn maradni akaró" nudlit! :)
Számomra az idei nyár egyik legnagyobb ajándéka, ha nem a legnagyobb, hogy Csenge egész nyáron hőség, nap, naptej, Balaton víz, termálvíz, fürdés ellenére is tünetmentes maradt. A 3 napig tartó áztatás eredményeképpen egy kicsit visszaszáradt a bőre, és a hóna alatt, illetve hajlatokban kicsit fellángolt ugyan, de se nem vakarta, se nem zavarta, és 3 napon belül el is tűnt.... Ezt nevezem eredménynek egy talpig ekcémás kislánynál! :P
Éljen a homeopátia! :)
Pápa? !!!
A Balaton okozta nyomokat még frissiben kezeltük egy számunkra még mindig ismeretlen, de sokak által pozitívan emlegetett élményfürdővel, Pápán!
Az első 40 perc - 1 óra, ugyan téblábolással telt, egyik medencétől a másikig, és bizonygatta önmagának, hogy ez tiszta, nem koszos, vagy azzal győzködte magát, hogy nem hideg, .... de a lényeg, hogy bő 1 óra elteltével visszaváltozott a mi kis vízicsibénké! :) Nagyon jó kis napot töltöttünk el, és a hazaindulás sem okozott semmi fennakadást... időben elkezdtük szoktatni a gondolathoz, hogy lassan indulnunk kell. Ez bevált!
Még visszatérünk ide, ha az idő és a körülmények engedik! :)
Balaton? Hmm!
Hét közepén Apa gondolt egyet, és csinált magának 2 szabadnapot. Egy ismerőse felajánlotta Alsóörsön lévő lakása kulcsait, így kétes érzelmekkel összepakoltunk egy 4 napra tervezett Balatoni hosszú hétvégéhez.
Csenge az első pillanattól nagyon izgatott volt, karúszókkal a karjain segített megtömni a bőröndöket... :D
Egy hatalmas kalandnak élte meg a megérkezést, a fotelágyat, amibe bevackolta magát, a mini kis lakást, amit pillanatok alatt rendbe tettünk, majd belaktuk.
Irány a strand.
A lépcsőről gyakorlatilag belerobbant a Balatonba... és jött a felismerés: hideg, koszos, és homokos az alja... ráadásul egy hínár (?) megcsiklandozta a lábszárát!
Itt véget ért a szerelem lányunk és a Balaton között! :P
(Sokat gondolkodtunk, ha sikerül megakadályozni a hirtelen találkozást másképp alakult volna? Nem biztos.)
Amit viszont újként felfedeztem, hogy igenis szerette volna élvezni... próbálta élvezni. Mégis gyakran csillant meg a szemeiben a félelem, és ez volt az ami arra ösztönzött mindkettőnket, hogy irány haza! :O A vízben, egy gumicsónakból figyelte a többi kisgyereket, és látszott rajta, hogy bár szeretne Ő is úgy pancsolni, mégsem tud. Hogy mi tartotta vissza ettől, azt csak Ő tudja igazán, Mi csak találgatunk, de a tó mérete biztos dobogós helyen áll.
Az autóban hazafelé mégsem tekintettük kudarcnak a napot, hiszen rengeteg kalandban volt része, a víztől függetlenül is, és szerencsére nem egy lefoglalt szállást kellett bebuknunk. :P Azóta ha kérdezik, a Balatont hosszú vízként emlegeti, és elmondja, hogy nem szereti, mert Ő a pici vízben szeret úszni! :)
Számunkra a Balaton megmarad egyenlőre hattyúetetéses tavaszi kirándulásnak! :)
2009. augusztus 25.
Majd Ő egyedül!
2009. július 28.
Egy kicsit tán...
Okok:
Senki, mondom senki nem akar életünk eme szakaszára emlékezni... az évek megszépítenek rossz emlékeket, és én majd úgy szeretném őket, nem pedig így....
de ha leírom, nincs szépülés... :S Jelenleg annyira negatív és pocsék az élet, hogy nem látom, vagy csak késve veszem észre a jót.
Túl leszek, túl leszünk, és jövök vissza a szokásos sok sok zagyvasággal! :)
Csenge jól van, túl van egy 3 napos magas lázzal járó mifenén. Fejlődik, okosodik, felesel, öltözködik... öltözködik, felesel, öltözködik, és Az őrületbe kerget az öltözködésével! :)
Azért bekukkantok majd mindenkihez időnként. Millió pussz Nektek! Szép nyarat továbbra is, és sok sok pancsolásos strandolásos élményt kívánok.
2009. július 3.
Élmény"fürdő"!
Azt már írtam, hogy pár hónapja leszokott az önálló elalvásról. és ismét meg kell várni valamelyikünknek a szobájában, hogy elaludjon. Ez van, hogy 10 perc, van, hogy másfél óra.... tegnap sehogy sem akaródzott Álomországba vonulnia, miközben én kb. 2x vissza jöttem onnan. :S
Tegnap este, éjjel olyan töltetet kaptam, amire már szükségem volt!!!
FANTASZTIKUS LÁNYOM VAN, ÉS ÉN NAGYON NAGYON BOLDOG VAGYOK!!!!
2009. június 29.
Díjat kaptam!
2009. június 21.
Heti jelentés!
Erre a tulajtól azt a választ kaptam, el ne fogadjam, meg mindenkinek biztos aszéke, meg mondjam le, meg különben is....
Másnap szőnyeg szélén: Ha már Anita úgyis megy, ... de a június 30. ai zárást ugye még megvárom (ennek júli 20. a határideje)? Hát nem tudom megvárni, mert ebben az esetben várnak az új helyemen.!
Hát így kell gyorsan, és (remélem) jól dönteni!!! Kérdem én, ha nem kérdezek rá mikor rúgnak ki? Amikor letelik a 90 nap, és be kell jelenteni magasabbra???? De már mindegy!
-Párbeszéd:
-Gagyi!
-Nem Gagyi! Nagyi! Mond utánam: Nagymama!
-Nagymama!
-Nagy-i!
-Gagyi!
-Neeeem!
-Deee!
-Nagyi! mint Nagymama
-Gagyi nem Nagymama, Gagyi: Pici Gagyi! :XD
A névmásokat és a ragozást oly egyedi módon keveri, hogy az valami fantasztikus:
Csenge kéjek szépen egy kifjit! (Persze Ő kéri, és saját részre!)
Anya Csenge bekakilt, gyojsan wc-re! (ezt a dolog megtörténte előtt, nagyon sürgetve)
Csengéé, enyém! (ha az övé) Anyáé enyém! (Anya tied!)
Rengeteget feszegeti, hogy nagyra nő, illetve, hogy már nem kisbaba.
A 30. hófordulójára az alábbi mailt kaptam:
28-30 hónapos A gyermek tud már lábujjhegyen állni, fel- és leugrani a tárgyakról. (Hajjaj!!) Fél lábon egyensúlyozni általában még nem sikerül neki, de próbálkozik. (Nem is próbálkozik!) Az egyszerű guruló kisautót vagy biciklit már ügyesen hajtja a lábával. (A szandija már egy mérettel kisebb! :S)
Felveszi a ruháit, rajzol, és gyurmából figurákat próbál formálni. (Így van)! Kockáiból igazi tornyokat épít. (Aha!) Képes gyöngyöt fűzni, és ha nem túl szoros a gomblyuk, be tudja gombolni a gombokat. (Gyöngyöt fűz már hónapok óta, de a gombok hidegen hagyják!)
Meg tudja nevezni a testrészeit. (Az utolsó porcikáig! És még jelzővel is ellátja....pl: kopasz! :O) Elkezdi helyesen használni az "én" és a "te" személyes névmásokat. (Néha sikerül ;))
Lassacskán kinő a hiszti-korszakból. (Igen???? IGEN JEJEJEJE!!!!) Egyre hosszabb ideig tud egy dologra figyelni, és képes várni. (Tényleg!) Ha valamit megtiltanak neki, érdemes megmagyarázni, hogy miért. Igaz, ezt most még nem érti meg mindig teljesen, de hosszú távon megtérül a magyarázat: megszokja, hogy nem kap értelmetlen parancsokat. (Ezt már egy ideje gyakoroljuk! Hosszú a szentbeszéd, de tényleg kiragad, és megjegyez, úgyhogy érdemes! ;))
Nappal általában már sikerül szobatisztának, székelési inger esetén pedig szinte sosem fordul elő baleset. (Ezen már általában túl vagyunk!)